Király-ház Pécs belvárosában

Építészet: Fábián László, Bukovszky Péter

Előzmények
2003-ban Pécs város Önkormányzata pályázatot írt ki az ingatlan területének a hasznosítására. A pályázatot a Wigo Kft, mint fejlesztő cég nyerte meg a Mérték Stúdió tanulmánytervében megfogalmazott épület tervével.

A tervezett létesítmény a Pécs Belváros Szabályozási Tervének módosítása során megfogalmazott és az Önkormányzat által jóváhagyott feltételek alapján készült. A tervnek nem tárgya a szabályozási tervben kialakított új köztér, a Búza tér északi felének visszaállítása. E tér kialakítására az Önkormányzat pályázat útján kereste a megfelelő megoldást, amelynek megvalósítása sajnos késedelmet szenved, bár a mélygarázs továbbépítése tervben már megfogalmazódott, és következményei a megépült épületben is megvalósításra kerültek.

A vázlatterv elkészítése során Pécs főépítészével többszöri konzultáció történt, majd a területi Főépítészi Iroda Tervtanácsa tárgyalta a tervet először konzultációként, és ott elhangzottak alapján a terv átdolgozva került a Tervtanács elé, ahol az átdolgozott verziót a Tervtanács elfogadta. Az elfogadott változat került továbbtervezésre és az elhangzott vélemények nyomán a következő módosítások kerültek a tervbe:

• A homlokzati kőburkolat hasított, illetve fűrészelt vagy stokkolt kivitelben kerül az épületre.

• Az MTESZ székház felé a tetőfelépítmény a tűzfal vonaláig a magastető volumenét idéző sávban meghosszabbodik.

• Az északi hegyesszögű sarok a földszinten árkádosan átjárható.

• Az északi homlokzat nyílásrendszere harmonikusan fordul át a keleti és nyugati homlokzatra egyaránt.

• A keleti homlokzat nyílásrendszere tovább tagolódik.

Környezeti összefüggések
A tervezési terület Pécs belvárosának keleti kapuja az ún. ”Budai kapu”, amely a Belváros gyalogos zónájának az egyik végpontja. A szabályozási tervben megfogalmazott koncepció, ami a beépítés alapja, új hangsúlyt hoz létre a legfontosabb gyalogostengely keleti végpontján. Valamikor az Irányi Dániel tér, mint Búza tér a piac funkciójával a legfontosabb teresedésnek számított a város területén. A régi tér a szanálások, a közlekedési átrendeződések és az új fejlesztések következményeként elveszett, funkcióját más belső területek vették át.

Az új környezeti elemek egy széttöredezett teret eredményeztek, a megépült házak különálló karakterekkel versenyeznek a szomszédos műemléki, műemlék jellegű földszint + egy – kétemeletes beépítéssel.

Észak-dél irányban a Belváros elkerülő útja hangos közlekedéssel határolja a beépítést. Keleti irányban magasabb intenzitású lakótömbök váltják föl a belvárosi életet. A déli szomszédtelkek új építésű intézmények, többemeletes szintszámmal, tömbszerű beépítéssel. A környezet három oldalról döntően magastetős jellegű épületekkel van körülépítve. A terület a városközpont része annak egy potenciális új élménypontja.

A beépítés koncepciója
A tervezett beépítés léptékét, beépítésének vonalát a Szabályozási tervmódosítás részletesen meghatározta, kevés teret hagyva a szabad gondolkodásnak.

Az épület a déli oldalon csatlakozik a szomszédos, már meglévő beépítéshez, a MTESZ Székházhoz. Ez a csatlakozás tűzfalas, ám a már ott lévő beépítés ennek ellentmondó kialakítással készült, különböző szinteken, különböző elrendezésű nyílások nyílnak a telekre a tűzfalon. A beépítés ezért e meglévő helyzetet figyelembe kell, hogy vegye és a tűzfal síkjától a nyílások környezetében el kell maradnia a beépítésnek. A földszinten az épület a tűzfalon be- és kijárati nyílásokkal is rendelkezik, sőt a most kiszabályozott és a fejlesztés tárgyát képező telekre egy kétszintes szélfogóépítménnyel átnyúlik, arra ráépít. A tervezett beépítés a földszinti be- és kijáratok közlekedését továbbra is biztosítja, de a felülépített építményt mindenképpen bontani kell.

A beépítés vonalát az egykori Búza tér nyugati térfala, a meglévő keleti főforgalmi út határa és a déli oldal tűzfaltakarása rajzolta ki. Ez egy észak-déli hossztengelyű „L” alakú beépítési vonalat eredményezett, a kialakult telekhatárolásoknak megfelelő sokszögű poligonnal.

