Klímaház

Szőnyi Anna diplomaterve, MOME 2007
VIDEÓ!

Mi a klímaház?
A klímaházban különböző éghajlat-klímaállapotok vannak rekonstruálva KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉRBEN EGYARÁNT, melyek a Föld különböző területein tapasztalhatóak. Ez egyrészt gépesítéssel, vagyis hűtő-fűtő és porlasztó berendezésekkel, másrészt természetesen a környezet alakításával, egy kifelé és befelé működő természetes rendszer kialakításával történik. <Videó! Climate reservatum (.mov)>

ELMÉLETI-KONCEPTUÁLIS DEFINIÁLÁS
A klímaház gondolatát a klímaváltozás problémája ébresztette bennem. A klímaváltozás, az éghajlati klíma az építészetnek kiemelten meghatározó alakítója.
Ám "építészeti" tervemben a klíma nem mint megszokott mellékszereplő, külső leküzdendő ellenség van jelen, hanem főszerepet kap, fő-funkcióvá válik. Önmaga, mint összetett és változatos jelenség, bonyolult rendszer áll a középpontban, a történet önmagáról szól (és önmagát generálja). Nem a vizuális ingerekre van fektetve a hangsúly, hanem az egyéb emberi érzékelési területekre.

AZ ÉGHAJLATI KLÍMA
Az éghajlati klíma a hőmérséklet, a csapadékmennyiség és a légmozgás által jellemezhető. Az első két jellemző (hő, csapadékeloszlás) átlagolása által csoportosították és osztályozták a meteorológusok a Földön található klímákat (Köppen-féle felosztás). Tervem is ezen a felosztáson alapszik, de mivel más a léptéke (és tulajdonképpen dimenzióban is kevesebb, ha az egész földgömbhöz hasonlítom a sík és határokkal rendelkező területemet), így nem száz százalékban lehet adaptálni a tervhez az egész éghajlati klímarendszert.

KLIMAHÁZ - ÉGHAJLATI KLÍMA RENDSZER
Nagy léptékből a kisebb felé haladva épül fel a a klímaház éghajlati klíma rendszere, mivel figyelembe kellett vennem a helyi klímát és a helyi mikroklímát is.

HELYSZÍN
Budapest (a helyszín) a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, éghajlata száraz kontinentális. Ez a helyzet ideális abból a szempontból, hogy ugyanolyan mértékben lehet melegebb és hidegebb, szárazabb és nedvesebb klímákat létrehozni a külső térben. Ez adja a klímarendszer felosztásának alapját tervemben. Mivel a helyszín városi környezetben helyezkedik el, így nem hagyhattam figyelmen kívül a városi hősziget hatást sem, vagyis azt, hogy a városok átlagosan 4-6^oC-szal melegebbek, mint a környező beépítetlen területek. Ennek oka egyrészt a felszíni sugárzás (mesterséges építési anyagok magas albedója - sugárzást elnyelő és visszasugárzási érték, sok emberi test hősugárzása), másrészt az energiafelhasználás- és égetés koncentrációja.

A kiválasztott terület a belváros peremén található,

• dél-kelet felől vasúti sínek (acél), vasúti kövek,
• északról és nyugatról zártsorú beépítésű lakóházak (cseréptető, vakolt és csupasz téglafelületek),
• dél-nyugatról bevásárlóközpont (hatalmas épület, mely felfogja a Budapesti észak-nyugati széljárást),
• észak-keletről pedig ipari telep határolja.

Ezenknek a tömegeknek és felületeknek mind rendkívül magas a sugárzási értéke, nem is beszélve a több sávos aszfaltútról, ami a területet több oldalon körülveszi. Ez Budapest egyik legmelegebb környéke, így a klímaház a probléma középpontjában van elhelyezve. A pár fokkal az átlagosnál melegebb környezet egyébként a klímaházban kialakított klímazónák közötti különbségekre érdemben nem hat.
- 220m x 300m = 66.000m², megközelíthetősége,

KLÍMATÉRKÉP
A városközponthoz legközelebb eső pólusa a legmelegebb (D-K), a legtávolabbi a leghidegebb (É-Ny), a két pólus közötti tengelyre vannak felfűzve a különböző klímazónák a helyszínen. Erre merőleges irányban (É-K - D-Ny) áll a párás-száraz pólusú nedvességi spektrum, mely a külső térben létrehozott (főleg európai) klímazónákat osztja még több egységre.

