Kertészkedés a városban - EUROPAN 11, Laura Bradley, Sarah Robinson, Isabella Percy

Szeged Rókus városrészének hasznosítás előtt álló erőműterülete volt az egyik kijelölt helyszín az EUROPAN 11 pályázatán. A hely atmoszférája, egyszerre urbánus és mezőgazdasági karaktere megragadta Laura Bradley, Sarah Robinson és Isabella Percy fantáziáját is, dicséretben részesült tervük hasznosított zöldfelületek kialakításával, közösségi kertészkedéssel, új kulturális funkciók beiktatásával kívánja az elhagyott részt újra a város vérkeringésébe kapcsolni.

RÓKUS MEGMŰVELÉSE
(jelen szöveg az eredményhirdetést követő szimpóziumon, 2012. január 20-án Szegeden angol nyelven elhangzott előadás magyar nyelvű írott változata)

Köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy elmondhassuk gondolatainkat és bemutathassuk a tervünket. Prezentációnkat bemutatkozással kezdjük, hogy ezen keresztül mondjuk el, miért is vállalkoztunk arra, hogy részt vegyünk ezen a tervpályázaton, olyan messze az otthonunktól.

1. A CSAPAT

A csapat három tagja Anglia három különböző részéről érkezett. Laura Bradley az Isle of Wight-ról, Isabella Percy Londonból, míg Sarah Robinson Birmingham mellől. Mindhárman a bath-i egyetemen tanultunk, és Sarah Oxfordban is folytatott tanulmányokat. Mindannyian építész végzettséggel rendelkezünk, jelenleg Londonban élünk és dolgozunk.

2. MIÉRT SZEGED?

Vagyis miért döntöttünk úgy, hogy a szegedi pályázaton veszünk részt? Több okból is a szegedi helyszín mellett döntöttünk:

A helyszín vizuális dominanciája a városban a korábbi erőmű hanyatlóban lévő infrastruktúrája révén lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az ikonikus és szimbolikus struktúrák az átalakításuk után egy új városkép elemeivé váljanak, és így egy nagyobb terület megújításának a katalizátorai legyenek.

A helyszín elhelyezkedése a város peremén, az ipari és a lakóterületek találkozásánál, illetve a meglévő tömegközlekedési kapcsolatok minősége a városközpont irányában nagy lehetőségeket rejt.

De vonzottak minket a város adottságai is. Gazdag történelme, a kulturális programok sokszínűsége, a jó nevű oktatási létesítmények és a meglévő városi szövet minősége. Az a vágy, hogy egy új alközpont jöjjön létre Rókusban, egy izgalmas kérdést vetett fel: Hogyan lehet a fenti adottságokat megőrizni miközben a város tovább terjeszkedik?

A város vonzó volt számunkra, hiszen Bath-szal mint egyetemvárossal több hasonlóságot is felfedeztünk, és jelenleg is részt veszünk hasonló londoni rendezési tervek és városmegújítási projektek elkészítésében, melyek szerepet játszanak a város egyes területeinek megújításában. Izgatott minket a felvetés, hogy ezt a tudásunkat hogyan tudjuk más európai helyszínen alkalmazni. Külső szemlélőként reméltük, hogy egy új megközelítést tudunk a helyszínre hozni, miközben lehetőségünk adódik, hogy ismereteket gyűjtsünk Szeged és Magyarország kultúrájáról és építési szokásairól is.

A RÓKUS NEGYED

3. TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS / TERMÉSZETES SZÖVET

Az európai szinten is egyre aktuálisabb tematika, a városi és természeti szövetek összekötése különös értelmezést nyer Szegeden, hiszen Rókus városrész történetileg meghatározott, városszéli helyzetében eredendően megjelentek mind az urbánus, mind a mezőgazdasági funkciók. Forrásaink szerint a területen korábban jelentős számban voltak éttermek, vendéglátóhelyek. A városrész peremén juhot és disznót tartottak, és kacsák lakták be a mocsaras területeket. Rókus fontos szerepet játszott Szeged ellátásában, vagyis ez volt a város egyik lakott, de mégis termékeny része.

A javaslatunk úgy tekint a terület történetére, mint a városszéli és mezőgazdasági területek keverékére, és azt a kérdést teszi fel, hogy újraéleszthető-e a város és a természet egysége úgy, hogy ennek révén a terület egy teljesen új identitást kapjon? Létrehozható-e a MEGMŰVELT BARNAMEZŐ?

