Jön az IQ-központ
"Nem a magyar szürkeállomány templomát kell tehát elképzelnünk, csak a Villamosmérnöki és Informatikai Karnak, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak teremtenek új otthont." Tervtanács előtt a BME új épületegyüttese, tervezők Lázár Antal (A&D Stúdió) és Kaszás István (Szalonka Építésziroda).
Vigyázat, csalok! A címben szereplő „IQ" kissé félrevezető, ugyanis nem jelent mást, mint a lágymányosi egyetemi együttesben álló Finta-féle I épület és a közeljövőben létesítendő Q épület(ek) egyszerű összekapcsolását. Nem a magyar szürkeállomány templomát kell tehát elképzelnünk, csak a Villamosmérnöki és Informatikai Karnak, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak teremtenek új otthont. Persze az építtettők tudatosan választották a Q-t, hogy IQ lehessen az épületegyüttesből, amely – mint látni fogjuk – valójában nem kettő, hanem három épületből áll majd.
E beruházás elvi építési engedélyezési tervét vitatták meg Fővárosi Tervtanács szerdai, szeptember 5-ei ülésén. Mint megtudtuk, a Q épület két szárnyra oszlik, s a Magyar Tudósok Körútja által övezett félkör alakú terület sugárirányú szeletekre osztott beépítési struktúrájába illeszkedik. A déli tömb (a Villamosmérnöki és Informatikai Kar központja) a Lázár Antal vezette A&D Stúdió, az északi (a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar székhelye) Kaszás István és a Szalonka Építésziroda műve.
Lázár Antal elmondta, hogy a déli szárny két párhuzamos traktusból áll, melyet egy kétoldalt kihasasodó homlokzatú, nagyszabású előadótermet magába foglaló, földszintjén süllyesztett aulával megnyíló épületrész kapcsol össze. A traktusokban tantermek, előadók, kiszolgálóblokkok helyezkednek el. Az aula a körút irányából a majdani parkosított belső tér központjába vezető tengelyt jelöl ki. A homlokzatok domináns anyaga a tégla lenne, a nagy nyílásokat üveglamellás szakaszok élénkítenék, a nagyelőadó íves homlokzatait váltakozó színű ledvilágítás tenné transzparens hatásúvá.
Kaszás István rámutat, hogy bár az alaprajz tekintetében az északi épület hasonló a délihez, a két oldalsó traktust sugárirányba rendezték (azaz a belső tér felé összetartanak).
A közbülső, üvegtetővel fedett aulát kétoldalt a traktusokat összekötő hídszerű közlekedőterek határolják. A gépészetet a tetőn lévő kör alaprajzú elemekben helyezték el. Az anyaghasználat terén itt is a téglaburkolat lenne a jellemző, nagy üvegfalakkal, fémkeretes nyílászárókkal. A két tömböt, illetve a déli szárnyat az I épülettel egy-egy üveghíd kötné össze, így egyesülne a három egység IQ-vá.
Turányi Gábor opponenciájában rámutatott: ahhoz képest, hogy a terv kényszerűen egy ma már elavultnak tűnő beépítési struktúrához igazodik, s egy olyan területre készült, ahol építészeti támpontok nemigen találhatók, az építészek igen színvonalas munkát végeztek. Bár az épületek klasszikus megoldásokat alkalmaznak, mégis képesek újszerű hatást kelteni nagy, bátor gesztusok révén. Csak a homlokzatképzés terén érez bizonytalanságokat.
Vikár András szerint a telepítés és az alaprajzi elrendezés mindkét épület esetében alapvető hibákat hordoz: míg az aulák sugárirányban vannak, addig a traktusok nem (a látszat ellenére sem). Ez eredményezi a két tömb között kialakuló rossz arányú, ék alakú teret. A traktusok elhelyezkedése, hossza, egymáshoz való viszonya végiggondolatlan. Vikár kiengedte a szellemet a palackból: a telepítés kérdése hosszú vita tárgya lett – pro és kontra. Ennek kapcsán került elő a kerületi szabályozás kérdése is – sokan hangot adnak azon véleményüknek, hogy a beruházásnak a városrendezési problémák tisztázása után kellene megindulnia.
A terület a tömegközlekedés szempontjából fehér foltnak számít: ahogy az egyetemi negyedben mind több épület létesül, úgy lesz egyre érezhetőbb ez a hiányosság. Schreffel János, a XI. kerület főépítésze az erre vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy egyelőre nem tudni, mik a kerület lehetőségei. A főépítész hosszan dicséri a tervet, mint ahogy a tervtanács tagjai is – minden kifogásuk ellenére – összességében kulturáltnak, színvonalasnak nevezték a munkát.
A Tervtanács engedélyezésre javasolta a tervet, de kikötötte, hogy az épületet övező terek, illetve a telepítés terén felmerült kérdések megfontolandók. A tagok többsége egyetértett azzal is, hogy jó lenne, ha a traktusok jobban megnyílnának a Duna felé, a belső folyosók többet engednének magukba a külvilágból.
Haba Péter