Az építménymagasságot a szomszédhoz való csatlakozások, illetve a beépített környezethez való illeszkedés határozta meg. Ezen magasságokból egy döntően kettős jellemző magassággal rendelkező épület jelenik meg. A keleti oldalon 12,5m párkányú F+3 szintes, a nyugati oldalon 7,5m párkányú F+2 szintes ház. Az északi csúcs ráadásul hegyesszögű, itt a két oldal magassági váltását az F+3 szint visszahúzásával, befordításával és lelépcsőzésével oldottuk meg. A tömegalakítást nyugati oldalon magastetős jellegű tetőkialakítással visszük közelebb a szemközti utcavonal műemlékjellegű megjelenéséhez.

Az épület gyalogosan körbejárható, sőt átjárható, gépkocsival a délnyugati sarkon lehet behajtani a mélyszinti parkolókba, illetve egy gépkocsi-áthajtón lehet a belső üzletek és a lakószintek kiszolgálását megoldani, kizárólag célforgalom számára.

Az épület közlekedési rendszere két függőleges közlekedési magra épül, a lépcsőházak a pincei mélyszintektől a tetőszintekig végighaladnak. Mindkét lépcsőházat egy–egy lift szolgálja ki a mélyszinti parkolóktól, és egy többlet lift készül a mélyszint és a földszinti üzletek vagy első emeleti irodák számára. 

A tervezett funkciók
Az elképzelt rendeltetés városközponti tevékenységek és szükségletek halmaza. A földszint közönségforgalmú tereké, esetlegesen az első emeletre is kapcsolódóan, üzletek, szolgáltatások, irodák, vegyes méretrendben a tényleges eladások függvényében kialakítva a végső méretekben. Az emeleti szintek döntően lakások, túlnyomórészt kis méretűek. Az első emelet nyugati, csendesebb oldala is lakásfunkciójú.

A tervezett két pinceszint döntően gépkocsitároló, a szükséges gépészeti helyiségekkel és kiegészítő funkciókkal. (szellőzés, vízgépészet, hőközpont.)

A tetőfelépítményen belül gépészeti terek, liftgépház, hűtőgépház, aggregáthelyiség kerül elhelyezésre. Az első emelet felett belső udvarok alakulnak ki, amelyek zöldtetős kialakításúak, illetve az irodaszint belső felületeinek felülvilágítóinak elhelyezését teszik lehetővé.

A közönségforgalmú funkciók végleges programja a marketingmunkát követő, végleges eladások vagy bérbeadások függvénye, így ezen a terven belül ezek kiszolgálására egy alapellátás biztosítható. Az ettől eltérő funkciók majd új eljárást igényelnek.

Az épület megépítéséhez szükséges minimális zöldterület a beépítés magas százaléka miatt az épület tetőszintjén készített zöldtető felülelettel biztosított. Ennek fenntartására beépített locsolóhálózat készül. A tetőfelület a felépítményből közvetlenül megközelíthető.

Az építés
Az építés során több, elsősorban szervezési problémával kellett megküzdeni, amelyek némiképp befolyásolták az építés menetét és jelentős többletmunkát okoztak a tervezőknek, kivitelezőknek, ezért az építés az előre tervezetthez képest lassabban készült. Erre még ráterhelt az ingatlanpiac megtorpanása, ezért az egész folyamat további küzdelmeket okozott. Jelentős problémát jelentettek a területen áthaladó közművek, amelyek kiváltása az építés alapfeltétele lett. A szomszédos épület homlokzatként kialakított tűzfalának problémarendszere nem könnyítette meg a feladat megoldását, így azt is némiképp át kellett alakítani. Mindezek ellenére az épület, ha itt–ott némi eltéréssel is, de megőrizte a koncepciót, a tömeg környezetbe illesztését úgy érzem sikeresen megoldottuk.

A legjelentősebb eltérés a pinceszinteken készült volna, ahol a keletkező új városi tér alatt további, a várost szolgáló mélyparkolók épültek volna egy közös garázslejárattal. Ma úgy tűnik az Önkormányzat a vállalkozók tempóját nem tudta követni, ezért elmaradt a közvetlen és jelentős térfejlesztés ami az épület és tágabb környezetének egészét fogalmazta újra.

Remélem a további városi fejlesztések során sikerül beilleszteni a hiányzó mozaikdarabokat és a Király utca egy kiegyensúlyozott és méltó térbeli, társadalmi hansúlyt kap a „Budai kapu”-nál, a megújult Búza téren.

Fábián László
építész

Beruházó : Farkas András ügyvezető igazgató - WIGO Kft.
Tervező : dr. Komjáthy Attila stúdióvezető - Mérték Stúdió Kft.
Építészet: Fábián László, Bukovszky Péter
Statika: Perl Tamás, Maros József
Gépészet: Pavlics Károly
Elektromosság: Hegyi Béla
Közmű: Kész Tibor
Épületszerkezetek: dr.Horváth Sándor
Sprinkler: Farkas Levente
Kertészet: Szabó Gábor
Kivitelezés: helyi vállalkozók a WIGO Kft. szervezésében (részletes info a WIGO nál)