Kalauz a pénz világában – Egy rendhagyó múzeum a megújult Postapalota épületében
A Széll Kálmán téri Postapalota felújítását múlt heti cikkünkben mutattuk be részletesen. A palota kezdetben irodaházként és telefonközponként üzemelt, mára azonban többfunkciós épületté alakult át, 2022-ben nyílt meg benne az ország egyedülálló kiállítótere, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is többek között. Nézzük meg, hogyan is néz ki egy ilyen típúsú múzeum belülről.
Az új intézmény elsődleges célpontja edukatív jellege miatt az általános iskolás és gimnáziumi korosztály, de a felnőtt generáció sem unatkozhat a tárlat megtekintése közben. A múzeum bemutatja a pénz és a gazdasági rendszerek világát, nem csupán pénztörténeti adatokkal, de megismertet minket a banktörténettel, összetett gazdasági folyamatokkal és kiemelt figyelmet fordít a tőzsde működésére, a hazai és nemzetközi banki folyamatok összefüggéseire, a gazdasági virágzások és válságok hatásaira, illetve a pénz kincsképző szerepére is. A múzeumba való belépés minden korosztály számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A koncepció szerint a pénz funkciói köré szerveződő öt csomóponton keresztül vezetnek minket a padlón végigfutó, erősen világító arany fénycsíkok, melyek “Ariadné fonalát" szimbolizálják. Ezeken a csomópontokon játékok és interaktív ismertetők avatják be a nézőt (a felhasználót) a pénz fogalmi körébe. Olyan játékok ezek, amelyeknek a résztvevői saját döntéseik alapján érthetik meg a csereeszközök, a jegybank, az internetes vásárlás működését és lényegét. Az interaktív játékok egy regisztrációs kártyával, és általa így személyre szabottan vehetők igénybe. A földszinti monumentális térben a bejáratnál két robot is várja az érkezőket, akik válaszolnak a feltett kérdésekre és vicceket is tudnak mesélni.
Ugyanebben a térben található a kávézó, ahol a rekonstrukcióra helyeződött a hangsúly, helyreállították a helyszín központi elemét, a három számlapos órát, valamint a mennyezetet és az öt pillért. A könyvesbolt “könyvfalát" a posta eredeti eredeti pénztárcsarnokának a bútorairól megmaradt tervlapok alapján készítették el. Annak ellenére, hogy jellegében ez az épületrész különbözik az előcsarnok és a kávézó stílusától, mégis szerves részét képezi a térnek.
A körülbelül 1380 négyzetméternyi területű kiállítás kezdőpontja a földszint alatti Aranybánya, ahol már első pillantásra szembeötlő a kiállítás arculatára jellemző kék-arany színpárosítás. A falak geometrikus törésekkel imitálják az aranybánya hangulatát. A látogató interaktív falak segítségével információkat szerezhet a magyarországi bányavárosokról és pénzverdékről, valamint különböző érmékről és bankjegyekről, továbbá bányászati eszközöket és egy valódi aranyrögöt is megvizsgálhat. Innen egy felvonó hozza fel a látogatót a kiállítótérbe: a liftakna gazdag textúrájú felülete megidézi a bányából való felszínre kerülés folyamatát.
Az épület első emeletén található az időszaki kiállítótér, amely jelenleg a Postapalota rövid építészeti történetét mutatja be képek, tervrajzok segítségével. Látható itt egy csőposta is, amely később még visszaköszön a kiállítás során. A falak itt egyszerű, fehér színt kaptak, a teret oszlopok tagolják, amelyek szabad falfelületként szolgálnak a különböző tárgyak és képek kiállítására.
A legnagyobb belsőépítészeti nehézséget az jelentette a vezető tervező, Bihary Sarolta DLA és tervezőtársai számára, hogy a Postapalota eredetileg egyáltalán nem közönségforgalmi tereknek szánt részeit alakítsák át egy múzeumnak megfelelően. A meglévő szerkezetet össze kellett egyeztetni az újfajta felhasználásra alkalmas tervekkel. Az állandó kiállítás csomópontjain így ez a fajta átalakítás figyelhető meg: a rendelkezésre álló tér maximális kihasználtságú, és sokszor olyan adat- és műtárgy tárolókat tartalmaz, amelyek nem foglalnak el nagy helyet, és így nem csökkentik a légteret. Egészen egyszerűen több helyen a falból kihúzható fiókokat építettek be, ezek tartalmazzák a kiállítási anyag egy részét.
