Jövőre változtatási tilalom lép életbe a zsidó negyedben

”A Károly körút, Király utca, Csányi utca, Klauzál utca, Dohány utca által határolt terület mind a 226 házára kidolgozzák a kezelési tervet, amelyet a szándékok szerint beépítenek majd a kerület új szabályozási tervébe is.”
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Hunvald György VII. kerületi polgármester sajtótájékoztatón jelentette be közös kezdeményezését

Változtatási tilalmat rendelnek el február 1-jétől a hetedik kerületi történelmi zsidó negyedben. A négy hónapig tartó tilalom időszaka alatt, amelyet Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és a kerület polgármestere, Hunvald György kezdeményezett, pontos kezelési terv kerül kidolgozásra.

A Károly körút, Király utca, Csányi utca, Klauzál utca, Dohány utca által határolt terület mind a 226 házára kidolgozzák a kezelési tervet, amelyet a szándékok szerint beépítenek majd a kerület új szabályozási tervébe is. Az új megoldásként szolgáló rehabilitációs terv szerint a műemléki épületek megtartásával fog megújulni a hetedik kerület belső része.

A kezelési terv a gyakorlatban azt jelenti, hogy a környék minden házát pontosan számba veszik, leírják minden egyes épületről, hogy ott mit kell megőrizni, a hivatal szakértői véleményt adnak arról, hogy mit kell és lehet megvédeni az épületek megóvása érdekében. Mezős Tamás szerint legfontosabb az utcakép és az utcahálózat megőrzése, így az épületek hátsó traktusainak eredeti anyagmegőrzése nem feltétlenül szükséges.

A területen nyolvannyolc műemlék és tíz helyi védettségű épület áll, tulajdonképpen minden második épület védett. Ennek értelmében a területre, mint műemléki környezetre, a nem védett házakra is kiterjed valamilyen módon a védelem. A kezelési terv második lépéseként megkezdődhet a rehabilitáció. Mezős Tamás szerint a moratóriumra és a szabályozásra azért is nagy szükség van, hogy többé ne álljon elő az a helyzet, hogy az önkormányzat által megkezdett építési, rehabilitációs munkák folyamán, a hivatal megakassza a munkálatokat azzal a lépéssel, hogy menetközben védetté nyilvánítja az épületet. És természetesen azt a célt is szolgálja a kezelési terv, hogy a majdani befektetők pontosan tudják, mire is számíthatnak egy-egy épület esetében. A tervek között az is szerepel, hogy a világörökség részévé tegyék a területet, ezzel is többletforrásokat remélnek a kerület műemlékeinek megmentésére.

A KÖH elnöke elmondta, hogy véleménye szerint az államnak lenne kötelessége az épületek megóvása, de a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy a terület rehabilitálásához az állam nyújtson anyagi segítséget. Ezért be kell vonni a magántőkét. Mezős kifejtette: épületenként rögzítik, hogy mi az, amit meg lehet tenni a beruházónak, és mi az, amit nem. Ennek értelmében nem utólagosan – esetenként már a folyamat közben, illetve magát a folyamatot megakasztva –, hanem előre, szabályozott módon lehetne megkezdeni a munkát. Az elképzelések szerint a befektető visszatérítést kapna az államtól a rehabilitáció során keletkezett, úgynevezett műemléki többletköltség miatt. A visszatérítés módjáról az elnök elmondta, hogy nem csupán az áfá-t, hanem a személyi jövedelemadót, és más adófajtákat, illetve különböző adókedvezményeket vizsgáltak meg, hogy milyen lehetőség lenne a visszatérítésre. A rendszerre közgazdászok, kutatók bevonásával próbaszámításokat is végeztek. Január közepére a kormány által kidolgozott új adókoncepcióba várhatóan beillesztik ezt is. Ugyanakkor Mezős Tamás azt is elmondta, hogy a visszatérítések házanként százalékos arányban változnának, de lenne benne egy plafonösszeg.

A módszert szeretnék kiterjeszteni Erzsébetváros egészére is, nem csupán a belső területekre. A kerület külső zónájának kezeléséről is gondoskodni kívánnak. A kezelési tervet példaértékűnek látja mind a polgármester, mind a KÖH elnöke. Ennek szellemében, az összes belső kerületben, ahol értékes műemléki ingatlanok találhatók, így az ötödik, hatodik, nyolcadik és kilencedik kerületek polgármestereivel is hasonló megállapodást szándékozik kötni a KÖH.

A kezelési tervvel kapcsolatban ugyanakkor érdekes, hogy Hunvald György polgármester, akit a lakosság, a szakmai- és a civil szervezetek folyamatosan támadtak a kerületben zajló házbontásokkal kapcsolatban, elmondta, hogy a civileket nem kívánja bevonni a folyamatokba, csak éppen annyira, amennyire a lakosságot bevonják. Azaz, társadalmi egyeztetés során tehetik fel kérdéseiket, a rendezési tervet pedig mindenki tanulmányozhatja majd, az önkormányzat hirdetőjén a szavazás előtt. Az ígéret szerint a kezelési tervben szerepelni fog a beépíthetőségi százalék, valamint a szintterületi mutató csökkentése is.

bg