Költözik a néprajzi gyűjtemény
Fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők - ezek nagyrésze már mind becsomagolva és készen áll a jövő nyári költözésre. A Nérajzi Múzeum új épülete egy olyan közösségi tér lesz, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ.
Várhatóan a nyár végére készülnek el a Néprajzi Múzeum munkatársai a műtárgyak költöztetésének előkészítésével, mely komoly összehangolt és precíz munkát igényel. "Az új épületbe költözés korszakos változást hoz a néprajzi gyűjtemény életébe. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el a Kossuth téri épületet. A 250.000 műtárgyat egyedileg készítjük fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb kerámia, vagy egy óriási székelykapu" - fogalmazott Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A Néprajzi Múzeum 2017. decemberében zárta be kapuit a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka zajlik, mint amilyen a 250.000 műtárgy csomagolása is. Értékes és pótolhatatlan tárgyak, nitrátos fényképek, 30.000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők - ezek nagyrésze már mind becsomagolva és készen áll a jövő nyári költözésre. Noha a Hauszmann Alajos tervezte épület igazán impozáns, múzeumi célokra alkalmatlan volt: a műtárgyak raktározására csak korlátozott kapacitású, szűkös helyiségek álltak rendelkezésére. Időről időre felmerült a múzeum költöztetésének gondolata, de választ, megfelelő új helyszínt sokáig nem találtak. A Liget Budapest Projekt erre ad megoldást, hiszen az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) - vezető tervező: Vasáros Zsolt DLA - idén májusban elkészült épülete, illetve a városligeti új múzeumi épület [vezető tervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA] 21. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket, de a tervezők figyeltek a hőmérséklet és a páratartalom kezelésére is, hogy ezáltal elkerülhető legyen az állagromlás és kevesebbszer legyen szükség a tárgyak restaurálására.
Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. A Néprajzi Múzeum munkatársai a 2017-es bezárás óta a 250.000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb miskakancsó, vagy egy óriási székelykapu.
"Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába." – mondta Ferencz Marcel. Nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. Az épületen mindenki által használható és körüljárható, hangulatos közösségi tér lesz. Fákkal. Ezek az épület belső tartószerkezetében kialakított, három méter mély földlabdákba ereszthetnek majd gyökeret. Az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületén megvalósuló új épület íves formája lehetővé teszi, hogy kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be.
Jelenleg a mélyépítési munkálatok zajanak, a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása következik, majd megkezdődik a magasépítés, így a tervek szerint jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz.
A szöveget a Liget Budapest Projekt biztosította. szerk.: fzs
