Helyszín és témaválasztás
Diplomamunkám témája kezdetben - akárcsak másoknak - nagyon sok fejtörést okozott. Voltak nagynak tűnő gondolatok, de a megfelelő választás ezeken túlmutatott. Olyat szerettem volna alkotni, ami a jelenben megold egy problémát, kezel egy nagyszerű helyszínt, elindít valamit, és nem utolsó sorban számomra is fontos és egyben izgalmas munkát biztosít.
Számos megoldatlan helyszínt találtam, de ezek közül csak egy volt olyan, amit gyerekkorom és talán a felmenő családtagjaim gyerekkora óta vár arra, hogy valaki foglalkozzon vele. A választott helyszín Magyarország egyik legkeletibb régiója Tiszabecs, határmenti község, szülőfalum. A települést a Tisza választja el Ukrajnától, ami a két ország természetes határvonalát is jelenti. Az építési terület Tiszabecs külterületén, a településtől északkeletre, az árvízvédelmi töltésekkel közbezárt ártérben helyezkedik el. Valamikori szabad strand területe. Ma kijelöletlen strandként használják a helyiek és az ide látogatók. Érintetlen természeti terület, mégis kellett valami, ami a sok nagyszerű funkciót összefogja. A választott területem az országhatárból adódó fontossága és a strandolás élménye mellett a hazai és nemzetközi turisták legkedveltebb sportja, a Nemzetközi Tisza Túra kiinduló állomása.
A helyszínt megtaláltam. Sokáig fogalmam sem volt róla, mit is tervezek ide. Olyan dolgot akartam, ami méltó utódja lehet a Tisza-parti, népi építkezéseknek. Itt nem a lakóházakra gondoltam, sokkal inkább a folyó közvetlen környezetébe épült, a víz hasznosításával kapcsolatos tárgyakra. Továbbá használja a helyet, a vizet, meghagyva a természet közelségét, érintetlenségét, ugyanakkor az embereknek támpontot ad, amit akár meg is nevezhetnek.
Az itt és a határ másik oldalán élők valaha egy országhoz tartoztak, és azóta is ismerik egymást, miért ne lehetne erősíteni ezt a kapcsolatot!? Kapcsolat, ez a gondolat indított el bennem valamit, valamit, amiből rajz lett. Ha már a sors úgy hozta, hogy a mi országunk gyorsabban fejlődik, mint a víz másik oldalán található, miért ne kezdeményezzünk mi? A fő épület épp úgy hajol a Tisza fölé, mint amikor egy régi baráttal újra találkozunk, és előre nyújtjuk a kezünket, ahhoz a bizonyos kézfogáshoz. A kezdet, a kinyújtott kéz, már megvolt, már csak szoborrá kellett önteni.
A környezetet fák, cserjég uralják, melyek a strand vonalában ritkulnak, a vízparttól 40-50m-es sugárban eltűnnek és felváltja őket a kavicsos réteg.
A folyó medrét, ezen a szakaszon 50-80mm szemcsenagyságú homokos kavics alkotja. A vizeket az emberek nagy többsége hidakkal párosítja. A híd mint forma, nagymértékben kimeríti a "vízi-népi" építészet fogalmát. A fenti gondolatmenetből alakult ki maga a forma, de a pontos hely még kérdéses volt. Ha nem a megfelelő helyen és irányban áll, nem éri el a kívánt célt. Mivel amióta járni tudok, ismerem ezt a helyszínt, pontosan tudtam, hogy az emberek hol és miként közelítik meg. Voltak próbálkozások gyalogos utak kijelölésére, de senki nem adta fel a "megszokott ösvényt." Én sem kívántam ezt átvágni, viszont így ez lett a fő szervező irány és támpont.
A tervezett épületegyüttes a folyóra merőlegesen vágja ketté a természetes övezetet, valamint egy későbbi bővítéssel kapcsolná össze a két szomszédos országot. A számos fontosnak tartott szempontok mellett, nem elhanyagolható a természet érintetlen közelsége. Ha már eddig megmaradt érintetlenül, én sem szeretném "elrontani."
