Közös nevező – Szervita Square Building

2019-ben, egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a Szervita Square Building fejlesztésének bemutatásával és a Szervita tér történetével. Az épület átadását követően a tervezés történetét és a házat formáló folyamatot szeretnénk bemutatni a tervezők szavaival. 

Koncepció és tervtanács

Az épület koncepció tervét Fekete Antal készítette Kovács Attila ingatlanfejlesztővel, aki a belváros igen modern épületét álmodta a Szervita térre. Az új épületre és az előtte elterülő térre készített építészeti tervek alapja az alábbi két vezérelv volt, melyekre Zaha Hadid korábbi terve is hatott:

• a szabályos alakú építési helyre egy lágy, hullámzó kontúrokkal határolt, fénnyel jól ellátott, és a környezetének is fényt engedő, humanizált épülettömeg tervezése
• a tér és az épület intenzív kapcsolatának megteremtése az épület alsó szintjeinek tér irányába történő árkádosításával és a belső tér köztérre való kivezetésével

 A többszöri tervtanácsi bemutatók legfontosabb kérdése érthető módon az illeszkedés, valamint a ház és az új tér viszonya volt.

Köztes tervezési állapot melynek fejlesztését kérte a tervtanács:

Tervtanácsi jóváhagyást 2017-ben az alábbi, visszafogottabb formálású, a történeti környezetet visszatükröző terv kapott:

Engedélyezés

A tervtanácsi jóváhagyást követő örökségvédelmi egyeztetések során új tervezési szempontok formálták az épületet, a Kulturális Örökségvédelmi állásfoglalásból a következő derül ki:
“ ...az irodaház...csupán azzal illeszkedik a környezetébe, hogy homlokzata üvegfelületeivel visszatükrözi azt. … A város exponált központi területei a történetiséget jobban akceptáló, finomabban kidolgozott, az adottságokra a mai építészeti világ sokrétű eszme- és eszközrendszerével árnyaltabban reflektáló tervet igényelnének."
Az egyeztetések és egyezkedések során született megoldás 2018-ban építési engedélyt kapott, amivel azonban sem a fejlesztő, sem a tervezők nem voltak elégedettek.

Útkeresések és mellékhatások

Szükségessé vált tehát a tömeg és a homlokzat újragondolása annak érdekében, hogy a különböző szereplők helyenként ellentmondó, ámde önmagukban indokolt szempontjaiból létrejöhessen a helyet megillető harmónia. Az újratervezés során az arányok keresése, a szintenkénti visszahúzások módosítása, az elforgások mértéke, a főbejárati kiemelés léptéke, valamint a tömör homlokzati elemek jellege más-más építészeti megoldást eredményeztek.

Közös nevező

A fenti kísérletezésekből megszületett az épület, melyről talán elmondható, hogy legjobban egyesíti az ingatlanfejlesztői, építészeti, örökségvédelmi és kerületi elvárásokat.

Az épület szintjeinek kontúrja befelé eltér az építési vonaltól. Az alsó szinteken a tér befolyik az épület alá, míg a harmadik emelettől felfelé az igen keskeny Fehér Hajó utcától visszalépő homlokzat nyit teret a fénynek.

Végeredményként egy izgalmas hajlításokat tartalmazó üvegszobor jellegű épülettömeg jön létre.

Az épület finom, íves tömegét egy színében semleges, egyedi függönyfal határolja, ahol a fő szerepet a forma és az egyedi részletképzések játsszák, miközben a külső burok a tükrözések révén a figyelmet a gazdag építészeti környezetre irányítja. 

Egyedi megoldások

A Szervita tér építészeti hangulatát leginkább a szecesszió uralja, elsősorban a nyugati térfal meghatározó épületsora miatt, így a tervezés vezérelve egyfajta modern szecesszió volt.

A Kristóf tér felőli reprezentatív lépcső mellett egy izgalmas városi lejáratot is találunk, mely a -1 szinti átriumba vezet. A történelmi fal a régészeti feltárások terepmetszetét idézve mutatja be a város korabeli rétegződését, valamint a fontosabb korszakok városszövetének alakulását.

Az épülettömeg szintenkénti elmozdulásait kiemelve a homlokzatokon a szecesszió részletgazdagságát idéző bronzos fémburkolat jelenik meg. A homlokzati díszlizénák ritmusos kiosztása dinamikus hangulatot kölcsönöz a modern, szintmagas, íves üvegfelületeknek. A főbejárat fölötti álmennyezeti sáv a térburkolatra reflektálva folyik át a filigrán főhomlokzat üvegszerkezetén. A perforált fém álmennyezetben visszaköszön a homlokzati lizénák ritmusa.

A külső vertikális világ a bejáratnál horizontális sávokká alakul át. Az előcsarnok centruma az épület tengelyében feltáruló belső átriumtér. A homlokzat és az üvegszerkezetek könnyed eleganciájának elengedhetetlen elemei a szintmagasságú üvegtáblák. A parapet nélküli szintmagas üvegfalak megvalósításának előfeltétele volt, hogy igazolt legyen a szerkezet függőleges tűzterjedéssel szembeni ellenállása. A vizsgálat numerikus hő- és füstterjedési szimulációval (FDS) készült. A modellben figyelembe vettük a beépített sprinkler berendezés hűtő hatását, a födém és egy lelógatott kötényfal összesen 75 cm 90 perces tűzálló szerkezetét, valamint a homlokzati üvegek kitörő füsttel szembeni ellenállását.

Az éjszakai megjelenést a függönyfal lizénái mellé szerelt vékony, függőleges LED sávok teszik izgalmassá. Az épület mellett sétálva a díszlizénák megvilágítása éjszaka is visszatükrözi a homlokzat dinamikus játékosságát. A Szervita tér az új fejlesztésekkel együtt európai minőségben született újjá. Az épület életében a következő felvonás a már jelenleg is folyamatban lévő, bérleményi területek kialakítása, mely a teret is és az épületet is integrálni fogja a város életébe.

Fekete Antal, Gellár László

Szerk.: Paár Eszter Szilvia