Közélet, hírek

Kitüntetések, díjak a Műemléki Világnapon

2008.04.22. 09:34

Többek között Forster Gyula-díjban részesült Ágostházi László DLA építész, Forster Gyula-emlékérmet vehetett át Szmodits Júlia.
Díjak — Forster Gyula-díj és érem a műemlékvédelemért, Schönvisner István-díj és érem a régészeti örökségért, Dercsényi Dezső Sajtódíj, ICOMOS-díj és Citromdíj — és díjazottak.

A Műemléki Világnap alkalmából április 18-án az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ünnepi ülést tartott az MTA budavári Kongresszusi termében. A megjelenteket dr. Manherz Károly szakállamtitkár (OKM) köszöntötte, majd dr. Mezős Tamás, a KÖH elnöke tartott bevezető előadást A létező reneszánsz címmel. A díjak és kitüntetések átadását követően szakmai előadások hangzottak el:

  • Marosi Ernő - Reneszánsz építészetünk és a Bakócz kápolna; "formaakarat" és elszántság"
  • Lővei Pál - „Hibrid reneszánsz": szentségfülkék, stallumok, síremlékek
  • Wierdl Zsuzsa - Vitéz János Studiolója
  • Balassa M. Iván - A reneszánsztól a „virágos reneszánszig”
  • Fejérdy Tamás és Arnóth Ádám - A visszaálmodott reneszánsz - elvek és elvárások, különös tekintettel Nyírbátorra (Fejérdy Tamás előadását Arnóth Ádám olvasta fel)

A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjban részesült

 

Ágostházi László DLA, okleveles építészmérnök, az Ybl-díj, Építészeti Nívó-díj, Európa Nostra-díj és számos más kiemelkedő díj birtokosa, a hazai műemlékvédelem emblematikus alakja - az épített örökségemlékek megőrzése érdekében kifejtett, öt évtizedet átfogó páratlanul gazdag és, egyedülállóan eredményes, sokrétű (kivitelezői, tervezői, igazgatási, törvényalkotói, oktatói, publikációs, valamint a civil kezdeményezői) munkásságáért.
Pályája kezdetén az OMF építésvezetőségének munkatársaként aktív részese volt a Balaton-felvidéki műemlékek 50-es évek végi mintaszerű helyreállításának. A 60-as évektől a VÁTI műemléki műtermének egyre magasabb rangú tervezőjeként, majd a Fejér Megyei Tervező Iroda műszaki igazgatóhelyettesként a műemléki helyreállítások tervezésének meghatározó alakjává vált. Ebből az időszakból a szántódpusztai majorság helyreállítását, vagy a budapesti Flórián-téri római romok bemutatását kell kiemelni. 1987-től az aktuális minisztérium műemléki főosztálya vezetőjeként az igazgatásban, a törvényalkotásban, valamint a szakmai feltételek megteremtésével segítette a műemlékvédelmet. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Urbanisztikai Tanszék vezetőjeként generációkat nevelt és oktatott a műemlékvédelem tiszteletére és gyakorlatára. Munkája mellett rendkívüli aktivitással vesz részt a szakmai és civil szervezetek munkájában, rendszeresen publikál és tart előadásokat.


A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjban részesült
Lángi József restaurátor a műemlékvédelem nemes hagyományait továbbéltető, az értékvédelem áldozatos kultúrmisszióját elősegítő kiemelkedő kutató-restaurátori, publikációs tevékenységének elismeréseként.

A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjban részesült
Dr. Örsi Károly táj- és kertépítész, az OMF, majd az ÁMRK volt vezető kertépítésze, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága alapító tagja, a Történeti kertek szakbizottsága jelenlegi elnöke - a magyar műemlékvédelem, azon belül a történeti kertek megóvása és helyreállítása terén kifejtett több évtizedes, meghatározó jelentőségű és irányt mutató munkásságáért, oktatói tevékenységéért.
A magyar történeti kertek védelmének és helyreállításának doyenje, aki generációknak adott útmutatást a történeti kertek műemléki tervezésében. Személyében intézményesült a magyar műemlékvédelem rendszerén belül a történeti kertek helyreállításának ügye. Tervezői és kivitelezést irányítói munkája a hazai kastélykertek legjelentősebbjeit érintette, köztük olyanokat, mint Eszterháza, Alcsút, Csákvár, Keszthely, Nagycenk, Gödöllő, Martonvásár. Tapasztalatait felhasználva mind a Tájépítészeti Karon és jogelődjein, mind a BME műemléki szakmérnöki oktatásában segíti a műemlékvédelmi szakemberek következő generációinak képzését.

