Angyalföld végtelen lakótelepei között sorra születnek újabb és újabb önkormányzati fejlesztések, amelyek a fiatalok lakhatását, az itt élők vásárlási és kikapcsolódási lehetőségeit segítik, ugyanakkor felismerték: közösségi funkciójú épület létrehozására is szükség van.
Az önkormányzat 2012-ben döntött úgy, hogy a lepusztult szolgáltatóház helyére egy kortárs épületet emel, a tervpályázaton pedig Marosi Miklós stúdiója egy olyan, nagyvonalú, a környezetére érzékeny és a fenntarthatóságot is figyelembe vevő tervvel indult, amely nem véletlenül nyerte el a Média Építészeti Díját is.
A plázák elszigetelt, külön világával szemben a tervezők olyan helyet szerettek volna teremteni, amely a kereskedőket közelebb hozhatja a vásárlókhoz, akik a sétautak, passzázsok által egy zöld, nyugodt és autóktól mentes területen pihenhetnek.
A telek közvetlen szomszédságában gyermekintézmények, sportlétesítmények működnek, a környék lakosságának kereskedelmi ellátása sem kellően kielégítő, indokolt egy „kisközpont”, értelemszerűen egy kortárs, igényes építészeti arculatot tükröző, a városrésznek egyedi fazont adó építészeti-kertészeti mikrokörnyezet megteremtése – állt a kiírásban. Erre válaszul, illetve figyelembe véve azt, hogy a telek kétféle településszerkezeti minta határán áll, a megfelelő megoldásnak egy karakteres, egyediséget sugárzó épületet alkottak. A városi szövetből kimetszett, ék alakú épület képzését külön hangsúlyozza a zöldtetővel fedett szolgáltató épületrész.
Az állókorcos, enyhe lejtésű, eincinkkel fedett tető süllyesztett ereszcsatornája az alagsori ciszternába gyüjti az esővizet, melyet a zöldfelületek öntözésére használnak majd. Az épület szerkezeti rendszere 8,10 x 8,10 méteres raszteren vezetett, monolit vasbeton váz, amely a parkoló kiosztásához és a kereskedelmi egységekhez is ideális, gazdaságos méretrendnek bizonyult.
Homlokzatának vizuális egyensúlyát a gyöngyházfényű, simított STO vakolattal ellátott, szendvics szerkezetű vasbeton falak, valamint a SCHÜCO rendszerű alumínium - üveg függönyfalelemek és portálok kombinációival teremtették meg. A dombot határoló támfal tömör felülete, mellvédje ugyancsak STO vékonyvakolattal készült, míg a dombra vezető lépcső a vasbeton falból konzolosan nyúlik ki. Az épületegyüttes, különösen a „dombház” számos olyan műszaki megoldást igényelt, amely a hazai építészetben nem általánosan ismert, ezért a tervezők a BME Épületszerkezettani Tanszékének szakértői közreműködését is igénybe vették.
A kétszintnyi kereskedelmi területet és 33 lakást is magába foglaló együttes beépítése pince, földszint és négy, illetve részben ötemeletes. A részlegesen beépített ötödik szintjén a gépház, valamint a négy kétszintes lakás felső emelete helyezkedik el; a kereskedelmi-szolgáltató terület pedig a zöld „domb” gyomrába helyezett élelmiszer áruház és kis üzletek térkompozíciója.
A két tömegelem között húzódó, szűkülő, majd térré terebélyesedő passzázs átlósan metszi a területet, lerövidítve a Tüzér és Kassák utcák közötti gyalogutat, így képez találkozási pontot és teszi lehetővé a változatos szabadtéri aktivitást a tér használói számára. A domb pedig az év minden szakában a gyerekek kedvelt játszótere lehet: kis meredeksége a legkisebbeket sem veszélyezteti, ideális tájolása pedig optimális napozóhellyé teszi. A zöldsávon átkígyózó, padsorok között vezetett korzó az időskorúak kedvelt pihenőhelyévé válhat. de a domboldalon föl-le kanyargó sétány gyerekek veszélymentes játékteréül is szolgálhat.
Fontos eredménye az telepítésnek, hogy a komplexum Pattantyús utca-Tüzér utca menti parkfelületének átellenes oldali zöldfelülettel való összekapcsolása révén jelentős, budapesti városszerkezetben is meghatározó méretű parkot eredményezett, amely nagyságrendjében vetekszik több városi parkkal, így a Károlyi kerttel is.
Móré Levente