Korunk „Circus Maximusa” - gondolatok az új Puskás Ferenc Stadionról egy pályázó csapat szemével

Közreadjuk Kovács Csaba, Ferik Tünde, Ásztai Bálint, Vass-Eysen Áron és Kéthelyi Márton építészek véleményét a Puskás Stadion környékének rendezéséről, amelyben a legfontosabb kérdéseket pontokba szedve fogalmazzák meg, amelyekre persze ők itt válaszokat is adnak. A tematizálás nagy segítség lehet abban, hogy az értelmes vitát, ami Bardóczi Sándor cikkével indult, folytassuk. A szakmai konszenzus keresése akkor is fontos, ha az éppen aktuális politikai erőviszonyok számára érdektelen. Magunk miatt, az építészet miatt, a jövő érdekében - ||: gondolkozni > vitázni > ütközni :|| márpedig kell.

A nemrég lezajlott, a Puskás Stadionra és környékére kiírt városépítészeti ötletpályázatról szeretnénk röviden írni egy pályázó építészcsapat szemszögéből. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert így végigtervezve a területet, pár dolgot talán máshogyan lát az ember, mint kívülálló építészként, érdeklődőként, vagy akár zsűrorként. A többi pályázó számára pedig szakmai alapon kívántunk finom kritikát, véleményt adni, remélve, hogy a következő kiírást készítő csapatot még befolyásolni tudjuk. A pályázat eredménye meglehetősen ellentmondásos lett, a zsűri nem foglalt karakteresen állást azzal kapcsolatban, hogy a stadionnak hol lenne az ideális helye.

Látni kell ugyanis, hogy egymással szöges ellentmondásban lévő terveket is díjaztak. Ez egyértelműen a zsűri bizonytalanságát vagy megosztottságát jelenti. Más magyarázat nincs, hacsak nem az a kimondott szándék, hogy minden út nyitva maradjon, de akkor mire jó ez az ötletpályázat, hiszen a kevés számú alapvető lehetőséget nyilván a kiírást előkészítő team is végig tudta gondolni?

A kizárásokkal kapcsolatban röviden annyit mondanánk, hogy mi a cd titkosítása miatt informatikust hívtunk az irodába, hogy véletlenül se sértsük meg a titkosság követelményét a digitális háttér-információk ottfelejtésével, vagy azok amatőr - nem teljes - eltávolításával. Ez a probléma a szakma számára már ismert, mivel a Budapest Szíve II. pályázatnál is jó néhány pályázó csapatot zártak ki digitális titokügyek miatt és az akkori botrány nagy nyilvánosságot kapott. Célszerű lett volna erre a kiírásokban külön felhívni a figyelmet.

Az ellentervek sorsa pedig minden pályázaton csak a kizárás lehet, hiszen minden pályázat alapvető követelménye a kiírás lényegi betartása. Véleményünk szerint ezzel általában tisztában vannak az ellentervek készítői. Az egy olyan karakteres állásfoglalás, ami a markáns ellenvélemény demonstrálására szolgál. Ritkán, nagyon ritkán előfordulhatna, hogy az ellenterv olyan erejű, hogy a teljes pályázatot sikertelennek nyilvánítják, de az elképzelhetetlen, hogy egy ellentervet hirdessenek ki győztesnek.

A kívülállók szempontjából nézve  több fontos kérdés is felmerül a pályázattal kapcsolatban:

1. Az első és legfontosabb kérdés: miért kell megtartani a jelenlegi 1950-es években épült stadiont, meg kell-e egyáltalán tartani?
 
Mi felelős építészként azt gondoljuk erről, hogy nem kellene megtartani a jelenlegi formájában, esetleg elég lenne a pilonokat, vagy a pilonok egy részét megtartani mementóként, és hasonlóan ahhoz, mint ahogy az angolok londoni szentélyét, a Wembley-t is lebontották, a stadion technikai részét el kellene bontani, hogy helyet adhasson az új, korszerű stadionnak. Véleményünk szerint az egész létesítmény nem képvisel olyan műszaki értéket, hogy ezt ne lehetne megtenni, az eszmei érték megőrzéséhez pedig nem kellene a teljes létesítményt megőrizni, és az ezzel járó anyagi terheket az államra terhelni.