Az épület funkcionális leírása
A tervezésnél figyelembe vettem két, az épület használatát meghatározó időszakot, ami egy passzív téli és egy aktív nyári időtartamot foglal magába. Továbbá az esetleges áradások is 90%-ban a passzív időszakban terhelik a helyszínt.
Az állandó tömeg egy kilátó épület, ami nagyságrendileg kisebb hasonló funkciójú társainál, így kapta a "kitekintő" elnevezést. Ez minden időszakban változatlanul a helyén marad, míg a többi kiszolgáló épület mozdítható, így bármikor könnyedén elszállítható. Erre a változatlan helyzetre valamilyen szilárd, tömör dologgal kellett reagálni. Itt alkalmaztam egy kezdeti, befejezetlen híd elemet, ami a kapcsolatot és a folytatást sugallja.
A természetben és legfőképp a víz közelében, nem sok anyag jöhetett szóba, fa, kő, fém és beton. A kitekintő mint félkész híd, fémlemezzel burkolt acélváz szerkezet lett. Mivel idővel berozsdásodna, így az lett a cél, hogy eleve rozsdásnak nézzen ki. A választás pont ezért esett a CORTEN lemezre, ami ezen a helyen remekül megállja a helyét.
A strand területét a gáttal összekötő gyalogos sugárutat tekintettem a fő szervező vonalnak, helyzetét és funkcióját érintetlenül hagytam. A partvonalat ezen szakaszon a víz sodrása három nagy, hullámhoz hasonlító alaprajzúra alakította, ami a másik fő szempont volt a szervezésben. Fő épületemet a hármas hullám közös kiindulópontjában helyeztem el, tengelyvonalának kezdőpontja a gyalogút kezdőpontjával azonos, a víz irányába nyíló V alakot formál, közrefogva a kempingező területet. A kilátó alakja a víz fölé magasodó, de befejezetlen hídfők képmása, amely későbbi folytatást hangsúlyoz, jelképezve ezzel Ukrajna valamikori Európai Unióba való csatlakozását is.
A Kitekintőt nyugatról és keletről két függő kötélhíd fogja közre, amelyeken gyalogos közlekedés zajlik, segítve a gátról érkezők megközelítését, valamint az érintetlen természet áttekintését. A kötélhíd a régi múltra tekint vissza a Tisza életében. A felsőbb szakaszokon a mai napig biztosít falvak számára megközelítési lehetőséget. A legfelsőbb szakaszokon 0,5-1 km-ként található 1-1 hasonló szerkezetű híd. A híd keleti oldala nincs befejezve a gátig, az egy későbbi építést követően épülne ki, amikor már jelen funkcióin felül két ország gyalogos átjárását is biztosítani tudná.
A kötélhídon való gyaloglás, kitekintés örök élményt ad a használójának, de aki nem szeretne ezen a hídon bejutni a kitekintőre, az a hagyományos gyalogúton is megközelítheti azt, majd lépcsőn feljuthat oda és ő is megnézheti a kanyargó Szőke Tiszát. A nyaranta legnagyobb eseményt nyújtó, Nemzetközi Tisza-túra indulását, valamint az érkezőket a hidakról és a kitekintőről hatalmas panoráma mellett kísérhetik figyelemmel, akik e célból érkeztek ide.
Kiszolgáló épületeim és a hozzájuk kapcsolódó stégek szervezésnél a nyugati hídfő és a gyalogút közös pontját vettem figyelembe. Minden épület tengelyvonala ebben a pontba találkozik. A változó helyzetű épületek mindegyike konténerváz, új funkciókkal és burkolattal ellátva. A vizesblokkok 3 db konténerből állnak, melyek egymás mellé sorolhatóak. A kajak-kenutároló és kölcsönző üres konténerváz, amelyre fa burkolatváz került. A belsejébe a tárolásra szolgáló elemeket építettem, de az egész hártyaként átlátható, szellős kontúr. A büfé konténer közvetlen kapcsolatot teremt a stranddal és a vízzel. Egyedisége a felnyíló, és árnyékolóként működő északi oldalfalán és a keleten lenyíló, majd teraszként szolgáló oldalfalában rejlik. Mindegyik konténer elem azonos burkolatot kap és fix helyzetű cölöpalapra kerülnek. A stégek két részre bonthatóak, egy fix lehorgonyzott szárazföldi és a vízen úszó szakaszra. Az úszó és a fix részt csuklós szakasz kapcsolja össze, ezáltal a nyári vízingadozást képes lekövetni.
