Átadták a 2024-es Ezüst Ácsceruza-díjakat
Átadták a hazai építészeti értékek népszerűsítését és a minőségi újságírást együttesen értékelő Ezüst Ácsceruza-díjat. Idén Zsuppán András, a Válasz Online újságírója, és Walton (Reimholz) Eszter építészeti fotográfus kapta meg az elismerést.
December 5-én 15. alkalommal került átadásra a 2020 óta a Magyar Építőművészek Szövetsége gondozásában lévő Ezüst Ácsceruza-díj. Az elismerés szélesebb érdeklődésre számot tartó nyomtatott vagy elektronikus sajtóorgánumokban (nem szakmai lapokban, folyóiratokban) megjelent publicisztikai tevékenységért, akár egyetlen cikkért, műsorért is adható, mely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos bármely terület eredményeinek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást.
Az idei díjazottak:
Zsuppán András / Válasz Online
Építészet, örökségvédelem, környezet: újságíróként régóta ezek a szívéhez legközelebb eső témák, és bár elkalandozott más területekre is, többnyire ezekkel foglalkozik. 2004 óta ír újságot, dolgozott hetilapnál, volt szerkesztő az Építészfórumnál, kulturális rovatvezető a régi Indexnél, dolgozott továbbá könyvkiadók számára szerkesztőként és fordítóként, és a Közlekedési Múzeumban kurátoraként is. Többször volt a médiazsűri tagja az Építészfórum által szervezett Média Építészeti Díja gálán.
Kovács Dániel művészettörténész, muzeológus a díjátadón így méltatta a díjazottat:
"Zsuppán András, a Válasz Online munkatársa évek óta aktív, véleményalkotó és -formáló tagja az építészeti sajtónak. A nyomtatott Heti Válasz folyóiratba, majd annak megszűnését követően a Válasz Online-ra írt építészeti témájú írásai meggyőződésem szerint a maguk nemében a legigényesebb, leginkább gondolatgazdag munkák közé tartoznak. András emellett évek óta aktív és mind meghatározóbb tagja építészeti közéletünknek, véleményformálóként, zsűritagként, moderátorként minden aspektusból megformált és megfontolt gondolatai sokunk számára jelentenek igazodási pontot.
András 2004-ben történészként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de gyakorlatilag azóta újságíróként dolgozik. Érdeklődése az utóbbi időben határozottan az építészet, az infrastruktúra, az épített környezet és az örökség irányába fordul; az elmúlt három évben a Válasz Online-ra írt cikkei műfajuk kiemelkedő igényességgel létrehozott, maradandó alkotásai. Az online tér nem limitálja cikkeinek hosszát, és azok kevesek közé tartozik, akinél ez nem felesleges bőbeszédűségbe, hanem alaposan kifejtett gondolatiságba torkoll.
András olyan alapossággal, élvezetes nyelvezettel, szakmai szemmel, ugyanakkor a közember számára is élvezhetően tud írni építészetről, amelyre csak kevesen képesek. Mindezt kifejezetten olvasóbarát módon, az online térből mindinkább eltűnő, megbízható szakértő magabiztosságával. Témái nem ritkán hiánypótlóak; jó szemmel és kivételes ízléssel találja meg a releváns, magukon túlmutató eseményeket, helyzeteket, legyen szó építészeti örökség felújításáról vagy elherdálásáról, infrastruktúra-fejlesztésről vagy kortárs koncepciókról és eredményekről. Az elismerés mellett nem riad vissza a kritikától sem, de ezt mindig józanul megindokolva, alátámasztva alkalmazza, soha nem öncélúan. Azok kevés szerzők közé tartozik a magyar építészeti nyilvánosságban, akinek hozzáértését akkor is el kell ismernünk, ha a cikkben kifejtett kritikájával esetleg nem értenénk egyet.
Zsuppán András azok közé tartozik, akik az építészetet a társadalom önkifejezésének eszközeként, az aktív „történelemcsinálás" részeként értelmezik – azaz sosem csupán „magát a házat", hanem annak alkotóját, létrehozóit, kulturális és történeti kontextusát is vizsgálja, sőt: az olvasó számára is képes érdekessé tenni. András számára az építészet közügy, és tehetségét arra használja, hogy mások számára is azzá tegye.
A fentiek nyomán, a bíráló bizottság döntése alapján Zsuppán András részesül a 2024-es Ezüst Ácsceruza-díjban, amelyhez ezúton is gratulálok!"
Walton ( Reimholz ) Eszter
Reimholz Péter, Kossuth-díjas és kétszeres Ybl Miklós-díjas építész és Csomay Zsófia, szintén Ybl Miklós-díjas, érdemes művész, valamint Prima-díjas építész, lánya, Walton (Reimholz) Eszter 1993-ban diplomázott a BME Építészkaron. A Szellemkép Szabadiskolában tanult meg fotózni, majd építészeti fotográfusként szerzett hírnevet; indulásakor elsősorban Kincses Károly támogatta. A fotográfia több ága is érdekli, de munkásságában az építészethez (épített és természetes környezet) közeli fotó szerepel az első helyen. A digitális mellett archaikus technikákkal is foglalkozik, kísérletezik a szöveggel kísért fénykép műfajával is. Több önálló és számos csoportos kiállításon vett részt, és számos alkalommal nyert díjat országos pályázaton. Művei a Magyar Fotográfiai Múzeumban is megtalálhatók.
Az alábbiakban Vadász Bence építész díjátadón elhangzott laudációja következik:
"Reimholz Eszter (hadd nevezzem így, így ismertem meg, nekem Ő Reimholz Eszter marad, már csak édesapja emlékét is hordozva) építészdinasztiába született. Hogy ez jó, vagy nem, nem tudom, pedig tudnom kéne, - egy biztos, az építészetet-, annak legmagasabb fokát genetikusan hordozza magában, akár tervez, akár mást csinál.
És hát annyi minden mást csinál! Annyira érzékenyen, finoman, eszköztelenül, ahogy édesapja és édesanyja (és számos és számtalan rokona) az építészetet!
Ő rejtőzködő és titkos építész! Amikor fényképeket-, dagerrotípiákat készít, - amikor kiállítást szervez és rendez, - amikor építészetről-, építészekről-, vagy azok bűvköréről értekezik, - amikor könyvet ír és szerkeszt, - amikor gyűjt, elemez, vagy kísérletezik – az titkon, vagy bevallva mindig az építészetről szól! Csak egy finom fátylon keresztül… Sejtetve. Sugallva.
Ezt nagyon kevesen tudják. Pedig nagyon értékes és nagyon fontos! Csöndes és „hites" cselekedetsor. Nélküle építészetünk megítélése sem lenne az, ami!
Több évtizedes érzékeny és elkötelezett építészeti-fotóművészeti-, szerkesztői-, kiállítás-kurátori és elméleti munkásságáért javaslom a 2024 évi Ezüst Ácsceruza díjra Reimholz Esztert!"