4. TEREK ÉS KAPCSOLATOK

A helyszín a város nagy népességgel rendelkező városrészében található, de mégis új kapcsolatokat igényel, melyek segítségével a terület a környező városszövetbe integrálható. A terület mai állapota – nincs funkciója, térben lehatárolt és talaja szennyezett – egy üres területet hozott létre a helyiek mentális térképén. A javaslatunk arra törekszik, hogy betöltse ezt az űrt oly módon, hogy kapcsolatokat hoz létre több léptékben is, mind fizikálisan mind virtuálisan. A területen a nyitott terek elvesztették a korábban meglévő sokszínűségüket és a városrész nagy hiányt szenved jó minőségű zöldfelületekben, annak ellenére, hogy több közhasználatú zöldfelület is található a környező lakótelepeken. Javaslatunk arra törekszik, hogy javítsa ezeknek a területeknek a kihasználtságát új funkciók integrálásával és használatuk elősegítésével.

VÁROSI MAG

A terület a régi városmag, a lakótelepek és a régi ipartelepek találkozási pontjánál fekszik, ami felveti azt hogy, hogyan tudja a beavatkozás a városi és városszéli területek épített, kulturális és természeti adottságait úgy összeszervezni, hogy az értéket teremtsen. Mindeközben a terület önmagában is képes lehet arra, hogy újraértékelje a hagyományos szegedi városi tömböt, az épített külsővel és “lágy” belsővel.

5. MEGMŰVELÉSI STRATÉGIA

A megművelési stratégia a biodiverzitás újjáélesztésével alapvetően a terület történeti értékeit hasznosítja. Ez a megközelítés nem kizárólagosan a biodiverzitás előnyeire épít, hanem megmutatja azt is, hogyan lehet a természet értékeit a városi szövetben felhasználni. Ez nem egy zöld megújulási stratégia, hanem a beépítési terv térbeli szervezésének alapelveit határozza meg, és több olyan új funkciót is behoz a területre, melyek új területhasználati módokat generálnak. Így a zöldfelületekre, a kiültetésekre nagy feladat hárul, oktatási tevékenységként, tájékozódást segítő térbeli elemként és vízelvezető rendszerként is működnek. Reméljük, hogy ez a megművelési stratégia a telek határain túl is érezteti majd a hatását, akár a Rókus legfontosabb útvonalait övező területek hasznosításával, hiszen a környék zöldfelületein megtermelt áruk értékesítésére lehetőséget biztosít a tervezett piac és közösségi bolt vagy éppen a közösség által üzemeltetett kávézó. Ebben az értelemben a parcellák elhelyezése és a piac beindítása kulcsfontosságú stratégiai lépés a közösségi részvétel generálásában a városrészen belül.

6. BEÉPÍTÉSI TERV

A beépítési terv lehetővé teszi a terület intenzitásának növelését, amint az a tervpályázati kiírásban szerepelt. A terület beépítési sűrűsége nő, létrejön a funkciók összetettsége, és jelentős mennyiségű új, minőségi közterület alakul ki. A terület gazdagítása során megjelennek a környék egykori funkciói: mezőgazdasági területek pereme, vendéglátóhelyek, éttermek területe. A beépítési terv tömbstruktúrája a terület közvetlen környezetének hatására jön létre: megidéződnek a kisebb, tradicionális városi tömbök és a nagyobb ipari egységek is. A kisebb tömböket sorházak és többszintes lakásegységek alkotják, a nagyobb tömbökben a földszintet kereskedelmi funkciók töltik meg, míg az emeleten rugalmasan alakítható lakó- és irodaegységek találhatók. A Rókus Megművelése stratégia részeként minden kisebb tömb és a hozzá tartozó közterület egy kertet, parcellákat vagy mezőt alkot, ami különböző megművelési módok alkalmazására ad lehetőséget.

A beépítési terv több szinten is lehetővé teszi az ütemezett megvalósítást:

• A beépítési terv szintjén: az egyes tömbök önállóan is megvalósíthatók.
• A lakóegységek alakítható és változtatható összetétele az időben változó gazdasági igények kielégítésére is lehetőséget ad .
• Az átmeneti/köztes területhasználatok (meglévő épületek használata, konyhakertek, helyi iskolák és közösségek parcellái vagy éppen faiskola létesítése) lehetővé teszik a területnek a beruházás üteméhez illeszkedő, folyamatos áthangolását.