 

 

Forster Gyula-emlékérem a műemlékvédelemért

Dr. Diószegi László okleveles közgazda
Dr. Erdélyi Géza református püspök - a felvidéki református egyház tulajdonában lévő műemlékek megóvásában és gondozásában szerzett elévülhetetlen érdemeiért.
Gudor Botond magyarigeni református lelkész - a dél-erdélyi szórványvidék pusztuló magyar emlékei megőrzése érdekében végzett, lehetetlent nem ismerő, példát mutató áldozatos munkájáért.
Pálos Frigyes perjel őrkanonok - a váci egyházmegye műemlékeinek helyreállításában vállalt több évtizedes aktív szerepéért.
Dr. Sipos László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész-helyettes.

Szmodits Júlia okleveles építészmérnök, az Ybl Miklós Egyesület elnöke - a műemlékvédelem ügyét hittel, töretlen lelkesedéssel, önmagát, magánéletét nem kímélve szolgáló önzetlen munkájáért.
Tizenöt éve, komoly anyagi és fizikai áldozatot hozva dolgozik az ingatlan kulturális örökség védelmének tudatosítása érdekében. Kezdeményezésére az Ybl Miklós Alapítvány az építész szellemi és tárgyi hagyatékának bemutatása mellett az örökségvédelem terén is tevékenykedik. Szintén az ő indítványára szervez az alapítvány ünnepélyes megemlékezést minden évben Ybl Miklós születésnapján a mester I. kerületi szobránál. Ő vezette be a környezetvédelem analógiájára "a kulturális örökségtudatos gondolkodás” terminológiát, ennek terjesztése érdekében elindította az Ybl Alkotótábort, ahol a résztvevő fiatalok érdeklődését a műemlékvédelem felé irányítja. A jövő nemzedék örökségtudatos nevelésével, a különböző országokból érkező fiatalok közti európai párbeszéd megteremtésével komoly kulturális értéket teremt. Egyedülálló hazai kezdeményezése a Kastélyrehabilitáció elnevezésű konferenciasorozat, melyen az érdeklődő civilek és szakemberek térítésmentesen vehetnek részt a hazai kastélyokat és kúriákat bemutató előadásokon, illetve a helyszíni látogatásokon.

Schönvisner István-díj a régészeti örökségért
Dr. Kovács László régész, a történelemtudományok (régészet) doktora;
Dr. Tomka Péter régész, a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet nyugalmazott muzeológusa.

Schönvisner István-emlékérem a régészeti örökségért
Komáromi Gábor, a vésztő-mágori kiállítóhely vezetője;
Regős József környezetvédelmi asszisztens - barlangkutató;
Dr. Székely Kinga barlangkutató;
Dr. Wierdl Zsuzsanna okleveles festő- és falkép-restaurátor művész.

Dercsényi Dezső Sajtódíj
Tölgyesi Gábor
újságírónak, a Magyar Nemzet munkatársának a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke az örökségvédelem társadalmi megismerését szolgáló munkásságáért Dercsényi Dezső sajtódíjat adományozott.


ICOMOS-díj 2008 (bővebb információ az ICOMOS MNB honlapján)

- Szeged, Főpályaudvar /Indóház/ épületének körültekintő helyreállítása
A műemléki igényességű helyreállítás terveinek elkészítésére tervpályázaton Hajós Tibor építészmérnök és munkatársai nyerték el a jogot. Az épületet 2005-ben műemlékké nyilvánították.

