Szervező intézmények:
Iparművészeti Múzeum
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet
A kiállítás Lechner Ödön építész (1845–1914) munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet és teret szentel öt, az UNESCO világörökség helyszínének is jelölt főművének, a kecskeméti városházának, az Iparművészeti Múzeumnak, a kőbányai templomnak, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók az építész eredeti tervein és rajzain, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken ismerhetik meg. A Lechner munkásságában oly nagy szerepet játszó ornamentika részletrajzai, az ihletőként szolgáló kiadványok, a megvalósulás fő eszközének számító Zsolnay kerámiaelemek ugyancsak bemutatásra kerülnek. Az egyik terem Lechner második otthonának számító Japán Kávéház világát idézi fel, egy másik az építész főbb alkotásait mozgó panoráma-felvételeken jeleníti meg.
Kölcsönző intézmények és személyek: Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum; Budapest Főváros Levéltára; Budapest – Kőbánya, Szent László plébánia; Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ; Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ – Magyar Építészeti Múzeum; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Földtani és Geofizikai Intézet; Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Múzeum; Országos Széchényi Könyvtár; Postamúzeum; Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Kaposvár; Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria; Szmrecsányi Boldizsár
A kiállításhoz katalógus-kiadvány is készül, amely bevezető tanulmányt, kép-blokkot és műtárgyjegyzéket tartalmaz. A gazdag képanyag Lechner Ödön rajzainak és terveinek reprodukcióiból valamint nagy számú, többségében a közelmúltban, a kötethez és a kiállításohoz készült helyszíni felvételből áll. A kiadvány az Iparművészeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Művészettörténeti Intézet együttműködésében jelenik meg, magyar és angol nyelven. A tanulmányt írta és a katalógust szerkesztette Sisa József.