Cikkinfó
Építészek, alkotók:
Spiegel Frigyes, Englerth Károly, Sebestyén Artúr, Bánlaky Géza
Tag-ek:
felújítás, kiállítás
A műemlék eredeti tervpályázatát Spiegel Frigyes és Englerth Károly nyerte, az I. világháború utánra csúszott építkezést azonban már Sebestyén Artúr és Bánlaky Géza irányította, így lényegében az ő változtatásaik határozzák meg az architektúra mai összképét. A grandiózus városháza történetében nemrég új fejezet indult, ráadásul egyedülálló módon a hivatali funkció mellett ezentúl egy tárlatnak is otthont ad, és a tornya is megnyílt a nagyközönség előtt.
A város 1920-as években emelt neobarokk jellegű épülete az első városháza Magyarországon, amelyben felújítása után – a hivatali funkció mellett – egy interaktív várostörténeti kiállítás is helyet kapott. Az épület augusztus 20-i átadásán Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke, valamint Virág Zsolt, a koncepciót kidolgozó Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója mutatta be az elkészült fejlesztést.
Felújították az épületet, egyes emeleti termeiben és újonnan megnyitott tornyában interaktív várostörténeti kiállítás nyílt, de sor került a Móricz Zsigmond utca 7. szám alatti egykori kovácsműhely komplex rekonstrukciójára és többcélú hasznosítására is. Szintén a projekt keretében valósul meg a városháza szomszédságában található kikötő fejlesztése is, amellyel az önkormányzat az aktív és a vízi turizmusban rejlő lehetőségeket aknázza ki. A kikötő fejlesztése az első lépés a várost kettészelő és a településképet meghatározó Hortobágy–Berettyó-főcsatorna rekultivációjára, amelynek a turisztikai hasznosítására kidolgozott tervekkel rendelkezik már az önkormányzat.
Városháza
A városháza épületében alapvetően nem a megszokott, szervesen összefüggő, egymásból nyíló kiállítóterek állnak rendelkezésre, így a kiállítást több szinten, valamint a torony egyes szintjein is kialakították, amelynek köszönhetően az épület bejárására tágabban nyílik ezentúl lehetőség.
A tárlaton szó esik Mezőtúr városának átfogó birtokviszonyairól, a századforduló koráról, a múlt évszázad elejének speciális közegéről, építészetéről és annak változásairól, sajtótörténetéről, és bizonyos évtizedek képi anyagába, visszaemlékezéseibe is részletesebb betekintést kapunk.
A városháza első emeletén kezdődnek a kiállítások, a kiállításrendezésért Virág Zsolt és a Magyar Kastélyprogram Kft. felelt, a kurátor Füry Anna volt. Az első teremben a város történelmi körülményeivel, eseményeivel és a település életét meghatározó fazekassággal ismerkedhetnek meg a látogatók, a második teremben pedig Mezőtúr egyik legjellegzetesebb épülete, a városháza építéstörténete kerül fókuszba, dr. Spett Ernő polgármester hivatali idejének végéig, az II. világháború kezdetéig. A terem közepén egy látványos központi installáció található, amely a terem mennyezetén és padlózatán is szerepet kap, és amely lebegő épületmakettekkel Mezőtúr főterének építészetét ismerteti. A kiállítás következő egysége egy szinttel feljebb, a díszterem karzatán folytatódik, ahol a város elsősorban múlt század eleji életében erőteljesen nyomot hagyó nyomdászat és a sajtó, valamint ezen keresztül egy alföldi kisváros közélete kerül előterébe. Ebből a térből lehetőségük nyílik bepillantani a díszterembe, ahol a város életét meghatározó döntések születnek meg mind a mai napig.
A második emeleti időszakos kiállítótér után a torony megmászása következik a látogatási útvonalban, ahol az egyes szinteken a város életének egy-egy színfoltjáról és a környékbeli víz szerepéről tudhat többet meg a látogató.
Közismert, hogy Mezőtúr volt a messze földön híres túri vásárok helyszíne, tudniillik Nagy Lajos király vásártartási joggal ruházta fel e települést, amely az egyetlen közlekedési átjárót jelentette a Sárrét mocsárvilágán keresztül a Buda és Erdély között zajló kereskedelemben.
A vásárok nagyságáról, jelentőségéről legendákat meséltek, a szóbeszéd szerint akadt olyan év, amikor „egy hétnél is tovább tartott" az árucsere. Noha e lápos terület az ide települt lakosság számára kedvezőnek bizonyult a kereskedelem terén, ugyanakkor a piszkos, pangó víz mindig is nagy gondot okozott az ivóvízellátásban. Végül a 19. századi vége jelentett fordulópontot az alföldi települések tiszta és egészséges vízszolgáltatásában: Zsigmondy Vilmos a mélyebb rétegeket is elérő fúróberendezése meghozta a változást. Az Alföld harmadik artézi kútját, az egykori Flóra-kutat 1890-ben fúrta a feltaláló unokaöccse, Zsigmondy Béla.
A városháza tornyából páratlan kilátás nyílik a településre, a városháza mögött lévő Hortobágy–Berettyó-főcsatornára, valamint az alföldi tájra.
Kovácsműhely
Mezőtúr egyik máig fennmaradt, jellegzetes, a település életformájában egykor kiemelt szerepet játszó kovácsműhelyében szintén egy új interaktív kiállítás nyílt. A patkolószínben a látogatók magával a kovácsmesterséggel, főbb munkaterületeivel és legkülönfélébb portékáival ismerkednek meg, miközben sor kerül egy alkalmassági megmérettetésre is.
A patkolószín után a látogatók megérkeznek a vas megmunkálására szolgáló térbe, amelyben egykor tűzmesterek végezték mindennapi, különleges erőt kívánó tevékenységüket. A műhely különlegessége, hogy legutolsó, még élő tulajdonosa egykor e falak között űzte a vasverés mesterségét. Neki köszönhetően máig megőrződtek a kiállítás keretében bemutatott munkaeszközök.
A projekt keretében készült visual guide rendszer három nyelven (magyar, angol és német) elérhető a két új kiállításon – városháza és kovácsműhely –, valamint egy Mezőtúr látnivalóit bemutató sétán is végigvezeti a látogatót. A városi séta során a város szíve, a Kossuth tér, és környéke is bebarangolhatóvá válik hiteles történeti adatok mellett az érdekességek és a történetmesélés révén is. E komplex vonzerőfejlesztés hiánypótló kulturális turisztikai kínálatot valósított meg Mezőtúron, az élményturisztikai elemek bevezetésén túl pedig integrálja a város meglévő és újonnan létrehozott attrakcióit is.
Forrás: sajtóanyag