- Budapest, Múzeum körút 6-8.sz alatti ELTE épületcsoportból a Gólyavár épületének korszerűen megvalósított rekonstrukción belül az eredeti építészeti koncepció és az épületrészletek gondos megőrzéséért ill. helyreállításáért Az épület eredetileg 1897-ben valósult meg, Pecz Samu tervei szerint, előadótermeket foglalva magába. Használata során igen sok funkcionális változtatást szenvedett el, ami elsősorban eredeti belső kialakítását, és részben homlokzatait is érintette. Mindezek mellett tömegalakítása, homlokzati architektúrája megőrizte az eredeti megjelenés fontos elemeit. A most befejeződött helyreállítás az ELTE igényeinek megfelelően valósult meg. Az épületben egy nagy s egy kisebb előadóterem jött létre, összesen mintegy 650 fős befogadóképességgel. A sokszori és nagyon eltérő funkciók érdekében történt korábbi átalakítások következtében a belső terek az eredeti kialakításból értékelhető maradványokat nem tudtak megőrizni, így a mostani helyreállítás korszerű kiképzést engedett meg, amelyet a tervező az épület karakterével összhangban oldott meg. - Építész tervező: Kun Zoltán építészmérnök.


- Székesfehérvár, Hiemer-Font-Caraffa-ház eddig helyreállított részeit
a műemlékvédelmi szempontból gondos, szakszerű előkészítésért és helyreállításért

A helyreállítási munka Koch Péter építészmérnök és munkatársai összehangolt, igényes csapatmunkáját dicséri.

 

 

CITROMDÍJ-as 2008-ban



- a kőszegi Posztógyár hajdani épülete,
mert tartós elhanyagolás után a védett épületet engedély nélkül elbontatták.

A kőszegi volt posztógyár épületegyüttesének jelentős része a 20. század első negyedében, több lépcsőben épült, és 2007. szeptembere óta ideiglenes védelem alatt áll (csarnok, víztorony). A terület védelmének szándékáról már 2004-ben tájékoztatta az akkori tulajdonos városi önkormányzatot az örökségvédelmi hatóság. A terület vizsgálatát követően, 2006-ban, a műemléki védelem kezdeményezéséről értesítették a város vezetését. A változtatás alatt álló településrendezési terv egyeztetése során már nyilvánvaló volt, hogy az örökségvédelmi hatóság az épületek bontását és a terület más jellegű felhasználását nem támogatja. Az önkormányzat azonban a szabályozási tervet a szakmai véleménnyel ellentétes tartalommal fogadta el. Az önkormányzat a területet 2007 során értékesítette. A teljes bontás megakadályozására a legértékesebb épületrészek ideiglenes védelmet kaptak. A többszöri tulajdonosváltást követően az értéktelen épületrészek, a 20. század végén épült toldalékok bontását az örökségvédelmi hatóság engedélyével 2008. februárra befejezték.

 

 

Ám ezt követően egészen váratlanul, a húsvét előtti héten az ideiglenes védelem alatt álló épületrészeket egyetlen éjszaka alatt teljesen lerombolták. A fontos történeti értékkel bíró együttes fenntartandó elemeinek elpusztításával egyértelműen és szándékosan akarták eltörölni egy kisváros egyetlen ipari építészeti örökségét. A védett ingatlanon most már semmilyen műemléki helyreállításra nincs mód, s az eredeti ipartörténeti együttes helyszíne a korábbi hasznosítástól lényegesen el fog térni, arra semmiben már emlékeztetni nem tud. Sem a helyi közösség vezetése, sem pedig a területet különböző haszonszerzési céllal birtokló társaságok nem vették figyelembe a történeti épületrészek megmentésére irányuló hatósági lépéseket. Ezt a megengedhetetlen magatartást jutalmazták a műemlékvédelem Citrom-díjával, remélve, hogy a rendőrségi nyomozás a valós tetteseket mielőbb felderíti.

- a Sopron, Hátsókapu 1. számú ház,

a félbehagyott műemléki helyreállításért és folyamatos, egyre vészesebb állapotot okozó állagromlásért.

A díjat átvette Kuslits Tibor, Sopron főépítésze.

forrás: köh és icomos