Épülettervek/Hallgatói terv

Intenzív halnevelő tanüzem és aquapónia

2014.09.12. 11:28

Az iskola területén ugyan van egy állattenyésztési tanüzem, viszont haltenyésztéssel kapcsolatban legközelebb Pécelen található hasonló intézmény, azonban ez is hiányosságokkal küzd. Írja Pallag Zita diplomamunkájáról.

Az egyetem képzésprogramjának ismeretében választottam ezt a témát, mivel az agrármérnöki képzésen belül foglalkoznak kimondottan a haltenyésztéssel is. Az iskola területén ugyan található egy állattenyésztési tanüzem, viszont haltenyésztéssel kapcsolatban eddigiekben legközelebb Pécelen található hasonló intézmény, azonban ez is rendelkezik hiányosságokkal.

A tervezési terület 13.728 m2 és a kollégiumok mögött található. Az eredeti terep lejtős, dombos, a kollégiumok irányába csökken a magassága. Északkeleti irányban egy erdősáv húzódik. A terepviszonyokat néhány éve megváltoztatták, földgyalulással és feltöltéssel egy sík területet hoztak létre, mely sprotpályaként funkciónált. A tervezés erre a területre terjed ki, és a tervezési program szerint az eredeti lejtős terepviszony részben visszaállítandó, mivel a terület magasságcsökkenése és tájolása így felel meg a legjobban a funkciónak. Megközelíthetőség szempontjából is igen kedvező a terület fekvése, mivel az egyetem egyik fő közlekedési útja mellett terül el.

Az általam tervezett tanüzem az országban és külföldön egyaránt használatos technológia lekicsinyített változata. A jelenleg folytatott intenzív halnevelés nagy többségben úgynevezett recirkulációs rendszerekben folyik. A recirkulációs rendszer lényege hasonló a hobbiakváriumok működéséhez. Tehát gyakorlatilag a rendszerben folyamatosan keringetik a vizet, így minimális a frissvíz igény. A víz útja a rendszerben a következő: a tiszta víz a halnevelő medencékbe kerül szivattyúk és csővezeték segítségével, a medencékből a koszos víz először a mechanikai, majd a biológiai tisztítómedencékbe kerül, ahonnan a tisztított víz ismét visszaáramlik a halnevelő medencékbe. A mechanikai tisztítóberendezés kiszűri a durva üledéket, így keletkezik egy szerves anyagokkal telített szennyvíz, ami aquapónián (gyökérzónás szennyvíztisztítás) átáramolva megtisztul, és így ez a víz is visszatermelhető a rendszerbe.

Az aquapónia természetes folyamatokon nyugvó termelés. Felületesen meghatározva az aquakultúra (aquaculture) és a hidropónia (hydroponics) kombinációja, a megnevezés is ebből származik: aqua-ponia.

Az aquakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben. A tartályos rendszerekben nagyon nagy sűrűségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10 kg halat nevelnek. Ilyen sűrűség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különböző szűrőkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerből.

Az aquapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények növekedését nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladékával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az aquapónia a növényeket és a termesztő közeget használja a víz megszűrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba (jelen esetben a recirkulációs rendszerbe). A körfolyamat a végtelenségig ismételhető és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni (az egész vízmennyiség kb 5%-a naponta).

Az aquaponiás rendszer egy úgynevezett passzív solar rendszerű üvegházban kap helyet, amelynek lényege, hogy mindenféle hűtő illetve fűtő rendszer nélkül működik. A hőmérsékletszabályozásához kizárólag hőtároló vizes tartályokat és a nap természetes járását használják ki a képen látható módon.