Kontra és rekontra

Tárgy: SZOT-szálló, Rózsadomb. Két friss szöveg a Fővárosi Bíróság egy március 27-én kihirdetett ítéletéhez kapcsolódva. A Fővárosi Bíróság elfogadta ügyfélként a Budapest Világörökségéért Alapítványt - a civilek beleszólhatnak a szálló átépítésébe.

Két szöveg a Fővárosi Bíróság március 27-i tárgyalásához.

Tárgy: SZOT-szálló, Rózsadomb 

1. A PRO BUDAPEST világörökségi összefogás Állásfoglalása

2. A PRO-HILL Kft. sajtóközleménye

---

ÁLLÁSFOGLALÁS

Budapest, 2006. március 26. 

Alulírottak úgy gondoljuk, hogy mindannyiunknak van felelőssége Budapest világörökségi rangú városképéért, ezért nyilvánosságra hozzuk álláspontunkat a Rózsadomb panorámája ügyében:

Budapest látképének szépsége a jelen és a jövő nemzedékek mással nem pótolható kulturális és gazdasági érdeke, ezért a fejlesztéseknek a megőrzéssel való összehangolása elengedhetetlen. Ahogy az UNESCO Bécsi memoranduma mondja: ”A világörökségi városok olyan városirányítási politikát igényelnek, amely a megóvást a fenntartás kulcskérdésének tartja”.

Hatalmas tömegével az 1971-ben megépült SZOT-szálló fájón bontotta meg a Rózsadomb Dunára néző, villákkal tarkított zöld lejtojét. Egyetértünk a Fővárosi Tervtanács állásfoglalásával, hogy a lakóházzá alakítandó épület újabb három emelettel, 21 méterről 32 méteresre való megmagasítása a városkép további súlyos rombolásával ”visszafordíthatatlan kárt okozna Budapest egészének”.

Mivel az Építési törvény és a fővárosi városrendezési keretszabályzata előírja az épületek környezetbe illesztésének szabályát, ezért attól lehet tartani, hogy a terv építési engedélyt csak a jogszabályok kiskapuit és a joghézagokat kihasználva, illetve jogszerűtlenül kaphatott, hiszen ezen a helyen az eredeti épület sem lenne ma engedélyezhető.

Egyetértünk az Európai Unió jogrendjéből 2001-ben a magyar törvények közé átvett jogszabállyal, amely előírja a demokratikus közigazgatás nélkülözhetetlen civil kontrolljának lehetővé tételét: ”a nyilvánosság illetve a nem állami szervezetek számára hatékony igazságszolgáltatási mechanizmusnak kell rendelkezésre állnia érdekeik védelme és a jogszabályok érvényesítése érdekében”. Mi is meg vagyunk győződve arról, hogy ez a jogszabály - ahogy saját bevezetője is mondja - ”hozzájárul a demokrácia erősítéséhez”.

Mindezek miatt csatlakozunk a SZOT-szálló ügye esetében megnyilvánult hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyértelmű véleményéhez. A nyilvánosság erejével bízunk a közérdek érvényesülésében, ami precedens értékű lesz mind a fejlesztői túlkapások, mind a civil kontroll megítélésére nézve egyaránt.

A PRO BUDAPEST világörökségi összefogás nevében:

Aegis Media Hungary Kft., Hajós Katalin igazgató
BAUMIT Kft.
Budapesti Építész Kamara
Élőlánc Magyarországért
Faludy György költő
Farkas Ádám szobrászművész, egyetemi tanár
Gerle János építészettörténész
Göncz Árpád
Granasztói György történész, egyetemi tanár
Horváth János országgyűlési képviselő
Hubay Miklós író
Hungaria Nostra örökségvédelmi alapítvány
ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság
Karátson Gábor festő, író
Kerényi József építész, egyetemi tanár
Kosáry Domokos történész, az MTA volt elnöke
Kovács Gábor, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány
Levegő Munkacsoport
Magyar Urbanisztikai Társaság
Meggyesi Tamás Ybl- és Széchenyi-díjas, Hild-érmes építész, egyetemi tanár
Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke
Nagy Gábor Tamás polgármester
ÓVÁS! Egyesület
Palánkai Tibor közgazdász, egyetemi tanár
Papp László építész, USA
Perényi Eszter hegedűművész
Rubovszky András, a Széchenyi Társaság elnöke
Saly Noémi Podmaniczky- és Zolnay-díjas várostörténész
Tóth Antal, az épületfestő ipartestület elnöke
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) budapesti - középmagyarországi - szervezete
Védegylet
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Zwack Péter, Zwack Unicum Rt.

---

”Tovább csúfítja Budapest panorámáját az egykori SZOT-szálló torzója a bíróság mai döntése értelmében”

A Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának mai ítélete szerint a Közigazgatási Hivatalnak érdemi határozatot kell hoznia, nem elegendő arra hivatkozva elutasítani a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) beadványát, hogy az Alapítvány nem ügyfél az Excelsior Budapest Spa lakóépület átépítésének engedélyezési eljárásában.

A Fővárosi Bíróság a mai napon hirdette ki döntését a Budapest Világörökségéért Alapítvány beadványa nyomán indult peres eljárás ügyében. Eszerint a beruházó PRO-HILL Kft. elsőfokú építési engedéllyel rendelkezik. A döntés értelmében az Alapítvány, mint ügyfél beadványával kapcsolatosan új eljárást kell lefolytatnia a Közigazgatási Hivatalnak. Az indoklásban az ENSZ által létrehozott ún. Aarhusi Egyezmény szerepel, mely környezetvédelmi ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogát tartalmazza. A bíróság szerint az Excelsior Budapest Spa lakóépület átépítésének ügye  kifejezetten környezetvédelmi ügy. A Közigazgatási Hivatal és a PRO-HILL Kft. szerint az Excelsior Budapest Spa lakóépület átépítésének ügye nem környezetvédelmi, hanem építésügyi hatósági eljárási ügy.

Gyarmati Zoltán, a PRO-HILL Kft. ügyvezető igazgatója a bíróság döntését követően elmondta:

„A PRO-HILL Kft. tudomásul veszi a bíróság döntését. Így mód nyílik arra, hogy a Közigazgatási Hivatal, mint az ügyben a törvény szerint illetékes államigazgatási szerv a BVA beadványának megalapozottságát érdemben vizsgálhassa.

A 2005 decemberében készült közvélemény kutatás eredménye szerint a budapestiek az átépítés tervét örömmel fogadják. A fővárosiak a budai panorámába jól illeszkedőnek tartják a tervezett épületet, melynek építését a szükséges szakhatósági  - környezetvédelmi és műemlékvédelmi - engedélyek birtokában, a szabályokat betartva kezdte meg a PRO-HILL Kft. Ezért meggyőződésünk, hogy a  BVA beadványának érdemi elbírálása során a Közigazgatási Hivatal az elsőfokú építési engedély határozat jogszerűségét megerősíti és az átépítés hamarosan folytatódik. ”