Képzelt riport egy pályázat építészével

Szabadon variálható fel- és lejutás: gyorsabban, lassabban, igyekezve, szemlélődve, megpihenve, zsúfoltságot elkerülve. A Mesteriskola csapata rendhagyó módon, egy képzelt riport keretében mutatja be a Veszprémi vár akadálymentesítésére kiírt tervpályázatra benyújtott pályaművüket. A terv rangsorolás nélküli, megosztott I. díjban részesült. 

Mi ön szerint a veszprémi vár aranykora?

A barokk vár. Az ellenreformáció egységes világképe. Minden részlet valami nagy egésznek van alárendelve. Egyházi és világi egyszerre lélegzik. Pezseg és erőtől duzzad minden. Komplex rendszer.

És melyik a hanyatlás kora?

A 20. század. Minden szétesik. Kiürül a vár, elmennek az intézmények, a kereskedők keletre, az oktatás nyugatra, a közigazgatás délre. A vár elszigetelődik a várostól. Maradnak a várlakók, lakosok, lepusztítják szegényt. Nem tudják fenntartani. Hogy is tudnák Gizella királynő várát.

Mit lehet tenni? Mit tehet az építész?

Ha becsukom a szemem a külső várfalat, a tervezési területet látom, a lelki szemeim előtt lebeg. Az egykori külső várfal ma kőkerítés, de szép kőkerítés, szépen falazott. Kerítésnek várfalszerű, várfalnak kerítésszerű, de nézzük úgy mint külső várfalat.

Mi van most az egykori külső várfal és jelenlegi belső várfal között?

Gyönyörű dzsumbuj a vár örökös sötét árnyékában.

Milyen a természeti környezet?

A vároldal vad vegetációja gondozatlan és zabolátlan, leginkább egy Kurosava film lidérces forgatási helyszínére emlékeztet, szép és riasztó egyidejűleg.

Megtartandó, megőrzendő Ön szerint a meredek vároldal botanikai képlete?

Meg. Amúgy is kezelhetetlen, a természet a kertésze. Liánok kúsznak a fákra, leteperik őket, de új fák sarjadnak, leteperik a liánokat. Körforgás van.

Úgy is mondhatjuk, hogy a meredek hegyoldal öntörvényű?

Igen.

És mi a helyzet a várhegy lankás részén, ahol a várhegy szoknyája kiterül?

Ott más a helyzet. Ott találkozik a természeti környezet az építettel. Ott a kultivált város veszi át a szerepet. A város rendje és rendigénye találkozik a természeti környezettel.

És nincs a kettő találkozásánál feszültség?

De van, ez a hely sajátja, értéke. Ezen a helyen két törvény ütközik, az ember és a természet törvénye. Ez a szép az egészben.

Föl akarja oldani az építész ezt a feszültséget?

Nem. Meg akarom érteni azt.

És nem zavarja az építészt, hogy a várat mint védművet a várliftel a turisták mint ostromló törökök beveszik?

Nem. Az építész úgy gondolja, hogy ez a vár sorsa, amely ellen nem ágálhat.

El akarja tüntetni ön a várba jutás építészeti nyomait?

Nem, meg akarom jelölni azt, egyértelművé szeretném tenni, hogy van, létezik.

Milyen eszközökkel kívánja ezt elérni?

Három jelet szeretnék. Egyet lent, egyet a vároldal sűrűjében, egyet fönt a fellegvárban. A három jel szemantikai szerepe ugyanaz, de a kinézetük eltérő. Azt gondolom, hogy a három jelet a turista agya összerakja. Rápillant a jelekre, és kirajzolódik előtte a följutás perspektívája.

Miből gondolja, hogy a turista jól érzi magát ebben a helyzetben?

Hiszek a kíváncsiságában. Magamból indulok ki. Megérkezem valahová. Leparkolok, kávét szeretnék. Kapok. Miközben fölnézek, összeáll a fejemben a már említett kép. Sőt, újabb képek jönnek, ahogy belépek a fogadóépületbe. Az üvegtetőn át keretezett kép tárul elém. A kép témája: a feljutás. Elindulok, kedves meglepetés fogad: a vár gyönyörű makettje. Nem giccses makett, hanem szoborszerű, egy anyagból van. Megtalálom rajta kockacukor nagyságban a házat, ahol vagyok. Elképzelem a maketten az útvonalamat. Látom az alternatívákat: a fel- és lejutás szabadon variálható, az útszakaszok megtehetők akadálymentes rámpán, lépcsőn és lifttel is, gyorsabban, célirányosan, lassabban, meg-megpihenve, szemlélődve. A munkába igyekvők és a turisták, a gyerekek és az idősek is megtalálják a maguk kedvenc útvonalát. A térben széthúzott rendszer és a tágas pihenők miatt a zsúfoltság elkerülhető. Elégedett és kíváncsi vagyok.

