Közélet, hírek

Kiadvány a természetalapú megoldások hazai jó gyakorlatairól

2024.08.02. 09:57

Kecskeméti esőkertek, székesfehérvári tórehabilitáció, szegedi klímatudatos iskolakertek, városi méhészet a XII. kerületben. Mindezek szerepelnek a Természet-Alapú Megoldások Magyarországi Hálózatának (TeAM HUb) jó gyakorlatokat bemutató kiadványában, mely 13 hazai példát vonultat fel.

A TeAm HUb a természetalapú megoldások széleskörű magyarországi elterjesztése ügyében elkötelezett szervezetek és egyének szakmai közössége. 2022. október 18-án tartotta meg nyitórendezvényét, ahol számos hasznos jó gyakorlat bemutatásra került a természetalapú megoldások alkalmazására. Az online, ingyenesen elérhető, 13 természetalapú megoldás a jobb alkalmazkodásért című kiadvány a nyitórendezvényen bemutatott projekteket foglalja össze, kiegészítve azokat néhány további példa ismertetésével.

A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják. Alkalmazásukkal a cél a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események és természeti csapások miatti károk elkerülése, a víz- és élelmiszerbiztonság, valamint az egészséges és élhető városi környezet fenntartása.

Ahogy honlapjukon írják, a TeAM HUb azért jött létre, hogy fórumot biztosítson a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi tudás, tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztására, valamint ösztönözze a döntéshozók és a szakmai és civil szereplők közötti párbeszédet és együttműködést a természetalapú megoldások széleskörű alkalmazása érdekében. A témával kapcsolatos szakmai, műszaki, finanszírozási és üzemeltetési ismeretek Magyarországon még kevéssé elterjedtek, de a téma újdonsága ellenére is találni jó gyakorlatokat. A kiadványban szó van a kecskeméti esőkertekről, a székesfehérvári tórehabilitációról, a szegedi klímatudatos iskolakertekről és a XII. kerületi városi méhészetről is.

A kötetben az egyes jó gyakorlatok szöveges bemutatása mellett egy adattábla is szerepel, mely ismerteti a projektek költségeit, finanszírozási forrásait, valamint a tervezésben, megvalósításban közreműködő szakértőket, cégeket és szervezeteket. Ezzel kívánnak iránytűt mutatni a könyv szerzői, hogy jövőbeni fejlesztések kapcsán milyen forrásokhoz és milyen partnerekhez fordulhatnak esetlegesen az érdeklődők.