7. A JAVASLAT

A beépítési terv alapelemei a következők:

• Egy városi tömb, mely a földszinti üzleteket és a parkolók nagy részét is magába foglalja, tetején kis konyhakertekkel. Ennek a tömbnek lesz a része a sarki adminisztrációs épület, melybe a közösség által üzemeltetett kávézó kerül.
• Egy gyümölcsös, mely összeköti a főutat a terület középpontjával
• Városi tömbök városi sorházakkal, belső udvarukon kiskertekkel
• Park és a kerékpártároló
• Piactér a kéménnyel
• Szabadtéri előadótér
• Megmaradó ipari csarnok: üvegház, előadóterem és kávézó

8-9. KONYHAKERTEK ÉS PARCELLÁK

A beépítési tervben két különböző épülettípusra adunk javaslatot, melyekhez tartoznak mezőgazdaságilag is hasznosítható területek: a pakolólemez tetején konyhakerteket, míg a városi sorházaknál kisebb parcellákat alakítunk ki.

10. VÁLTOZTATHATÓ LAKÁSTÍPUSOK

A két meghatározó lakástípus:

• Az „üzletházas” tömbök logikája többfajta lakás kialakítására is lehetőséget ad; az alsóbb szinteken akár nagyobb irodák is elhelyezhetők
• A kisebb városi sorházak szerkezete némileg kötöttebb. Ez többszintes lakások kialakítása mellett szintenként elválasztott, kisebb lakások kialakítására is lehetőséget ad. Azonban mindkét tipológia megenged egy bizonyos mértékű flexibilitást, mely a kulturális vagy piaci igények megváltozására is reagálni tud.

11. A GYÜMÖLCSÖS

A beépítési terv Megművelési Stratégiája nem csak a magánterületeken, hanem a közterületeken is biztosítja mind a helyi lakosokkal mind a látogatókkal való kapcsolatteremtés lehetőségét. A terv több olyan utat is kijelöl a területen keresztül, melyek a kemény peremek felnyitásával, a meghatározó épületek feltárulása révén erősítik a fontosabb épületek beépítési tervben betöltött szerepét. Ilyen például gyümölcsös is, mely a főutat köti össze a piactérrel.

12. RÉGI SZERKEZETEK – ÚJ TEREK

A terület meglévő szerkezeteinek átalakítása demonstrálja a korábbi használati módokat tiszteletben tartó új funkciók elhelyezéséből adódó lehetőségeket. A terv kulturális programja olyan funkciókkal töltik meg a meglévő épületek tereit, melyek Szeged meglévő erősségeire is építenek: előadóművészetek, művészet és oktatás.

13. VÍZTORONY

A korábbi hűtővíztároló tartószerkezet helye vízfelületként kerül átértelmezésre egy szabadtéri színpaddal, melyet ülőhelyeket is biztosító, rendezett teraszok vesznek körül.

14. PIAC

A javasolt piac a beépítés közepén található. Ez lehetőséget biztosít új szociális kapcsolatok kialakítására a meglévő lakosság és az új lakók között. Az új piactér, a kéménnyel a középpontjában, az iparcsarnokban kialakított kutatókerttel és a kávézóval létesít vizuális kapcsolatot. A kémény, amellett hogy a terület arculatát meghatározó elemmé válik, az új, biomasszára épülő kapcsolt hő- és energiatermelő rendszer füstelvezetését is biztosítja.

15. IPARI CSARNOK

Szeged oktatási létesítményeire építve az ipari csarnok két részre oszlik: egyik oldalában egy mikro-mezőgazdasági kutatókert, míg a másik oldalában egy előadó kerül kialakításra. Az itt elvégzett kutatások és az itt megtartott előadások akár nemzetközi hírnevet is szerezhetnek a területnek, miközben a helyi közösségnek is biztosítják azt a tudást, melynek segítségével hatékonyan és jó minőségben fenn tudják tartani a zöldfelületeket.

Reményeink szerint a terület fejlesztése lehetőséget biztosít a Megművelési Stratégia telken kívüli elterjesztésére is, hiszen ennek eszközeivel és gyakorlatával részben önfenntartó közösségek alakulhatnak, és olyan zöldfelületek jöhetnek létre, melyek biztosítják a város szövetébe való bekapcsolódás lehetőségét is.