Közélet, hírek

Irodaépület terve a Váci út—Gács utca sarkára

2007.05.21. 10:23

Az engedélyezési terv a Fővárosi Tervtanács előtt

Építész: Tima Zoltán, KÖZTI Rt.

A Fővárosi Tervtanács május 16-i ülésén a külső Váci út egyik saroktelkén, Újpesthez igen közel létesítendő irodaház terveit vitatták meg. A Beruházó a Váci út és a Gács utca sarkán elhelyezkedő három telket vonná össze az új épület számára. A környék a XIII. kerület északi részének tipikus képét mutatja: vegyes funkciójú (üzem, lakóház, áruház, telephely), egymástól lényegesen eltérő léptékű, karakterű és minőségű épületek katyvasza.

 


Tima Zoltán, az épület felelős tervezője elmondta, hogy az irodaházat két ütemben fogják megépíteni: először a H-alaprajzú fejépület készülne el. A tervek szerint ez két hasáb alakú tömbből állna, melyeket középen egy üvegfalas, a főhomlokzat síkjától kissé hátralépő nyaktag kapcsol össze. A nagyvonalú előcsarnok passzázsként vezet majd át a hátsó udvarra.

A három épületrész a Váci út felől a szomszédos lakóházak irányába lelépcsőzik. A H két szárát alkotó szárnyak tetősíkja egymással ellentétes irányba megdől. A lakóházakra néző homlokzaton pillérsorra támaszkodó üvegdoboz tűnik fel. A második ütemben a hosszabbik szárny hátsó homlokzatához átlós irányban húzódó tömböt csatolnának.
A homlokzatképzés képletszerűen tiszta – függőleges és vízszintes sávok egyszerű hálója alkotja, melyet a különböző színű-felületű Corten acéllemezek és az üvegsávok kontrasztjai tesznek változatossá.

 


Koris János opponenciájában elmondta, hogy Tima Zoltán és munkatársai a környék zavaros építészeti összképét jó arányú, harmonikus épülettel ellensúlyozták. Kiemelte a belső térarányokat, az előcsarnok eleganciáját, nagy belmagasságát, a második ütemben megépítendő szárny finom telepítésmódját (térfalat alkot majd a Váci út felé, de átlós elhelyezkedésével dinamikus hatású lesz). A homlokzatok megformálását kissé divatosnak nevezte, bár rámutatott, hogy stílusa állni fogja a jövőbeli trendváltásokat: van benne valami szilárd önállóság.
 

Tomay Tamás szerint tévhit, hogy az adott területen nincs olyan építészeti örökség, amely viszonyítási pontot képezne: például a környék gyárépítészete olyan fontos hagyomány, amelyet érdemes lenne átmenteni. Magát az épületet szellemi értelemben nem tartja tökéletesen koherensnek – szerinte a visszaugró bejárat és a kiugró üvegdoboz ellentétben áll az épületet jellemző formálásmóddal; olyasfajta „régi funkcionalizmust” közvetít, amely csődöt mondott, elavult. Az épület ettől furcsa „időzavarban” szenved.


Pottyondi Péter nem értett egyet Tomay Tamással, ő az említett megoldásokat örökérvényűnek tartja, szerinte a terv mind esztétikai, mind funkcionális értelemben kiváló. Roth János szerint a tervező a képletszerű formai tisztaságot a középső üvegtömb túlzott magasságával törte meg. Aczél Gábor a homlokzatok színességét kifogásolja: a homogén felületek talán jobban érvényre juttatják az eredeti gondolatot.


Tima Zoltán válaszolt a véleményekre: az additív, lelépcsőző komponálásmódra a szomszédos lakóházak miatt volt szükség, ugyanakkor a beruházó elvárása volt, hogy a házat a „maximumra” kell építeni – innen erednek a következetlenségek, a „kilógások”. A terven megjelenő színesség inkább különböző anyagok kontrasztjaként értelmezendő, semmint utólagos színezésnek.
A Tervtanács a tervet elfogadásra javasolta, de ajánlja, hogy a tervezők gondolják át a vita során elhangzott formai problémákat.

 

 

HP

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán