„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története
A második világháború pusztításait követő állagromlás tragikus nyomot hagyott a mádi zsidó hitközség épületein - a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került. A besorolás nyomására azonban megindult az épületek helyrehozatala: a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga újra aktívan működik. A Szécsi Zsolt vezette Európa Nostra díjas rekonstrukcióról Molnár Zsuzsanna írt.
A tokaj-hegyaljai zsidóság történetének kezdetei Nagy Lajos király idejére nyúlnak vissza, amikor olasz borászoknak köszönhetően meghonosodott a szőlőkultúra a területen. A kiváló adottságok eredményeként nagy mennyiségben készült jó minőségű bor, a termék eladásával azonban nehézségeik adódtak a borászoknak. A terjesztés fellendítésére galíciai zsidókat kértek fel, akik virágzó kereskedelmet alakítottak ki a mai Lengyelország, Ukrajna és Oroszország területe felé, de Nyugat-Európába is szállítottak a tokaj-hegyaljai borból. A zsidó közösség – megerősödését követően – zsinagógát és rabbiházat emelt Mádon. Ez a központ mára emblematikus kulturális emlékhellyé vált.
A mádi zsidó hitközség a 19-20. század fordulóján élte fénykorát. A második világháború alatt azonban a helyi zsidó közösség csaknem kilencven százaléka elpusztult, s ennélfogva a zsinagóga és a rabbiház elvesztette eredeti funkcióját. A létesítmények olyan tragikus állapotúvá váltak, hogy a World Monuments Fund felmérése alapján a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került a 2000-es évek elején. Ez a besorolás indította el a mádi zsidó örökség rendbetételének folyamatát: a munkálatok a zsinagóga és a hozzá tartozó rabbiház épületére egyaránt kiterjedtek. A régészeti és művészettörténeti kutatásokat követő rekonstrukciónak köszönhetően a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga – mely az ezredfordulóig úgy tűnt, hogy teljes pusztulásra hivatott – újra aktívan működik. A felújítás eredményességét mutatja a 2005-ben elnyert Európa Nostra Díj is.
A mádi zsinagóga és rabbiház története a 18. század végére vezethető vissza. Ebben az időben, II. József türelmi rendeletének köszönhetően indulhatott el a zsidók újabb magyarországi letelepedése. Az épületeken található héber feliratok szerint 1795-98-ra datálható a létesítmények létrejötte. Az egy állam, egy vallás eszméje alapján a zsinagóga azzal a kikötéssel épülhetett meg, hogy külső megjelenésében nem kelti szent hely benyomását. Belső terének kialakítása ugyanakkor barokk jegyeket visel magán, lengyel és litván hagyományokat követve. A rabbiház épülete hasonló elv alapján épült, funkcióját tekintve azonban aktívan működött: nemcsak a mindenkori rabbi lakóhelyeként szolgált, hanem a zsidó vallásos tanulmányok, a jesiva intézményének is helyet adott. A visszaemlékezések és feljegyzések szerint az emeleten a központ könyvtára, a rabbi irodája és az iskola működött, míg a pinceszinten a rabbi lakása volt található.
A második világháború alatt a mádi zsidó lakosságot Sátoraljaújhelyre majd Auswitzba szállították. A zsinagóga és a rabbiház üresen maradt, a létesítmények sorsa az államosítás lett: a rabbiház épületéből először raktárhelyiségeket és TSZ-irodát csináltak, majd az 1970-es évektől szükséglakásokat alakítottak ki benne, melyeket egészen az 1990-es évekig laktak. A hányattatások eredményeként drámai körülmények alakultak ki. Ez az állapot jellemezte egészen a 2000-es évek elején zajló rekonstrukciós munkák megindulásáig az épített örökséget.
A felújítás nemcsak az épületek megújulását szolgálta, hanem azok történetének megismerését is. A rekonstrukciót vezető Szécsi Zsolt építész elmondása szerint a rabbiház épületének története leolvasható annak szerkezetéből, valamint fennmaradt alaprajzi struktúrájából. Ahogy lefejtették a falak évszázados rétegeit, úgy a ház mesélni kezdett magáról: megismerhetővé vált az eredeti falszerkezet, valamint az a pusztítás, amelyet a 20. században szenvedett el az épület. A feltárásoknak köszönhető információk, a korabeli visszaemlékezések, a feljegyzések és a hivatalos dokumentumok szerint, továbbá a rekonstrukciós munkákat kísérő építészeti, örökségvédelmi és restaurátori szakvélemények alapján történt meg az épület helyreállítása.
A mádi zsidó emlékhely mára teljesen megújult. A zsinagóga külleme – a helyreállítást vezető Wirth Péter és Benkő Ágnes építészek munkája eredményeként – annak eredeti állapotát közelíti meg, míg a rabbiház külső megjelenése szintén közel azonos annak egykori formájával, belső tereinek kialakítása azonban napjaink igényeihez igazodik a hagyományok megtartásának és a mai kor stílusának elegyítése révén. A zarándokszállás szobái a vintage stlíus sajátosságait követik, a természetes anyagok és a kortárs elemek vegyítésével. Az épület egyes terei a zsidó kultúra megismerését is elősegítik: ilyen az intézményben működő kóser konyha és a vendégek számára is látogatható kiállítótér, amely a rabbi egykori szobájában kap helyet. A jövőben kóser főzőiskola és borászat kialakítása is várható.
A mádi emlékhely részét képezi a tokaj-hegyaljai csodarabbik zarándokútnak. A tíz települést érintő 150 km-es út a terület zsidó emlékhelyeit járja be. A mádi kiinduló és záró helyszín mellett az út megállói: Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Erdőbénye, Abaújszántó és Tállya. A csodarabbik útján az épített örökség felfedezése mellett a zsidó kultúrához szintén közelebb juthatunk. A zarándokok képet kaphatnak a csodarabbik életéről, megismerhetik a hozzájuk kapcsolódó legendákat, a tokaj-hegyaljai zsidóság történelmét, hagyományait, valamint a térségben betöltött szerepüket.
Molnár Zsuzsanna
