Kapu, mely lezár és összeköt – Gateway Irodaházak

Az Árpád híd pesti oldalán, a körút és a lakótelep határán épültek fel a Gateway Irodaházak Dr. Fekete Lajos és  Fazekas Artur tervei alapján. A beruházó szokatlanul nagy szabadságot adott, így a kötött belső funkcionális rendet játékos utcakép egészíti ki, mintegy a környékre jellemző monotonitás ellenpontozásaként és a lakótelep, valamint a tágas, zöldellő park lezárásaként.

Gateway Irodaházak – valami „más”

Egy szemlélődő:

Az Árpád hídon haladunk Budáról Pest felé. A csípős reggel ködfoszlányokat terelget a Duna fölött, melyek csak fokozatosan engedik látni a pesti oldalon az érkezőt fogadó összevissza háztengert. Először a híd lábának két oldalán felépült dupla tornyú, csupa üveg épületek – mint egy lerombolt, hatalmas kapuzat még épen maradt darabjai - rugaszkodnak ki a mindent összemosó vízpárából, majd a híd végéhez közeledve a napsugarak utat találnak a földre, és fényt fröcskölnek szerteszét, az út jobb oldalán megvilágítva néhány fura, látszólag véletlenszerűen kilyuggatott és egymásra dobált hatalmas éket. De valójában ez egy ház, sőt irodaház a funkcióból adódó minden kötöttségével, amivel nehezen tudja az elme összepárosítani az épülettömeg elemeinek ilyen szertelen, összevissza játékát. Az építész által megálmodott épület tömegét továbbtanulmányozva azonban értelmet nyernek a töredezett síkok és az ide-oda dobált nyílások. Az irodaház felületén a könnyed és légies üvegfelületek váltogatják egymást a robusztus kőfelületekkel, látszólag véget nem érő variációkban. Az épületet határoló falsíkok különböző szögekben találkozó élei erre-arra dőlnek, azt sugallva, hogy a tömeg folyamatos változásban van. Azonban ha egy kis időt szakítunk arra, hogy megfigyeljük ezt az új létesítményt, láthatjuk, az építész kezét racionális gondolatok vezették, csupán nem elégítette ki a funkció puszta kiszolgálása, és – mivel úgy tűnik hagyták neki – kedvére játszadozott el a racionális belsőt takaró külső határolófelületekkel. Az épület tömegét látva leszögezhetjük, ennek az irodaháznak a látványa biztosan senkit nem hagy hidegen pro vagy kontra, de egyet kijelenthetünk: a XIII. kerület Árpád hídi kapujában valami új és szokatlan született.

A Tervező:

Előzmények

Az Árpád híd pesti lehajtójának környékére a részletes rendezési terv készítése a 80-as évek végén kezdődött. A terület közlekedési szempontból, illetve a Váci úton és annak vonzás körzetében meginduló ingatlanfejlesztések következtében egyre kitüntetettebb szerepe ellenére is méltatlanul elhanyagolt volt. Az 1993-ban elfogadott részletes rendezési terv megfelelő keretet adott a konkrét épület megtervezéséhez.

Tervezőirodánk, a CITINVEST KFT. az 1990-es évek végén kezdett el koncepciótervet készíteni a területre. Több beruházó és több koncepció váltotta egymást, míg végül 2003-ban az ingatlan a korábban már több nagy irodaház fejlesztést lebonyolító ABLON Csoport érdekeltségébe került. Az új beruházó tisztán bérirodaház kialakítását kívánta megvalósítani. A telepítést, a tömegalakítást a szabályozási keretek között rábízta a tervezőkre, míg az épület belső funkcionális elrendezésére jól követhető programot adott. A közösen kialakított koncepció végül engedélyt kapott, és 2006 nyarán megindulhatott a kivitelezés.

Az épület

Beruházóktól szokatlan módon, széles játékteret kaptunk a telepítésre, a tömegalakításra az építészeti arculattervezésre. A területen időközben megépült két hatalmas toronyház a Duna felőli oldalon. Két magas üvegtorony szigorú, kompakt kubusokkal, „csupaüveg” homlokzatokkal. A környék másik meghatározó épített elmei a panelházak alkotta lakótelepek szürke „egyentömegei”, „egyenhomlokzatai” voltak. A tervezéssel érintett telek a körúttal párhuzamosan fekszik, erre merőlegesen áll a belváros felé hosszan elnyúló lakótelep. Épületegyüttesünk lezárja ezt a beépítést, és – bár nem ez volt a fő célja - zajvédő falként védi a lakótelepet jelentős sikerrel, amit az utólagos zajmérések is igazoltak.

