Kiáltvány Budapestért — különös tekintettel a középső Belvárosra

a Budapest Kör 44. találkozója október 16-án, csütörtökön 18 órakor a Makadám Mérnök Klubban
előadó: Zoboki Gábor építész

A Budapest Kör 44. találkozójára

2008. október 16-án, csütörtökön 18 órakor kerül sor

a Makadám Mérnök Klubban (II., Lövőház utca 37, bejárat a Millenáris Park felől).

A téma: Kiáltvány Budapestért – különös tekintettel a középső Belvárosra

Előadó: Zoboki Gábor építész

Idézetek Zoboki Gábor 2008. augusztus 2-án a Népszabadságban megjelent vitairatából:

"Ma Budapestet nem tervezi senki. A város "foghíjról foghíjra" épül, átfogó városrendezési-építészeti koncepció nélkül. … A várostervezés Budapest hosszú távú fejlődése szempontjából jelentéktelen projektek véletlenszerű sorából áll össze és ennek a "projektmalomnak" csak a politikai "ciklusszindróma" ad ritmust. A politikusok rövid távú gondolkodása ellehetetleníti a tervezés és ingatlanfejlesztés hosszú távú céljait. … Budapest most leginkább egy karácsonyfához hasonlít, amire lapáttal szórják rá a díszeket - és ez a karácsonyfa majd egy szép napon hanyatt esik.

Budapest tervezésének metodikája … kétszintű kell hogy legyen: egyrészt a városnak vissza kell szereznie kezdeményező készségét a jelenlegi reaktív, folyamatkövető, utólagosan tiltó "tervezési" módszerrel szemben. Másrészt a város mint közösségi terek összessége és köztulajdon csak közakarattal fejleszthető. Mindkét folyamat rendkívül összetett kérdéseket vet fel.

A város fejlődéséhez pedig nélkülözhetetlen, hogy potenciálisan fejleszthető területekkel rendelkezzen. Az első számú telekspekuláns mindig a város önkormányzata kell, hogy legyen. Ha az értékes ingatlanok nagy részét nem a város kezeli, akkor nem képes képviselni a városlakók érdekeit. A szakma nyavalygásának háttérzajában a befektető foggal-körömmel harcol az érdekeiért, miközben a közigazgatás csupán a pecsétet nyomja rá a megváltoztathatatlanra.

Az egyéni érdekérvényesítő rendszer ideális esetben dinamizálja, de egyensúlyban is tartja a közakaratot. Budapesten ez az egyensúly egyoldalúan felborult, hiszen a közakarat nem létezik. A város ezért elvesztette városrendezési ügyekben a főszerepét, így a befektetői érdekérvényesítő rendszer erősödött meg.

A mai gyakorlatnak épp a fordítottját kell elérni. A város először kinyilvánítja fejlesztési szándékait, mire a beruházói tőke a közszféra közreműködésével jelentősebb mértékű és minőségű beruházásokkal kapcsolódhat a város fejlesztésébe.

A városrendezési és építészeti diskurzus általában csak mérnöki és műszaki feltételekről folyik. Aki alkotó építészként nagyobb feladatokhoz kezd ma Budapesten, szembe kell nézzen azzal a kegyetlen ténnyel, hogy az elmúlt évtizedek városrendezési döntéseit a város működtetéséért felelős mérnökök határozták meg. Ennek a technokrata, rövid távú gondolkodásnak köszönhetjük, hogy eltűntek utcáinkról a villamosok, hogy a gépkocsikat belvárosi felül- és aluljárókon vezettük át csak azért, hogy abban az egy kereszteződésben akadálytalanul haladjon a forgalom, holott az egész belváros dugókban fulladozik. Aluljárók tömkelegét építettük mozgólépcsők nélkül abban a reményben, hogy "akadálymentesítjük" a gépjárműforgalmat. A belvárosi autópályákkal, a gyalogosközlekedés korlátozásával lényegében kitiltottuk a városlakókat az utcákról, az "autó vagy ember" csatában az autók kerültek ki győztesen. Fasorok tűntek és tűnnek el a szakmai szempontból leírhatatlan minőségű közműépítés és köztérrendezés skrupulus folyamataiban, hiszen a járda alá berakott közművek nem teszik lehetővé a meglévő zöldsávok megtartását, illetve újak létesítését. A tömegközlekedés birtokba vette legszebb tereinket, és ma is készülnek olyan tervek, amelyek Budapest főtereit a buszok fordulósugarainak szerkesztési vonalai szerint szabják át.

Ahhoz hogy a várostervezők, építészek és a város üzemeltetéséért felelős mérnökök megfelelő tervezési intuíciót kapjanak, meg kell alkotnunk Budapest hosszú távú és fenntartható koncepción alapuló vízióját. Egyszerűen fel kell építsük Budapest leegyszerűsített építészeti modelljét, méghozzá olyan léptékben és változatokban, amely vizualizálhatóvá teszi a döntéshozóknak, a szakmabelieknek és a civileknek egyaránt az elmúlt 20 év eredményeit és hibáit. Ez a modell egy olyan folyamatosan változó, élő szervezet, amely az aktuális projektek és elképzelések organikus leképezése. A szakma pedig üljön konzíliumot a város beteg teste felett...

A belváros közlekedési hibáinak helyreállításával új köztereket és parkokat kell létesíteni, össze kell fűzni a Középső-Belvárost a Fővám tértől a Roosevelt térig és kísérletet kell tenni, mint Prágában, két legszebb hídunkkal együtt a belváros területének lehető legnagyobb mértékű gyalogosítására.

Budapestet Budapestből kell kigyúrni, amihez összefogás, kommunikáció- és kompromisszumkészség, valamint a politika radarernyőjének látószögén kívül virágzó tetterős és jókedvű, szakmai és civil kezdeményezés szükséges."

Zoboki Gábor a Kiáltványban foglaltakon túlmenően részletesebben fog foglalkozni a középső Belváros problematikájával.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A szakmai program pontosan 18.30-kor kezdődik!