Belső térben az állandó és szélsőséges klímák vannak bemutatva, amelyek a Budapesti éghajlaton külső térben nem állandósíthatóak a legerősebb mesterséges beavatkozásokkal sem. Itt található a legmelegebb (BWh, Am, Aw) és a leghidegebb (EF, ET), illetve a legpárásabb (Af) és legszárazabb klímazóna (BWh). A belső térben lévő klímazónák függetlenek a külső, valós klímától és egymástól, a külső térben lévők viszont a helyi klímával és egymással is kölcsönhatásban vannak.

A TÉR

• térdefiníció:

  • levegőben feloldódó, azzal egybeolvadó, elfoszló "épülettömeg", ami
  • tömegtelen test a felszín felett: rács plusz ETFE fólia

    • átlátszó, áttetsző téregységek,
    • a klímazónák és terek között nincs vizuális határvonal,
    • külső és belső tér között nincs hierarchikus viszony,
    • külső tér és belső tér vizuális határvonal hiánya (átlátszóság);

  • a külső tér, mint a pozítiv tér, a belső tér mint a negatív tér!!!!! (ezen belül még egy kifordítása a térnek, a tórusz-szerű beforduló cső);
  • minden ami zárt tömeget igényel (kiszolgálóegységek, raktár) a földfelszín alatt van elhelyezve;
• belső terek: buborékok, melyeket összekötöttem;
• átvezető cső:

  • összeköti a belső klímazónákat, hidat képez közöttük,
  • el is határolja a klímazónákat: deklimatizációs tér-funkció,
  • lejutás a bugyrokba;
• a belső tereket csak a rácsok hiánya (ellipszisek) mutatja;
• a rács funkciói:

  • elsődleges tartószerkezete a fóliarendszernek,
  • gépészeti felület ( + és - energia),
  • a klímaház terét definiálja a légben;
• a föld alatti egységek:

  • raktárak rendszere, irányítás, kiszolgálóegységek;
• az ETFE tulajdonságai:
  • hőszigetelés, súly, fényáteresztés, sugárzásszűrő, hangszűrő,
  • szerkezeti rendszer elsődleges-másodlagos szerkezet.

Az egyes külső zónákban a hőmérsékleti érzetek mellett a zónára jellemző mesterségesen installált talajréteg és cserjés-füves növényzet (vagy éppen puszta) is erősíti az egyes mikroklímákat.

A belső térben lévő meleg nedves éghajlati klímát egy trópusi biome létrehozása erősíti, a forró száraz klímát égető homokföveny, a poláris, állandóan fagyos belső klímazónát szűk, opál-fehér (itt opál a fólia) hosszúkás tér öleli, ahol egy jeges-korlátos rámpán végighaladva érhető el a klímaház leghidegebb pontja.

AUTONÓM RENDSZER
A belső térben lévő klímazónák függetlenek a külső valós klímától és egymástól, a külső térben lévők viszont a helyi klímával és egymással is kölcsönhatásban vannak. Ez egyrészt egy folyamatos munkát igényel a mesterséges klímaszondáktól az állandó és homogén klímaegységek fenntartása érdekében, másrészt ezt az elkerülhetetlen kölcsönhatást kihasználom arra, hogy a területek között megmozduló légtömegek által energiát nyerjek, illetve a szél jelensége is artikulálódik. Ez egy mozzanata annak az AUTONÓM energiarendszernek, amely az egész klímaházat táplálja.

• autonóm gépészet:

  • gépészeti rendszer a föld alatt:
    • biomassza,
    • talajhő energiaszonda,
    • talajvíz kút;
  • gépészeti rendszer a föld felett:
    • napelem: villamos energia,
    • szélenergia.

Az egész klímaház egy autonóm energia-klíma rendszeren alapszik. Egyrészt a pólusok közötti különböző hőmérsékletű légtömegek kölcsön-cseréje, ugyanígy nedvességcseréje, másrészt a külső klímakörnyzetből (napenergia, szélenergia) és a talaj alatti talajhőenergiarendszerből és a biomassza-rendszerből nyert energiák majdnem teljesen függetlenítik az "organizmust" a külső ipari energiaforrásoktól.

Videó!!! Climate reservatum (.mov)

Szőnyi Anna diplomaterve, MOME 2007

(képek, videó és szöveg Szőnyi Annától)