Mindehhez hozzájön a rendszerváltás utáni társadalmi berendezkedésünkből fakadó döntésképtelenség, vagy helyesebben szólva a döntés kockázatának felvállalásától való félelem. Túl nagy a politikai kockázat, azaz egy ilyen döntést - miszerint a jelenlegi stadiont bontsuk el - a mai polarizálódott politikai- és közéletben sem a jobb, sem a baloldal nem engedhet meg magának.

 

2. A következő alapvető kérdés: mivel a jelenlegi légkörben nem lehet kalkulálni a stadion elbontásával, elfér-e még egy stadion a jelenlegi Aréna és Stadion között?

 
Először bennünk is kételyek voltak a kiírás helyességét illetően, de alaposabban megvizsgálva a kérdést - figyelembe véve a mai magyarországi közéleti és társadalmi légkört, a helyszín síkgeometriai adottságait és nem utolsó sorban a helyszín topográfiáját (épületmagassági viszonyok) -, a válasz kirajzolta, hogy ha új stadiont szeretnénk építeni, akkor a kiíró által felvázolt út is megvalósítható.

A jelenlegi stadion pilonjai a nyugati oldalon találhatóak, a keleti oldalon viszont a stadion ehhez képest kellően lapos (a helyszínrajzra nézve persze ez nem ötlik előre szembe, ott felületesen szemlélve egységes, hatalmas létesítmény látszódik). Az Aréna is lényegesen alacsonyabb egy új leendő stadionnál, így az új létesítmény ki tudna emelkedni közülük. Természetesen a tervezőknek - legalábbis mi így tettünk - törekedniük kell arra, hogy a terület méretéből adódó zsúfoltság minél alacsonyabb legyen. Külföldi példákat elemezve szembeötlő, hogy ott ekkora létesítményekhez általában mekkora (jellemzően nagyobb) terület tartozik.

A zsűri ezzel szemben a második díjazott tervnek egy olyan elképzelést hozott ki, amely még egy velodrom-ot is el tudna képzelni a három gigacsarnok közé, és ezt a túlsűrített „stadionparkot”, a felesleges továbbsűrítést ráadásul pozitívumként értékelte.  Ez ott, ahol már eleve az az alapvető, mindekit érdeklő kérdés, hogy elfér-e még egy stadion - minden tiszteletünk a zsűrié -, szerintünk súlyos városépítészeti tévedés.

 

3. Az elhelyezés kérdése: alapvetően két pozíció lehetséges - 1. a Stefánia út, 2. a Kerepesi útra kihúzva. Melyik a jobb megoldás?

Az új stadion a főváros, Budapest és az ország egyik legfontosabb új arca is lesz egyben, ahogy a címben jeleztük, a főváros modern „circus maximusa”. Ehhez az illene, hogy nem a kerületi jelentőségű Stefánia utat terheljük vele (amelyen egyébként kisebb léptékű társasházak sorakoznak), hanem a főváros egyik nagy forgalmú sugárútjára kell komponálni az épület fő arcát, a Kerepesire!

Ehhez képest több olyan pályamunka és díjazás is született - a kiírás sugalmazását követve -, ahol a Kerepesi út felé nemhogy „kipucolták” volna a területet - így is növelve az alapvetően szűkös teret és annak az érzetét, hogy a terület mégsem annyira zsúfolt -, hanem többszintes parkolóházat, irodaházat emeltek oda (például a negyedik helyezett terv). A Keleti irányából érkezők, az onnan jövő forgalom pedig nem kapja meg azt a tiszta rálátást, amit egyébként a terület lehetővé tenne (és oly fontos az új stadion feltárulása szempontjából). Ezt a döntést szintén tévedésként értékeltük.

 

4. Az eldugott nyugati oldal...

A többi pályázatott szemlélve - a jelenlegi információk alapján - a stadionpark és a városi szövet „elvarrását” kevesen érezték megoldatlan problémának. Pedig a régi stadion nyugati oldalára néző hátsó homlokzatok és ad hoc jelleggel elszórt csarnokok mindennek nevezhetőek, de tudatos döntéssel született, jó minőségű városi beépítésnek nem.