Hogy képzeljük el, milyenek lesznek az építmények?

A funkcionalitásuk dominál. Valami elegáns semlegesség jellemzi őket. Először is ergonómikusak, halkak, csúszásmentesek és csak azután szépek. Tartós, erős, bizalomgerjesztő anyagokat használok, hogy növeljem a turisták biztonságérzetét, és hogy minimálisra csökkentsem a karbantartási munkákat. Emellett a terület gazdára találhat: Veszprém jó eséllyel pályázik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvénysorozatra, többek között ez a hely is kiválóan alkalmas lehet rendezvényhelyszínnek. Egyszerű megközelítés és parkolás, de különleges atmoszféra. Eleinte a Pajta utcai parkoló bővítését javasoljuk, később, ha szükséges az EKF feljeszési területen további parkolók létesíthetők. Miközben a térséget lehatároljuk két új lakóház méretű épülettel, egyúttal a szomszédos lakóházak kertjeinek intimitását meg is védjük. A területen álló, egykor szebb napokat látott tornatermet felújítjuk, két új épülettel funkcionálisan kiegészítjük, így alkalmassá válik rendezvények megtartartására, akár majd az EKF keretében is, de a lakosság számára szintén jól használhatóvá válik, kibérelhető sportolásra és többcélú rendezvényekre is. A felújítás után akadálymentesen megközelíthető lesz mind az Úrkút utcából, mind a várból. A lenti világ központi szervező eleme a díszburkolatos köztér. Innen tárul föl először a vár látványa, innen indul a lift, a lépcsők és a rámpák. Innen megközelíthető déli irányban a tornaterem, északi irányban a füves sportpálya (vagy a későbbi fejlesztések során kialakuló EKF terület). A kapuszerű fedett-nyitott átjáró-párok téri eleganciát teremtenek, de praktikusan biciklitárolót is tartalmaznak. A tiszta térszervezés miatt az először erre járók is könnyen átlátják a közlekedőrendszert. Részben a tájékozódás könnyítése, részben a logikus szerkesztés miatt az idóház a Piarista templom tengelyébe került, a torony pedig az új köztér tengelyébe. E kettősség különös dinamikát ad a rendszernek, egyúttal a beszélt nyelvben szépen megjelenő „toronyiránt” kifejezést fogalmazza meg az építészet nyelvén. A teret a kávézó belakhatja, kerthelyiségként használhatja. A tervezett beépítés nagy előnye az ütemezhetőség. A költségkeret a mindenkori lehetőségek szerint szorítható és kiterjeszthető az épületek/építmények és az új közterek építésének időbeli szervezésével. Az épületek homlokzata kerítésként, időnként támfalként szegélyezi az utcát igazodva a kialakult helyi mintákhoz, illetve a várfal anyagához és erőteljes megjelenéséhez. Az utcakép harmonikus, nem üt el a családi házas beépítéstől, mégis utal a középület jellegre.

Melyik lesz a följutás legizgalmasabb része?

Kilépni a liftből a hídra. Ezt a szédítő perspektívát eddig senki sem láthatta. A vár egyéb nézetei is dinamikusak, ahogy előtör a síkból, de innen a hídról ez a dinamizmus drámai. Van egy különlegessége is a hídnak: a fák lombkorona szintjén halad, a gyerekkorunkba repít vissza, a fára mászás élménye és szabadságérzete elevenedik fel, de immár biztonságos körülmények között, magas korláttal védve, kényelmesen. A várteraszra érkezve díszburkolatos térre jutunk. A minimális méretű új liftépítmény (inkább szobor) a Piarista templom tengelyébe került. Innen is több irányba indulhatunk. Észak felé akadálymentes rámpán keresztül, kis passzázson át a Vár utcába, dél felé a régi gimnázium kapualján át szintén a Vár utcába jutunk. Mindkét irányban szépen felújított barokk kerteken keresztül vezet az út, melyek egy nagyobb rendszer részei: a várteraszokon, ahol csak lehet rekonstruáljuk a történeti barokk kerteket, melyek így a veszprémi vár történetét mesélik tovább. Az izgalom és a nyugalom egyaránt részei a dramaturgiának.

Barta Fruzsina, Csaba Zita, Getto Tamás, Kalmár László, Krompáczki Péter, Sztranyák Gergely (Mesteriskola)