A 200 m hosszú beépítés hatalmas, egybefüggő térfalként nyomasztó lett volna. Mindenképpen bontott tömegekben kellett gondolkodni. A környékre jellemző monotonitás ellenpontozására mozgalmas, „játékos” utcaképet akartunk kialakítani a lakótelep és a tágas, zöldellő park lezárására, és az Árpád hídi lehajtónak, illetve a körútnak erre a hosszú szakaszára. A lyuksémás, kőburkolatos tömör homlokzatok a panelházakat idézik, az üveg homlokzatok az irodaházak világát tükrözik. A körút felőli homlokzatok ráhajolnak az útra. A döntött és eltérően forgatott ferde síkokban tükröződik a forgalom, ami a tömegek térbeli mozgalmasságát fokozza egy időbeli mozgalmassággal, így egy figyelemfelkeltő és izgalmas utcakép keletkezett.

Az anyaghasználat rendkívül egyszerű, de egyúttal elegáns is: kő és üveg. A tördelt tömegeket e két anyaggal burkoltuk. A kőburkolatos és az üvegfelületek váltakoznak, „beszélgetnek”, „táncolnak” egymással. A lakótelep felől egyre nagyobb üvegfelületekkel nyílik ki a beépítés a körút felőli nyüzsgő „iroda-világba”.

A három H-alakú torony a földszinti, összefüggő tetőkerttel fedett „lepényből” nő ki, az első emeleten egy-egy nyaktaggal összekötve. A körút szintjére emelt tetőkert, az utcai forgalomban résztvevők számára láthatóbbá, testközelibbé tette a zöldfelületet. Az irodatornyok súlypontjában találhatók a függőleges közlekedőmagok, gépészeti- és elektromos felszállóaknák. Az általános szinteket úgy terveztük, hogy a közlekedőmag előteréből külön bejárattal négy szeparált irodaterület alakítható ki szintenként, ami rendkívül flexibilissé teszi az alapterület oszthatóságát, megkönnyítve a bérbeadhatóságot kis irodák és nagyobb vállalatok részére is. A homlokzati raszterosztásnak köszönhetően cellás és nagyterű irodák is kialakíthatók középfolyosós rendszerben. A földszinten az irodák mellett üzlet-, szolgáltató helyiségek, illetve éttermek kialakítására teremtettünk lehetőséget. A három irodatornyot az első emeleten összekötő épületrészek nagyobb belmagasságúak, konferenciatermek kialakítására, illetve egyéb közösségi funkciók telepítésére, rendezvények lebonyolítására alkalmasak.

Gépkocsival három oldalról közelíthető meg az épület alá elhelyezett háromszintes mélygaráz:, a híd lehajtója felőli hosszanti oldalon, illetve a telek két végén a Népfürdő utca, és az Esztergomi út felől. A garázsszintek a földszint alatt egy pinceszinten, illetve a földszinti bérlemények mögött két szinten találhatók. A három bejáraton – az irodaház, illetve a parkoló közel 100%-os telítettsége mellett is - könnyen és gyorsan zajlik a forgalom. Az irodatornyok külön bejáratokkal rendelkeznek. Egy földszint belmagasságát megosztó mezzanin-szinti folyosóval összekötöttük a három tornyot, biztosítva ezzel az átjárhatóságot. Az ajtók lezárásával teljesen szeparálható a három torony. Jelenleg az első emeleti összekötő épületrészeken keresztül teljes hosszában biztosított az átjárhatóság a három irodatorony között, mellyel Budapest legnagyobb egybefüggő irodaszintje alakult ki a maga 5100 m2-es alapterületével.

