Közösségi műhely Martonvásáron – Szalay Kata Csenge diplomamunkája
Szalay Kata Csenge diplomamunkájában Martonvásár központjában egy saroktelekre tervezett közösségi műhelyet. Tervének célja a kisváros kulturális palettájának bővítése úgy a helyi és környékbeli kézművesek, mint a közösség számára.
Martonvásár Budapesttől 30 km-re nyugatra helyezkedik el, 6000 fő körüli lakosságszámú kisváros. A környező agglomerációs települések közül kiemelik kulturális, történelmi emlékei, melyek közé tartozik a Brunszvik kastély és annak parkja, ahol Beethoven is sokat időzött, illetve a Brunszvik Teréz által alapított óvoda. A kisváros az elmúlt tíz évben nagy fejlődésen ment keresztül, központjában egymás után fejeződtek be különböző kulturális fejlesztések. Ma a kastélypark melletti területen egy újonnan kialakított parkosított köztérrel összekötve múzeumok mutatják be a település színes múltját kultúrházzal, éttermekkel, kávézókkal kiegészülve. Az általam választott, jelenleg üres saroktelek a kulturális központ szélén helyezkedik el.
Martonvásáron a művészet, kézművesség régóta jelen van. A főtéren rendszeresen tartanak kézműves vásárokat, ahol helyi és környékbeli alkotók adják el portékáikat. Működik itt művészeti iskola, amelyben zenei és néptánc oktatás folyik, illetve a kultúrházban rendszeresen koncerteket, zenés, táncos eseményeket rendeznek. A kézműves alkotásra jelenleg kevés lehetősége van a helyieknek, hiszen az általános iskolán kívül nincs igazán alkalmas helyszín különböző kézműves- és műhelyfoglalkozások rendezésére. Erre a hiányra próbáltam tervemmel megoldást keresni egy flexibilisen használható, fix műhelyekkel is felszerelt közösségi műhelyház képében, melyhez hasonló már több helyen működik az országban.
Célom egy olyan fenntartható, közösségi használatú épület megtervezése volt, amely funkciójával hozzájárul a helyi közösségek építéséhez, lehetőségeik tágításához, a kreatív, alkotó tevékenységben való kibontakozáshoz.
A tervezési helyszín a település kulturális tengelyén, központhoz közeli pozícióban fekszik, két oldalról közúttal határolt saroktelek a falusias és kisvárosias beépítés határán. Az épület kialakításánál a sarokhelyzetet szerettem volna megfogni, így alakult ki a sarokra kitolt, szabadon álló kompakt tömeg, amely ferde síkú tetővel és felülvilágítóval lezárva egyedi, mégis illeszkedik a környező beépítéshez. Az épület elrendezését környezettel való kapcsolatok alapján sávokra osztottam. A gyalogos tengely meghosszabbításával kialakuló sétálóutca irányából nyílik a bejárat egy fedett-nyitott előtérrel, a földszinten nagy üvegfelületekkel megnyitott homlokzat betekintést enged a belső világba. A feltárulkozó homlokzat mögött található mindkét szinten a flexibilis alkotó- és kiállítótér, melyek között a felülvilágító mentén található födémáttöréssel vizuális kapcsolat alakul ki. Az áttörés körül az emeleten kialakult körüljáró mellett kap helyet egy teakonyha pihenőtérrel. A hátul kialakított tömör sávban a fix műhelyek, raktárak, vizesblokkok kapnak helyet, kapcsolattal az autós forgalmú utcáról nyíló parkolóval. Az asztalosműhely az udvarkapcsolat miatt a földszinten helyezkedik el, a kerámiaműhely az emeleten kap helyet. Az épület melletti sávban kialakuló kert műhelyudvarként egy új közteret hoz létre a kisvárosi szövetben. A sarokhelyzet beépítésével így lehetőség adódik a központ kulturális tengelyét nyújtani, bekapcsolva a jelenlegi zsákutcát a sétálóutcás, parkos övezetbe. A sétálóutca túloldalán található kultúrház sima falát akár vetítésekkel, különböző installációkkal lehet belekomponálni az új köztér életébe.
Az épület belső anyaghasználatában a műhelytevékenységre utaló nyers felületek jelennek meg, látszóbeton, illetve látszó falazott válaszfalak. A belső bútorok, kiegészítők fából készülnek, a körüljáró mentén perforált fa korlát akár különböző installációk rögzítésére is alkalmas. A homlokzat kialakítását is a környezetbe való illeszkedés inspirálta. A helyi középületeken visszatérő elem a téglaburkolat, így a műhelyház is téglaburkolatot kapott, ez FLEXBRICK rendszerű, acélhuzalokra felfűzött téglákból áll, befordulva a tető burkolatát is ez képezi. Az emeleti nagy ablakfelületek előtt is megjelenik perforált téglaosztással, ezzel egyszerre megoldja az árnyékolást és különleges árnyékhatást alakít ki az emeleti térben. A tömör épületrész szigorú tömegét intuitívan elhelyezett ablakok törik meg. A téglaburkolat összefonja az épületet egy egésszé, kihangsúlyozva kompakt, szoborszerű voltát, utalva a bent zajló műhelytevékenységre.
A műhelyház tehát kettős elrendezésű, flexibilis és fixen berendezett terekkel, amelyhez a szerkezeti rendszere is illeszkedik, a falas-vázas monolit vasbeton szerkezet erősíti annak szoborszerű voltát. Az épület funkciója is kettős. A fix műhelyek helyi és környékbeli alkotóknak olyan felszerelést, igényes munkakörnyezetet nyújtanak, amik lehetőséget adnak az együtt dolgozásra, a vállalkozásuk fejlesztésére. A flexibilis terekben az érdeklődők számára különböző workshopok, művészeti kurzusok, bemutatók, kiállítások szervezhetők, melyek amellett, hogy a település kulturális palettáját bővítik, helyi közösségek építését segítik elő.
Szalay Kata Csenge