Szerintünk a jelenlegi helyzet - azaz, hogy a régi stadion karakteres pilonjai, mindenféle ad hoc jelleggel elszórt csarnokokra és rendezetlen hátsókertekre néznek - MÉLTATLAN. Sokkal szebb lenne, ha a stadionok és sportcsarnokok parkja egy határozott térfalakkal körülölelt területen/téren lenne. Ez a térfal jelenleg leginkább a nyugati oldalon hiányzik. A nyugati oldalon a régi stadion melletti hátsó homlokzatok, elszórt, rendszer nélküli épületek halmazát, az ad hoc jelleggel félbeszakadt városi szövetet ezért szerintünk egy nagyon határozott, rendezett térfallal kell lezárni, amely ráadásul még jobban kiemelné és hangsúlyozná a stadion íves pilonsorát. A hátsó homlokzatok helyett pedig főhomlokzatokat és gyalogos sétányt kell itt kialakítani.

A pályázatok zöme ezzel szemben a jelenlegi diffúz helyzetet örökítette tovább, újabb zöldben „úszó” csarnokok telepítésével.

 

5. A tengelyek megtartása… léteznek-e egyáltalán?

A sűrűséggel és a helyszín telepítési adottságaival összefüggő további kérdés a „tengely” megtartása, léte, esetleg új tengelyek keresése. Maga a tengely (a dromosznál) elég kérdéses, hiszen városépítészeti értelemben gyakorlatilag nem létezik, nem vezet sehonnan (Aréna halott feneke) sehová (Stadion VIP páholya). A tengelyt az ötvenes évek hatalmi reprezentációs igénye meglehetősen csökevényes, a városszerkezettől idegen (szervetlen) formában hozta létre. A stadion pilonos oldalán pedig kizárólag alaprajzi geometriai értelemben beszélhetünk tengelyről, mivel a pilonsor jellegzetes mellérendelt elemekből szerveződik, a középtengely sem funkcionális, sem építészeti többlethangsúlyt nem kap (tehát nem létezik).

Ha a telepítendő új funkció úgy kívánja, nem kár a dromoszért, a tengelyért, és azt is hibás gondolatnak tartjuk, hogy a pilonok oldalán a nem létező tengelyt tekintsük városépítészeti szervező elemnek. A dromosz kitelepített szobrainak elhelyezését a pilonsort követve jól meg lehet oldani, így a hatalmi jellegtől kissé eltávolodva, mégis a kor jegyeit hordozó építészeti környezetben élhetnének tovább kissé szelídített környezetgazdagító elemként.

 

6. Átlátható közlekedési rendszer, új városi tér, rálátás a Kerepesi út felől…

Az új stadion a főváros egyik új szimbóluma lesz, a Kerepesi úthoz közelítő telepítéssel az épület méltó helyzetbe tud kerülni (már a Keleti pályaudvartól kezdődően fokozatosan feltűnne az ott közlekedők tízezreinek). A Dózsa György út nyomvonalának áthelyezésével létrejövő terület lehetőséget ad az új Stadion elhelyezésére.

Az Aréna környezetében már kiépült megemelt gyalogos térrendszer, mint új városi tér a Stadionok burkolt előtereként elsősorban a hatalmas embertömeg zavartalan mozgását biztosítja. Lapos szerkesztésmódja biztosítja az új stadion láthatóságát a Kerepesi út felől. Amennyiben pedig a stadion nem kerül túl közel az úthoz, a legforgalmasabb metrókijáratokat figyelembe véve, akár az Aréna és a két stadion egyidejű működtetése is megoldható. Az elhanyagolt MÁV területek bevonásával, felszín alatti parkolókkal és a felszíni városi burkolt és zöld tér kialakításával a BOK zsúfoltsága nagyban csökkenthető. Ez a megoldás több pályázatban is visszaköszön és egyedülálló lehetőséget kínál, hogy a szűk téri adottságok ellenére mégis elhelyezhető legyen a területen az új stadion.

Minden építészkolléga, döntés-előkészítő és döntéshozó figyelmébe ajánljuk a fenti gondolatokat, amelyek segíthetnek a helyes preferenciák összegzésében. Üdvözölnénk, ha valamennyi pályázat megismerhetővé válna. A témáról folytatandó további viták és elemzések reményeink szerint segítik a következő forduló kiírásának minél jobb megfogalmazását, ezáltal a leginkább megfelelő építészeti-városépítészeti megoldás megtalálását.

Kovács Csaba, Ásztai Bálint,  Ferik Tünde, Vass-Eysen Áron, Kéthelyi Márton