Az állandó kiállítás kezdetén indul el egy valódi aranyszál folytatásaként a kiállításon végigtekergő “Ariadné fonala". Az első csomópont célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a cserekereskedelem funkcióját. A csomópont fő kérdése, hogy mi mutatná meg a dolgok értékét, ha mondjuk a pénz nem létezne. A kisebb korosztály számára rengeteg kijelző biztosítja a látványos “cserélj, ha tudsz" játékot, a felnőttek pedig az árupénzről olvashatnak érdekességeket.
A fiókokon kívül több digitális könyv is helyet kapott a térben, amelyek alakja valóban egy nyitott könyv, lapozni azonban csak digitálisan lehet. Elsőként itt találkozhatunk köralakú kijelzőre vetített animációs kisfilmmel, amely magyar nyelven, választható angol vagy kínai felirattal játssza le az éppen aktuális témához kötődő sematikus filmet. Az angol szöveg mellett egyébként a mandarin is helyet kap az összes magyarázaton, hiszen Kína a Magyar Nemzeti Bank kapcsolati hálójának fontos elemét képezi.
A második csomópontban a kiállítás azt vizsgálja, hogy miért változott meg a pénz formája, és mi teszi a pénzt pénzzé (vagyis fizetőeszközzé). Ide egy virtuális piactéren keresztül lép be az ember, ahol a pénz mellett még feltűnik a kesői árupénz is, ám ezt követően rögtön az MNB közel 60.000 darabos numizmatikai gyűjteményéből tárul elénk egy kis részlet, körülbelül 1000 darab érme és bankjegy. Korunk bankjegyeinek “titkába" egy UV-termecske avat be, ahol láthatóvá válnak a papírpénzek biztonsági jelzései.
Ariadné fonala ezután a bankok világába kalauzolja a nézőt, a harmadik csomópont a pénz fizetési eszköz-funkcióját vizsgálja. A hangsúly a bankok pénzügyi közvetítő szerepére terelődik, fontos adatok derülnek ki a jegybankok szerepéről, működéséről ily módon. Amellett, hogy a falból kihúzható fiókokból ezúttal értékpapírok kerülnek elő, öt kisfilm is megtekinthető a Sina családról, a Rotschildokról, a Fuggerekről, a Mediciekről. Ezen a részen derül ki, hogy miként működik a csőposta, amit valóban ki is lehet próbálni.
A következő, negyedik csomópont a világpénzek és a tőzsde univerzumába visz: a virtuális tőzsdével megérthetjük a működését, de találkozhatunk itt érmetérképpel, válságfallal, valamint az internetes vásárlás folyamatát érzékeltető gépezettel is, illetve néhány olyan jóslattal, ami valószínűsíthetően meghatározza majd a jövő pénzügyi helyzetét. A széfek technológiája iránt érdeklődőknek lehetőségük van közelebbről is megismerni a különféle zárrendszereket is.
Az ötödik csomópontban a “pénz biztonságot ad" címszóval a kincsképző szerepkörről tudhatunk meg mindent, a tér közepén álló oszlopon művészek, sportolók, feltalálók munkásságáról tájékozódhatunk, az oszlop közepében pedig meg lehet tapogatni és meg is lehet emelni egy aranyrudat – ez a harmadik (és egyben utolsó) valódi arany a tárlaton.
Szőke Gábor Miklós Robogás c. szobra természetesen nem ebből az anyagból, hanem aranyrudakat imitáló rozsdamentes acélból készült. A szétcsúszó szerelvény és a rajta játszó fény a vonat suhanására utal, a magyarországi aranytartalék 1944-es menekítésének állít emléket, iránya a Sándy Gyula köz felé tart, ahol a járókelők is megtekinthetik. A szobrász másik alkotása, a Pénzmúzeum jelképévé vált, a médiában nagy visszhangot kapott csodaszarvas látogatásunk alkalmával még nem állt a helyén.
Schell Réka
