Az M3-as metró Deák téri állomását a felszínről lifttel is el lehet érni. A térre kiérkező liftfogadó egy különleges üvegstruktúrát kapott, amit az MKM Üveg Design Stúdió Kft. a fischer Hungáriával közösen készített el. A kooperáció tapasztalatiról Tóth Péterné Erzsébetet, az MKM Üveg kereskedelmi vezetőjét Bán Dávid kérdezte.
Bán Dávid: Miről szólt a fischer Hungáriával együtt megkapott közös megbízás?
Tóth Péterné Erzsébet: Az M3 metró felújítás során több állomás lift üvegezésére kaptunk megbízást, amik részben már elkészültek, de a Nagyvárad téren és a Lehel téren még a kivitelezés tart. Igaz, a gyártmánytervek erre a két helyszínre is elkészültek már. A Lehel térre is egy különleges üvegkialakítással készülünk, hiszen itt is közvetlenül a peronról az aluljáró szintre kijutó lift épül. A Deák téri állomáson az építészektől kapott rajzok alapján egy szokatlan megfogalmazású és kialakítású liftfogadó épület üvegmegoldására kaptunk felkérést. A megrendelő elképzelése alapján társcégnek, fischer Hungáriát javasolták. Ők már használtak hasonló technológiát, igaz csak homlokzatokon, üvegfelületen konkrétan még nem. Egy igen egyedi, Magyarországon még nem alkalmazott megoldást kellett közösen kidolgoznunk a fischer tervezőivel. Nekik is kihívást jelentett, hiszen ők is szerették volna azt a terméket bevezetni a piacra. Törekedtek már korábban is arra, hogy ez sikeres legyen, de számukra az volt a probléma, hogy nem találtak olyan partner céget, amivel végig tudtak volna vinni egy teljes projektfolyamatot az elejétől kezdve a végéig. Szerencsére mivel nekünk ez benne volt a vállalásunkban és amúgy is szeretjük a kihívásokat, szerettünk volna ezzel foglalkozni. Így kezdődött el ez a közös együttműködés.
BD: Voltaképpen milyen problémára keresték a közös megoldást? Miben rejlik a megoldás különlegessége?
TPE: Általában a homlokzati üvegszerkezeteknél több megoldás alkalmazható, de a Deák téri liftfogadó pavilon esetében egy olyan megfogási technológiára volt igény, ami rejtve marad, kívülről nem annyira látható. Ezáltal csak magát az üvegfelületet láthatjuk, a rögzítést nem és ehhez kerestünk egy megfelelő megoldást közösen a fischer szakembereivel. Ez mindenképpen egy különleges eljárást igényelt, hiszen az ilyen jellegű rögzítéstechnológia ugyan más felületeken létezik, ott alkalmazzák, az üveg esetében azonban mindez újdonság volt Magyarországon.
BD: Hogy hogy néz ki a gyakorlatban ez a rejtett technológia?
TPE: Úgy, hogy ez az üvegtábla gyakorlatilag két rétegből tevődik össze. Mivel az volt az elvárás, hogy a pontmegfogó szerkezet ne tűnjön át az üvegen, ezért ez a külső üvegréteg egy savas kialakítású lett, ami azt jelenti, hogy nem áttetsző, nem víztiszta üvegről beszélünk, hanem egy kicsit opálos, savas felületről. Az üvegréteg rendje úgy tevődik össze, hogy van egy belső üveg, ami egy víztiszta üveg, vannak fóliák, amikkel összelaminálják az üvegrétegeket és kívül pedig egy tíz milliméteres savas réteg. Ez a két üvegréteg végül összelaminálásra kerül. Az üvegtáblákon a megfelelő helyen kellett elkészíteni a furatokat, majd ezt követően a táblák termikus edzésen mentek keresztül, akárcsak a hőüvegek esetében. Ezt követően laminálják össze lamináló kemencében.
A belső üvegen egy átmenő furat fut át, a külső üvegrétegen viszont egy zsákfurat van, ami azt jelenti, hogy a furat, nem megy át az üvegen, ezáltal az abba belemenő dübel pedig nem kerül át a nézeti oldalra.
fischer FZP-G Z VSG üveg pontmegfogás elhelyezkedése két rétegű üvegben: az alkalmazott hátsókúpos formazáró dübeles megfogás a hagyományos átmenő rögzítésekhez képest kisebb átmérővel rendelkezik, illetve az üveg külső felszíne egyöntetűen esztétikus és könnyen tisztántartható marad.
BD: A fischer szakembereivel közösen zajlott a gyártmányfejlesztés?
