Arnóth Lajos: Végeztek helyszínelemzést, melyben megfogalmazták a célt, a meglévő zöld területek megtartását és újak létesítését, a patakparti területek rekreációs felhasználását.
Úgy ítélték meg, hogy a Liva malom patak menti területe alkalmas erre a rekreációra, alkalmas a bővítésre. A pályázati helyszínen gördeszka- és biciklipályát, a malom területén kávézót és Organica látogatóközpontot, ettől délre pedig parkosított területet létesítenek, s ez a rekreációs terület kutyafuttatóval végződik.
Az épültekről: a szennyvíztisztító össze lett kapcsolva a malomépülettel és a szennyvíztisztítóból kijövő víz keresztül megy a rekonstruált malomkeréken is, így azt mozgatva emlékeztet a múltra. Magát az épületet nem változtatták meg sem formailag, sem tömegileg. Műemlék jellege miatt nem változatták meg - részletes magyarázat nincs megadva.
Az épületek egységes üvegfelületeket kapnak és ezzel is jelezni kívánták az egész létesítmény összefüggő egységét.
Valamennyi bemutatott létesítmény megjelenését lehetett volna részletesebben ábrázolni, hogy a tervezett jó gondolat többrétűen legyen bemutatva. A két terv, 3. és 4. számú, együtt vizsgálandó a beruházó részéről. A 3. számú tágasságát össze lehet mérni a 4. számú terv szerényebb elképzelésivel, a jövőbeni továbblépés céljából.
Dobai János: A környezetvizsgálat konklúziója egy sport-szabadidő park, mely a szennyvíztisztító- malom épületegyüttes köré települ. A malom tengelyébe (és a malomtó medrébe) került a szennyvíztisztító a malomnál nagyobb, felszínen tartott épülete. A közelség nem tesz jót a malomnak, azonban a „bekebelezés” egyfajta kisugárzással is jár. A többi tervhez képest kicsit több esélyt ad az épületnek. A tó helyett kerek tó hibás gondolat.
Sipos Gábor: Ez a terv is budapesti léptékű elemzésen keresztül jut el a tervezési helyszínre és annak kicsit tágabb környezetére. Megfontolandók a patak menti átmeneti sávra megfogalmazott javaslatok, bár akárcsak a 3. számú pályaműnél, a tulajdonviszonyok összetettsége miatt ezek realitása is sajnos messze van a megvalósíthatóságtól. Jó a gyalogos kapcsolati javaslat a túlparttal, valamint a Régi Fóti útra való új út kikötése is. Az Organica elhelyezését, alaprajzi rendszerét a technológia határozza meg, követve a malom rom épülete által kijelölt koordinátákat és traktus szélességet. Ettől kicsi merev lesz, markánsan kettévágja a telepítés a telket, szinte rászorul a dél-keleti telekhatárra. A technológia terepszint alá kívánkozó részeit az egykori tó medrébe telepíti, majd ettől függetlenül, kissé leszakadva a víz természetes folyásirányától, készít egy új, szabályos tavat. Ennek kialakítása az alkalmazott tájépítészeti eszközökkel egy városias közegbe megfelelő, itt, ahol a természetközeliség lenne inkább cél, kicsit erőltetettnek tűnik. Az épületek tömegaránya, anyaghasználata jó, nem akar túlzott kirívást a környezetéből. A gazdasági bejáratának feltáruló látványa az új, beépítésre szánt telkek felé, messze nem ideális.
Az egyetlen terv, mely visszaállítja a malomkereket, de így eldugva annak érvényesülése szerény.
Roth János: A tervezési terület fejlesztési javaslatai több érdemi javaslatot (pl. közlekedési rendszerek) tartalmaznak, azonban a patakparti zöldterület túlzottan városias jellegű, a helyi lehetőségeknek kevéssé felel meg. Ez a városias attitűd jellemzi a javasolt beépítést is, amikor az egymást ugyan jól kiegészítő funkciók épületeit építészeti rend, nem pedig a szabad terület morfológiája mentén rendezi el. Hasonlóan idegenek a telek berendezésének geometriai elemei is (tó, stégek).
Kund Iván Patrik: Helyszíni elemzéseivel az eltérő léptékeknek megfelelő minőségű válaszokat ad. Ennek következményeként a tervezési terület tágabb környezetére is javasol megoldást, ami lehetőséget nyújt egy összefüggő városi zöldfelület (greenbelt) megtartására. A szűkebb tervezési területet ennek a rekreációs sávnak a központjaként értelmezi.
A malomépületre szervezett tengely hangsúlyozása erős felvetés, de egy kényelmetlen helyzetet eredményez: az egykori tóba telepített szennyvíztisztítót. Megoldásaiban inkább városi köztér jellegű. A malomba helyezett kávézó és fogadóterület élő közösségi funkció és jól működő megoldás lehet.
Arnóth Ádám: Építészetileg jó gondolat az azonos megjelenés a malmon belül és kívül, de az új épület az egykori tó helyére került. Az új funkció léptékhelyes, és lehetőséget ad a malom értelmes fennmaradására. Műemléki szempontból bevált megoldás.
Baranyi-Csaba Kata: A terv a környezet tágabb vizsgálata után rekreációs funkciókkal telepíti be a malom környezetét és a Szilas-patak melletti zöldsávot, összekapcsolja a régi és leendő lakóterületeket, feltárja a területegységeket, egységes fejlesztési koncepciót ad.
A malomépületbe az Organica megosztott funkciójaként a látogatóközpontot helyez el, és mint egy ezzel gondolatilag is meghatározza a szennyvíztisztító telep helyét. Így az üzemi épület furán a hajdani tóba kerül, felvéve a malom épület irányultságát, lemerevítve a beépítést. A tavat egy városi park felület részeként pótolja, azonban a környezetrendezés városiassága léptéktévesztett.
Csillik Barbara: Technológiailag szintén működő terv, jó szerkesztésű és elrendezésű terekkel. A telep beépítése, a meglévő malom beépítésének (és a víz útjának) követése szimpatikus megoldás. Mind funkcionálisan, mind tömegformálásban van némi kapcsolat a malom és a reaktorterek / technológia között. A gazdasági terek megközelítése egyszerű, a dolgozói és látogatói részek elkülöníthetők, térszervezésük megfelelő. Az út és a telep tömege által lehatárolt területen kialakul egy előtér, melyben demonstrációs jelleggel megjelenik egy szabályos kör alakú tó is. A mögötte lévő térszakasz zöldterületei alárendeltebb helyzetbe kerülnek, de ennek ügyes funkcióválasztásával és az épület arculatának kialakításával talán ez sem lehet zavaró.