Kertépítészeti tervek Dunakeszi közponjának rendezésére

”A város központja építészetileg szegényes képet mutat, kertépítészetileg csaknem értékelhetetlen.”

Dunakeszi a főváros közelsége és jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően lendületesen fejlődő település. A város központja azonban építészetileg szegényes képet mutat, kertépítészetileg csaknem értékelhetetlen. A beépítetlen területek nem töltik be köztér funkciójukat, csak parkolóként működnek, az épületek nagy része anyagában elavult, bontásra érdemes, városi hangulatot nem sugároz.

A terület urbanisztikai értékének javítása érdekében a település önkormányzata 2001 márciusában megbízta az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) Táj- és Kertépítészeti Osztályát, hogy készítse el a városközpont kertépítészeti terveit. A munka a Szent Mihály tér, mint műemléki környezet rendezéséből indult ki. Később - összhangban a városközpontra készülő revitalizációs tervvel, melyet ”Dunakeszi városközpont revitalizációja” címen a Pro Régió Ügynökég megbízásából készített a SCET Rt. és a Pro Urbe Kft. -, a teljes városmag zöldfelületi fejlesztése fogalmazódott meg igényként.

A revitalizációs koncepció meghatározta a használható közterek kialakításához szükséges közlekedési rendszert, illetve a kívánatos városi közintézmények helyét, és a kisajátítandó ingatlanok körét a tervezési területen. A teljes koncepció csak hosszú távon, a ma még magántulajdonban lévő ingatlanok kisajátítását követően, az előírt bontások és a meglévő közműhálózat átfogó fejlesztése után valósulhat meg. A megfogalmazott kertépítészeti beavatkozások azonban megkezdhetők a tervezési terület azon részein,melyek már jelenleg is közterület státuszban vannak. A későbbi átfogó koncepció valóra váltásához nagy lendületet adhat, ha mielőbb elkészül a városmag két jelentős terének rendezése (Szent Mihály tér és Dózsa György tér).    

A Szent Mihály tér kertépítészeti terve
A városközpont revitalizációja csakis a meglévő értékekre támaszkodhat. Ezért a településmag zöldfelületi fejlesztésének egyik leglényegesebb eleme - s a tágabb környezetre is kiható pontja -, hogy megtörténjen a kertépítészeti rendezés a Szent Mihály templom mellett, hiszen ez Dunakeszi legjelentősebb műemléke, amelynek környezetét méltánytalanul elhanyagolták.

A kertépítészeti terv egységesen kezeli a templom bejáratához kapcsolódó támfal feletti és támfal előtti teret, melyeket a templom tengelyében nyitott lépcsősor köt össze. (A támfalon a nyitott lépcsősor gondolata már a templom átalakításakor felmerült, ezt bizonyítja Oszvaldik Gyula 1936-ban készített rajza, melyen az említett helyen íves pofafallal kialakított lépcső vezet a templom főbejáratához. A rajzon a templomkert is egységes közparkot mutat a déli oldalon.) A támfal előtti közút megszüntetésével, illetve északról és délről a terven jelölt fasorok ültetésével kialakított térfalak között a templomra komponált, reprezentatív burkolt tér alakítható ki.

A tér nyugati fele, követve a terület szintviszonyait, négy lépcsőzött terasszal érkezik a Bazsanth Vince utcához. Az egyes teraszokat két, a díszítő burkolatsávokkal azonos kőből faragott lépcsőfok választja el. A tér tengelyében - mely azonos a templom tengelyével -, kettős sorban nyírt hibiszkuszok sorakoznak. A burkolt felület lefelé szűkül, optikailag így nyújtja a teret, két oldalán a keretező gyepsáv súlypontjaiba atlanti cédrusok kerülnek. A burkolat szélén a szürkéskék gránit kiskockakőből épült sávon padok sorakoznak. A tér oldalait kettős fasor zárja, mely alatt árnyékban, és lépcső nélkül közelíthető meg a templom előtere.    

A városközpont revitalizációs tervének megfelelően új csatornarendszer, víz és elektromos hálózat épül a téren, melyet már a tér rendezéséhez szükséges közművek tervezésénél figyelembe kell venni. A tér egységes rendezéséhez elengedhetetlen a téren található transzformátor áthelyezése, mely az ELMŰ-vel kötött megállapodás szerint történik.

Oltártér
A tervezés során igényként merült fel, hogy a tér legyen alkalmas szabadtéri szertartások tartására is olyan megoldással, amikor a műemlék templom adja az oltártér hátterét. A lépcsősor megszakításával oltártér alakítható ki. A nézőtér a közút felszámolásával a támfal előtt helyezhető el. Felszíne a tér egészéhez hasonlóan kemény mészkő sávokkal díszített kiskockakő burkolatú, melyen mobil ülőhelyek állíthatók fel. A templom bejáratának előtere terméskő burkolatot kap, mely harmonizál a térrel, s két szélén a falakra leomló növény-ültetésekkel, melyek optikailag oldják a támfal felületét.

A Dózsa György tér kertépítészeti terve
”Dunakeszi városközpont revitalizációja” javaslatot tesz, hogy a Szent István utca és a Fő út közötti területen csillapított forgalmi övezet legyen. A Dózsa György tér és a Szent István utca között gyalogos átjárók kialakítását, a tér északi térfalán kulturális intézmény elhelyezését tervezik. A nyugati oldalon már megkezdték a tér súlypontját adó Polgármesteri Hivatal tömbjének bővítését, a meglévővel csaknem azonos méretű résszel egészül ki az épület.    

A rendezési tervben meghatározott bontásokkal a Polgármesteri Hivataltól nyugatra keletkezik egy mintegy 80x30 méteres szabad felület, melyhez a Bajcsy-Zsilinszky utca túloldalán további 30x25 méteres tér kapcsolódik. A Bajcsy-Zsilinszky utca áthaladó gépjárműforgalom felszámolásával a Dózsa György tér, illetve a cukrászda előtti tér összekapcsolható, és egységes gyalogosforgalmú, díszburkolattal fedhető zónává alakítható.

Az így kialakult téren geometrikus minták sorakoznak, melyeket északról szökőkút, délről a cukrászda teraszának is árnyat adó, előnevelt platán zár. Erre a sorra ad kereszttengelyt a gyalogos átjárók felé vezető burkolat a Polgármesteri Hivatal főbejáratától, mely az épület bővítésével a tömb északkeleti sarkába kerül. A Polgármesteri Hivatal főbejáratának előterében kap helyet Dunakeszi és testvérvárosának zászlaja. Nyugatról és keletről kiemelt szegélyű zöldsáv zárja a teret, hársfasor alá ültetett babérmeggyel. A zöldsáv hivatott takarni a mögötte lévő parkolókat és közutakat a tér mindkét oldalán.

A díszburkolat középső mintáinak felületén télen tartós fagy esetén korcsolya-pálya alakítható ki. A tereprendezési terv szerint ez a mintegy 10 méter széles rész mélyebben fekszik, és víznyelőinek lezárásával feltölthető vízzel anélkül, hogy az fagyásával károsítaná az építményeket.

Szabadics Anita
táj- és kertépítész