TPE: Gyakorlatilag ez úgy indult, hogy a gyártmánytervezésnél már együtt kezdtünk el gondolkodni. Látnunk kellett, hogy miként tud majd működni a dübel, milyen háttérszerkezetet kell ehhez készíteni, milyen mélyen kell a furatokat elhelyezni és milyen füleken kerül mindez rögzítésre. Itt már közösen folyt az egyeztetés, és azt követően, amikor elkészültek a gyártmánytervek, akkor mi mintaüvegeket készítettünk, hiszen a német fischernek ezeket az üvegeket minősítenie kellett, hogy megfelelnek-e az építészeti rendeleteknek és a követelményeknek. Legalább harminc üveget küldtünk ki Németországba a beépített dübelekkel, ők pedig megcsinálták a húzó- és egyéb teszteket. Amikor megérkeztek a teszteredmények, azután kezdhettük el a gyártást. Időközben elkészült a háttérszerkezet is, de ezalatt nagyon szoros együttműködés volt lépésről-lépésre. A fischer számára is ez egy új kihívás volt, meg kellett találniuk a megfelelő eszközöket, hiszen az eredménynek egy nagyon szigorú minőségellenőrzésnek kellett megfelelnie. Amikor elkezdődik a gyártmánytervezés, ahhoz a megrendelő nagyon komoly statikai terveket készítettet és statikus tervezők nézik át a terveket, majd hagyják azt jóvá. Megvizsgálnak az üvegrétegrendtől kezdve a vastagságig minden olyan problémát, ami a biztonság szempontjából kérdéses lehet.
A megoldás alkalmazása csak a két cég együttműködésével valósulhatott meg, mivel a speciális furatok kialakítását be kellett illeszteni az üveggyártás technológiai sorrendjébe. A furatkialakítást a keletkező feszültségek miatt a hőkezelés folyamata követi a későbbi megbízható terhelhetőség érdekében. Ez utóbbit a fischer németországi laborjában végzett terhelési tesztek igazolják.
Rögzítési pont kialakítása: Az üveg hőkezelése előtt: vizes fúrási eljárással - először hengeres, majd hátsókúpos - furatot képzünk. A fúrás után az üveget hőkezelni szükséges a dübel beépítése előtt. Ezt követi több rétegű üvegek esetén a rétegek összeillesztése. Végül a dübel beépítésével egy optimális formazárás jön létre a terpesztőrész és a furat között. Az így létrejött feszítésmentes formazárással nem kerül többlet feszültség az üvegpanelekbe.
BD: Miként viselkedik ez a kettős felület? Az opálos-savas külső üveg különleges látványt nyújt?
TPE: A metróvonalon több helyen alkalmaztunk különböző üvegfelületeket, ezek áttetszők vagy anyagukban kicsit színezett üvegek. A Deák téri megoldás viszont azért is különleges, mert az opálos réteggel egy egyedülálló látványt nyújtanak: ha kevesebb fény éri, akkor áttetszőbb lesz, jobban kivehetőek a sziluettek, de közben tényleges átláthatóság nincsen. Ezzel a gépházat és a menekülőlépcsőt kellőképpen takarja. Ugyanakkor a felület az egyik oldalon egy kicsit mattosabb, ezáltal egy fényjáték is kialakult. Azzal, hogy itt két különböző üvegfelületet rakunk egybe, mivel a belső víztiszta, de a külső egy savas, opálos réteg, ezáltal ugyan az átláthatóság szinte a nullára csökken, de közben egy finomabb, cizelláltabb megoldást kaptunk, mintha adott esetben két savas üvegfelületet lamináltunk volna össze. Ez adja a játékosságot.
BD: Milyen tanulsággal szolgált önöknek a fischer szakembereivel történt közös kísérletező munka?
TPE: Ez a dübeles megoldás az olyan rendszereknél, mint például az ilyen liftek üvegfelületei, vagy burkolatai, nagyon jól alkalmazható, mert az üvegből kijövő dübelek csavarkötéssel kerülnek rögzítésre. Viszont már gondolkodunk olyan megoldáson, ahol ezek az üvegek hasonló rendszerben, tehát ezzel a zsákfuratos, dübeles megoldással kerülnének rögzítésre, de előröl is szerelhetők lennének. Ezzel akár már a homlokzatoknál is alkalmazni tudnánk olyan esetekben, ahol hátulról esetleg nem lehet szerelni. Úgyhogy már tovább gondolkodtunk a fischerrel, hogy hogyan tudnánk ezt a rendszert átvinni és más építészeti megoldásokban is alkalmazni. Úgy tapasztaltuk, hogy a fischernél az alapfilozófia az, hogy támogassák a partnereiket az ilyen közös megoldások kifejlesztésében. Azt gondolom, hogy ez kölcsönös előnyökkel jár.
BD: Önök pedig minden üvegmunkát el tudnak készíteni házon belül?
TPE: Igen és szerintem ebből a szempontból mi ideális partnere vagyunk a fischernek, hiszen egy olyan üvegmegmunkáló üzem vagyunk, ahol minden feltétel megvan ahhoz, hogy ezeket a megoldásokat mi szállítsuk. Tehát, hogy minden folyamatot magunk menedzselünk, meg van mindehhez a teljes üzemi háttér, megfelelő gépesítés, mindent képesek vagyunk csinálni.
A fischer német anyavállalata már számos referenciával rendelkezik erre a megoldásra. A tervezőirodákban egy ideje már mutatkozott igény az üvegek nem átmenő pontszerű rögzítésére. Az MKM Üveg Design Stúdió nyitott közreműködésével végre Magyarországon is megvalósulhatott az első alkalmazási példa.
Bán Dávid