Szerkezetek leírása
A választott terület, a Tisza medrétől pár méterre van, így a talajt, a felső 10 cm kivételével homokos kavics uralja, körülbelül 30 m mélységig. Az alapozás kiválasztásánál, fontos szempont volt az időszakosan bekövetkező árvizek rongáló hatása, ami kimoshatja a talajt az alapozás környezetéből.
A fenti szempontok figyelembevételével cölöpalapozást választottam, mind a főépület, mind a mozgatható konténerek és stégek lehorgonyzó pontjai alatt.
A konténer elemek és a fix stégek alatt szintén monolit vasbeton cölöpalap kerül. A konténerek fogadó szerkezetei oldható kötésűek. A kötélhidak lehorgonyzó pontjai, mindkét végen egyedi méretezésű monolit vasbeton műtárgy, méretezett vasalatokkal. A kötélhidak finom hangolható horgonypontjait előre meghatározott helyre, a technológiai folyamat előtt helyezzük el.
A kitekintő épület központi magjába négyzet alaprajzú, monolit vasbeton falazat kerül. A központi vasbeton magot acél rácsos tartó fogja közre. A monolit vasbeton magot és a rácsos tartószerkezetet együtt, a függőhíd szerkezetek teherlevétele indokolja. A 20m szabad nyílású kitekintő vízszintes szerkezetét keletről egy darab egyedileg méretezett, ferde pillér támasztja alá.
Mindkét függőhíd horgonypontja közvetlen közelében egy-egy pár, méretezett acél pillér található, a függőleges terhek levételére. A főépület vízszintes teherhordó szerkezete két részből áll: az első egy 18 m szabad nyílású kéttámaszú tartórész, a második egy 3 m hosszú konzolrészből. Mindkét rész zártszelvény szelvényekből alkotnak rácsos tartó modellt. Mindkét oldalt alsó és felső hosszirányú főtartó vasakkal. A két főtartó oldalt, merevített kapcsolattal kötik össze.
A kötélhidak főtartói 30mm átmérőjű acél sodrott kötélelemek, nagy teherbírással. Az acél sodronyköteleket vízszintesen egyedileg tervezett négyzet keresztmetszetű, mindkét végén egyedi fogadórésszel, fogják össze. A kereszt tartókat vízszintes irányban andráskeresztekhez hasonló, állítható merev acél rudak kötik össze. Az egymás fölött lévő sodronyköteleket merev, függőleges rudak kötik össze, egyedi végekkel, a drótkötél fogadására.
A kitekintő vasbeton és rácsos tartó magja fölött 20cm vastag monolit vasbeton lemez készül, melyben elhelyezésre kerülnek a kötélhidak fogadó acél szerelvényei.
A mozdítható épületek konténervázhoz hasonló acél pillérvázas szerkezetek, kitöltő falazatokkal és egyedi szerelvényekkel. Maga a váz zártszelvény pillérekből és gerendákból áll, melyek hegesztett kapcsolatokkal jönnek létre. Alsó és felső emelési pontok kiépítésével, valamint alsó csomópontjain lehorgonyzást biztosító fészkekkel lehet elszállítani, illetve rögzíteni.
A kitöltő falazatokon külső hegesztett lemezburkolat van, melyet ritkított fa oszlopsor követ hátszerkezetre rögzítve.
