Iskolai,- és közkönyvtár Görcsönyben

Bíró András a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának Építőművész hallgatójaként készítette diplomamunkáját, Görcsöny település oktatási központját összefogva.

Az elsődleges diplomaterv konzultációkon és helyszínbejáráson tapasztaltak alapján szükségszerűnek látszott a település oktatási intézeteinek (általános iskola, óvoda, közkönyvtár, menza) rendezése. Sz. Koncz István, Görcsöny polgármestere a falu kulturális életét kiemelten fontosnak tartja, ami bizonyítja, hogy a szomszédos Pécs városához mintául, folyamatosan kulturális rendezvényeket szervez és valósít meg rendszeresen. A helyi kultúra erősítése fontos a lakosság számára, ezt bizonyítja, hogy a görcsönyi közkönyvtár regisztrált tagjai a falu lakóinak k.b. 80 %-a. A könyvtár összes kötete között létezik egy óvodai-, iskola-, és egyéb kötet tár.

Az épületállomány és épületmorfológiai vizsgálatok után kialakult kép alapján fontosnak tartottam, hogy a falu központjában lévő, bár több, külön épületben elhelyezkedő oktatási funkciók különválnak, egységesítésre várva. Az iskola- és óvodaépület a már bezárt téglagyár alapanyagából épült még az 1960-as években, mi után már a mostani közkönyvtár és menza épülete létezett. A könyvtár és menza egy épületben van, külön az iskolától és óvodától, egy udvarban azokkal, köztük pedig játszóterek, sportpálya áll. A könyvtár helye méltatlanul a menzával egy épületben áll és pont a könyvtár funkció számára szükségszerűnek tartottam egy reprezentatívabb épületet, amivel együtt egységesítés ötlete merült fel bennem, a meglévő oktatási funkciók állományával. A könyvtárban a helyi sakk klub is rendszeresen gyakorol, rendez sakk oktatást és versenyeket is. A menza csak az általános iskolásokat szolgálja ki jelenleg, de a javaslatom alapján szolgáltatásbővülésre is lehetőség lenne, hogy a falu lakossága is rendelni tudjon rendszeres étkeztetést.

A tervezett beépítésre vonatkozóan alapvetően egy épületeket és ez által funkciókat összekötő sétány tervezése vált alapötletként, mint egy faág, amiből „kinőve” mint ágak léteznek a funkciók. Ezzel egy időjárási viszonyoktól is védett összeköttetés alakulna ki, egy védett gépkocsi beálló a menza rakodóterében, plusz funkcióként nyílnának az új játszótér funkciói és az új Iskolai- és közkönyvtár.

A helyi könyvtár magában foglalja tehát az olvasókuckókat, ami a lakosok közösségi életét hivatott erősíteni, itt többen olvashatnak közösen, beszélhetnek az olvasottakról, elmélkedhetnek aktívan pihenve. Egy különálló, új óvodai könyvtárat és játszóházat is terveztem, amiben szeparáltan a felnőtt irodalomtól elválasztva gyerek irodalom lenne és gyerek filmtár. A harmadik épületben a sakk klubot ellátó tér alakulna kis, oktatói, olvasótermi, klub tevékenységeket kielégítve.

Az épületek ragasztott fatartó alapú könnyűszerkezetű építmények. A külső burkolat újrahasznosított szálcement, a hőszigetelés újrahasznosított fagyapot lemez és a gipszkarton belső szerkezet helyett újrahasznosított vályogrost építőlemezt terveztem.

Az épülettömegek a helyi épületállomány morfológiájára utalva terveztem, képezve egy belső magot. Az iskolai- és közkönyvtár az utcafrontról megközelíthető, az iskola és óvodaudvar viszont zárt a külsős személyek ellen és csak az oktatók, a diákok és szüleik számára nyitott.

A diplomatervemhez konzulensként segítséget nyújtott dr. Tamás Anna Mária.

Bíró András