A szerkezet

Az alapozás megtervezésénél nem csak az épület állékonyságát kellett biztosítani, hanem gondoskodni kellett a munkagödör kialakításánál a körút felől kialakuló 7 m magas partfal megtámasztásáról is. A Dunához közeli ártéri altalaj mélyalapozás készítését követelte meg. A fúrt cölöpök csoportját monolit tömbfejek fogják össze a pillérek alatt. A pincetömböt 50 cm vastag vízzáró monolit vasbeton lemezalap, illetve 30 cm vastag vízzáró monolit vasbeton fal határolja. A pincefalra kívülről szivárgólemez került, a lemezalap alatt 20 cm kavicsterítés van. Az épület mellett feltorlódó vizet a körút felől a szivárgólemez mellett, a cölöpök között elhelyezett dréncsövek ejtik az alaplemez alá, ahol csáposan kialakított dréncsőhálózaton keresztül jut el a szikkasztóműbe. A tornyok alól kinyúló pincetömbre tetőkert került, pvc-lemez szigeteléssel, zöldtető rétegrenddel. A pince hő- és füstelvezetése a passzázs burkolatában taposóráccsal fedetten, a körút felőli kerítésben és a körúti lehajtó rámpa támfalában elhelyezett terep fölé nyújtott zsalus aknaszellőző műtárgyakon keresztül történik.

Az épület funkciója és tömegalakítása egyértelműen meghatározta a tartószerkezetet. A monolit vasbeton pillérváz flexibilis alaprajzi kialakítást biztosít, a síklemez födémek konzolossága pedig változatos épületkontúrt tesz lehetővé a tervező számára. A kőburkolatos homlokzati szakaszok monolit vasbeton falból, az üvegfalas homlokzati szakaszok a homlokzati tűzterjedést gátló parapet szegélygerendákkal készültek. Az épület bizonyos súlyponti födémszakaszait kétszeres terhelhetőségűre terveztük. Ezeken a területeken szerverek, és egyéb nehéz IT berendezések kerülhetnek elhelyezésre. A lapostetők fordított rétegrendűek, lejtéstadó rétegen elhelyezett pvc-lemez vízszigeteléssel, járható felülettel.

Az épület külső burkolatairól már tettünk említést a fentiekben. A kőburkolatos felületek átszellőztetett rétegrenddel készültek, kasírozott, nem éghető ásványi szálas hőszigeteléssel. A függönyfalszerkezet alumínium látszóbordás. A vízszintes bordák 8 cm kiülésűek, a függőleges bordák a szerkezetgyártó néhány évvel ezelőtti fejlesztésében készült fekete színű minimál takaróbordák, melyek struktúrált hatást keltenek. Előnye a valódi struktúrált szerkezethez képest a kedvezőbb árán kívül az, hogy az üvegtáblák transzparens mezői körül kialakuló (kb. 8-8 cm, összesen 16 cm) vastag UV-álló fekete ragasztósávok helyett 5 cm széles fekete sáv jelenik meg, ami kétséget kizáróan esztétikusabb, valamint a „hagyományosan” működő bukó-nyíló szárnyak elhelyezése sokkal vékonyabb és egyszerűbb tokszerkezetekkel válik lehetővé. A parapetmezőkben, illetve a tömör felületek előtt festett (zománcozott) hőszigetelt üvegezés készült légréssel és a vasbeton felületen elhelyezett kasírozott ásványi szálas hőszigeteléssel.

A belső épületszerkezeteket a bérlők igényei szerint építették meg. Alapvetően száraz technológiákat alkalmaztak a gyors és tiszta építhetőség-szerelhetőség miatt: gipszkarton válaszfalak, gipszkazettás álmennyezetek. Az előcsarnokokban monolit gipszkarton álmennyezetek készültek rejtett világítással, a falakon ragasztott kőburkolat készült. A lift előterek szintén ragasztott kőburkolatot kaptak. A vizeshelyiségekben és a lépcsőházakban greslap burkolatok kerültek a padlóra és a falakra is.

Budapest, 2011.09.22.

építtető: ABLON Csoport
tervező: CITINVEST KFT., Dr. Fekete Lajos okl. építészmérnök, Fazekas Artur okl. építészmérnök
szakági tervezők:       
statika: Dinám Kft., Gecsényi Róbert
épületgépészet: Mangel Épületgépészeti Iroda, Mangel Zoárd
elektromosság: Somogyi Kft., Somogyi Gábor
kertépítés: Vár-Kert Kft., Nemes Zoltán
út- és forgalomtechnika: Közlekedés Kft., Borsós Ferenc, Nagy és Tsa. Bt., Nagy Katalin
közmű tervezés: Kádár Komplex Kft., Kádár László
generál kivitelező: Budapesti Építő és Szerelő (BUSZER) Zrt., vezérigazgató: Szontág László
fotó: Zsitva Tibor