Orman Pazari – Erdei piac
Bevezetés
Isztambul mind kereskedelmi, mind pedig kulturális értelemben csomópontnak tekinthető, így a közösségi piacról folytatott diskurzus az emberi kreativitás, az interakció, gazdasági aktivitás, a tudástranszfer, valamint a kultúra körül mozgott. A város kulturális és gazdasági rétegeivel nagyon fontos terepet ad annak a párbeszédnek, amely a jövő piacát vizsgálja: jelenlegi kihívásaival lehetőségeivel és fejlesztési irányaival.
Isztambul a globalizált és kommercializált világ egyik rohamosan fejlődő városa, melyre a szabadon használható közösségi terek beépítése, eltűnése jellemző. A megadott helyszín egy heterogén beépítésű, átlagos környéken van, ahol lakófunkciók, garázs, templom, fürdő, és kereskedelem szoros együttese alkotja a városrész organikus szövetét.
A burjánzó informális közéletnek a különböző funkciók térbeli egybeesése és egyidejűsége alkotja alapját: kereskedelem, ipar, vendéglátás és szabadidős foglakozások ugyanazokat a tereket használják, így szorosan összefüggenek.
Célok
Pályázatunk célja egyrészt, ennek az informálisan alakuló közéletnek olyan attraktív teret teremteni, amely annak nem szab szoros határokat. Célunk nem egy piaccsarnok, vagy annak kommercializált modern formája, a bevásárlóközpont megvalósítása, hanem a közélet tereinek védelme.
Tervezésünk alapja ilyen tekintetben nem egy funkcionális megközelítés, mely egy piac optimális gazdasági működésére keres választ, hanem a piac közösséget, közéletet építő jellegét helyezi előtérbe.
Tipológia
Kiindulva a piacok tipológiájának fejlődését a legegyszerűbb cseréktől a görög agorától, az újkor acél vásárcsarnokain keresztül a jelen bevásárlóközpontjaiig, megfigyelhető a közösség és közélet fokozatos visszaszorulása és a kommerciális használat végül mindent magába ölelő előretörése. Ötletünk egy visszatérést kísérel meg a piac legegyszerűbb archaikus formájához, a fák alá leterített ponyva és kihelyezett dobozok képéhez, mely napról napra új formát ölthet, és egyben teret nyújthat bármilyen közösségi összejövetelnek.
Döntő fontosságú számunkra a nagyvárosi kontextusban a zöldterületek védelme és „visszajuttatása“ a közösségi térbe. Javasoltuk egy mesterséges terep / táj kialakítását, amely mint park, mint szabad tér, szorosan meghatározott funkció nélkül áll rendelkezésre. Teret ad a játéknak, pihenésnek vagy a kamaszkor céltalan összejöveteleinek.
Városépítészeti megfontolások
A kidolgozott tervünk a nőtt struktúrák messzemenő tiszteletét és megőrzését javasolja. Ez egy időben biztosítja a tipológia rugalmasságát, illetve univerzalitását is. Nem tekintettük fontosnak, vallási, etnikai jegyek idézését, lévén tervünk a mindenkori közösség saját vállalt értékeinek kíván semleges teret adni.
Ilyen értelemben tervünk - funkcionális hátrányok tudatos vállalása mellett – a meglévő épületek megőrzését javasolja. Éppúgy megőrzendőnek tekintjük a tűzfalak kulisszáját, a városi kontextus megélhetőségét.
A piacot, mint fák közt átfolyó nyitott nyilvános teret értelmezzük, mely nem definiál éles épülethatárt.
Struktúra / Funkciók
A terv alapját nem a gazdasági effektivitás és funkcionalitás alkotják, hanem elsősorban a közösség spontán és magától formálódó rendezvényeinek ad teret több térbeli síkon, melyek egymással kommunikálnak. A kommunikáció és az egymásba folyó terek értelmében minimális a falak szerepe; ezeket messzemenően üvegfalakként képzeljük nagyméretű nyílászárókkal.
A zárt tereket megkövetelő funkciókat, mint irodák, mellékhelységek és lépcsőház a meglévő házban helyeztük el. Ide rendeltük a felvonót is, mely időseknek, babakocsiknak és mozgássérülteknek teszi lehetővé a felső szintek és a park használatát. A nagyobb meglévő épület földszinti bolthelységében helyeztük el az információs irodát. A kisebb meglévő épület a teaház részét képezi; ablakain keresztül nyújtják ki a teás tálcákat az udvarra.
Atmoszféra
Az előző megfontolások szellemében egy szellős, nyitott és fénnyel átitatott teret képzelünk el, melyet megtölt a piac, a teázó, a műhelyek, a galéria és a park látogatóinak zsivajgása.
A különböző szinteket tölcsérszerű formák képezik, melyek egy fa lombjára, vagy akár egy-egy levelére hasonlítanak. A tölcséreket részében föld borítja, amelyben buja növényzet kap helyet.
A tölcsérek közt beszüremlő és azokon tükröződő fény egy lobkoronán áttetsző fényre emlékeztet.
A pályázat eredménye megtekinthető az alábbi linken.
p8 Műhely, BZ Architektur