Az épület az Auguszta-projekt részeként a DEBRECENI EGYETEM II. számú klinikai telepén készült el, EU-s támogatásból.
Az Auguszta-projekt három fő épületből állt, melyből kettő, a helyi védettségű Auguszta épület és a hozzá kapcsolódó új épület található a klinika II. telepén.
Az Auguszta épület, mely 1914-ben Jendrassik Alfréd tervei alapján tüdőklinikának épült, egy nagy városszerkezeti tengely végén áll, szimmetrikus tömegével és nyitott kúrafolyosóival. A kúrafolyosókhoz csatlakozik az általunk tervezett két mészhomoktégla burkolatú épület, az 1993-ban megépült Szívsebészet és az 1997-ben megépült III. sz. Belgyógyászati Klinika.
Az új épületet a fentiek szerint kialakult, három épületből álló épületegyüttes és az erdő közötti keskeny sávban kellett megtervezni. A rendelkezésre álló terület keskenysége miatt, a meglehetősen nagy programot egy 220 méter hosszú épületben tudtuk elhelyezni. A nagy hosszúság, valamint az Augusztához való csatlakozási lehetőség miatt az épületet két, többszintes, galériás előcsarnokkal három részre tagoltuk. A cél és egyben a telepítés egyik fontos alapelve az volt, hogy a három épületszárnyból egyszerre csak kettő - önmagában jó arányú - épületszárny legyen látható.
Az új épület - alkalmazkodva az Auguszta épülethez - szimmetrikus elrendezésű. A középső „A” szárnyban kapott helyet a központi műtőblokk, az intenzív osztály, a központi sterilizáló, az egynapos sebészeti műtő, a szeptikus műtő és az ambulanciák egy része. A két szélső szárnyban („B” és „C” szárnyak) az ápolási egységek, a tanszékek és a további ambulanciák kaptak helyet. A két szélső szárny elé fedett, nyitott oldalfolyosót terveztünk, mely az Auguszta épület kúrafolyosóit idézi meg. Új, hasznos funkcióval felruházva, ezekre a kúrafolyosókra szerveztük annak idején a III. sz. Belgyógyászati Klinika és a Szívsebészet hotelszárnyait.
Az új épület több ponton kapcsolódik az Augusztához, így a fentiekben említett épületegyüttes részévé vált. E szoros kapcsolat tovább erősítette azt az elvárást, hogy az új épület igazodjon a korábban általunk tervezett épületekhez. A kapcsolat még szorosabbá vált volna, ha a két összekötő folyosó felső szintjei is megépülhettek volna ebben az ütemben, de anyagi okok miatt sajnos csak a pinceszint valósult meg. Az új és a régi épület a külső forgalmi kapcsolatok miatt egymásra van utalva, ugyanis a gyalogos forgalom elsősorban az Auguszta épület felől, a kiszolgáló forgalom pedig kizárólag az új épület felől lehetséges. A feladat érdekességét fokozta, hogy jelen esetben nemcsak egy helyi védettségű régi épülethez kellett alkalmazkodni, hanem az ahhoz kapcsolódó, általunk tervezett épületekhez is.
Az anyagválasztással egyértelműen alkalmazkodtunk is, de a homlokzat- és részletképzéssel finoman kifejezésre akartuk juttatni, hogy időközben több mint tíz év telt el. Eredetileg az anyagválasztással is szerettünk volna előrelépni, ezért a bejárati előcsarnokok közelében, valamint az „A” szárnyon kőburkolatot terveztünk, melyet szintén anyagi megfontolásból mészhomoktégla burkolattal helyettesítettünk.
A tervezés során arra törekedtünk, hogy - meghálálva ezt a kivételes lehetőséget - az eltérő időpontokban általunk tervezett épületek egységes szemléletet tükröző, méltó és harmonikus környezetet teremtsenek ennek a szép régi épületnek, az Augusztának.
Csikós Zoltán