Mind a mozgó, mind a fix stégelemek fő váza, a konténerváz padlózatához hasonló, acél zártszelvény vázra épül. Mindegyik elem 6 m-es szakaszokra bontható, szállítás céljából. A fix elemek vasbeton alapozáshoz csavarozással rögzíthetőek. Mindegyik stég elem vázára, felső síkján közvetlenül kerül a ritkított, hőkezelt Thermo-wood faburkolat, 1 cm-es ritkítással. A faburkolatokat, gömbölyített csavarvégekkel kell rögzíteni.
A mozgó stégelemek a nyári 1-1,5 m vízingadozást képesek lekövetni. Egymáshoz speciális csuklós-bontható kapcsolattal rögzülnek. A vázszerkezetek alatt, zárt, könnyített műanyag tartályok kerülnek az úszás biztosítására.
Debrecen, 2015.06.18.
Tervező: Tamás Béla
Határ-menti kitekintő és Tisza túra kiindulópont
Opponencia Tamás Béla diplomatervéhez
Tiszabecs az ukrán-magyar határ mentén található, a Tisza itt lép be az ország területére és természetes határvonalként választja el a két országot. A határmenti kistelepülés a Nemzetközi Tisza Túra kiinduló pontja, kedvelt vízi sport központ. A község északkeleti oldalán természetesen kialakult homokpadja miatt a hely népszerű kikötőhelye a vízitúrázóknak, illetve strandoló hely is egyben. Megközelítése mind gépjárművel, mind gyalogosan vagy kerékpárral a magyar oldalról könnyű. A szomszéd országgal viszont jelenleg semmilyen közlekedési kapcsolat nincs.
Tamás Béla diplomamunkájának témájaként a Tiszabecsi partszakaszra kilátót, a két országot összekötő gyalogos hidat és kiszolgáló konténer-épületeket tervezett. A kilátó egyfajta jelképe Ukrajna valamikori Európai Unióba való csatlakozásának és a két ország határmenti települései közötti kapcsolatának.
A kilátó a víz fölé magasodik és egy befejezetlen hídfő képmása, mely a későbbi folytatást hangsúlyozza - a közeledés, az összefogás szimbóluma. A Kitekintőt nyugatról és keletről két függő kötélhíd fogja közre, amelyeken gyalogos közlekedés zajlik, segítve a gátról érkezők megközelítését, valamint az érintetlen természet áttekintését. A kilátó ezzel az építészeti megfogalmazással a vízitúrázók számára egy jól látható, messziről felismerhető JEL lett.
A tervezett épületek közül egyedül a kilátó tekinthető az egyetlen fix elemnek. A kiszolgáló épületek elmozdíthatóak, mobilak. A gátat és a strandot összekötő egyenes lett a gyalogos útvonalat szervező tengely, melyre a kilátó és a gyalogos híd került. A híd keleti oldala nincs befejezve a gátig, az később épülhet majd ki, és a tervezett funkciókon túl a két ország gyalogos kapcsolatát is biztosíthatná.
E mellé két stég került az északi oldalra, amelyek a kiszolgáló épületeket szervezik, mint a csónakház és kölcsönző, vizesblokkok és a büfék konténerei. Ezek a konténerek rögzítettek, de szükség szerint elvihetőek. A stégek felső, parton lévő részei rögzítettek, az alsó részek vízen úszó módon lettek kialakítva.
A koncepció bár grafikailag egységesen kezelt, mégis szét kell választani a kilátó és a kiszolgáló részeket. A kilátó elem jelszerű és mégis mértéktartó lett. Anyaghasználata jól eltalált, funkcionálisan akár árvíz esetén is ellátja feladatát.
A vízparton lévő konténer elemek alaprajzilag keresik a kapcsolatot a kilátóval, mégis attól elválnak. A felvett két tengely ha a használatból eredően lett volna szerkesztve, talán erősebb lehetne. A konténerek burkolatára választott faburkolat miatt inkább a környezethez, mint a kilátóhoz alkalmazkodnak, viszont ez mégsem nevezhető hibának, mert a stéggel szinte egy egységet alkot.
Összességében elmondhatom, hogy örömömre szolgált megismerni a tervet, ezért a Bizottság kitüntető figyelmébe ajánlom.
Debrecen, 2015. június. 18.
Győrffy Zoltán
építész