Krems fénylő látképe az alagút végén

Varga Márton a fényre, a változásra, a vándorlásra és a feltárulásra alapozta különleges épületének koncepcióját, amelyet a Donau Universität Krems által kiírt ötletpályázatra készített 2010-ben. Terve dicséretben részesült és szerepel az Interaction Architecture kiállításán is.

Hosszú az út a megvilágosodáshoz

Fényalagút című munkámban a fény szerteágazó szerepét próbáltam érzékeltetni. A fény lehet cél is, eszköz is. Célként ugyan elvont fogalom, de eszközként jól megfogható. Sokféle információt hordozhat a formáról, a színről, a távolságról, a textúráról, a hőmérsékletről, a sebességről és így tovább. A külvilágból érkező és az agyunk által feldolgozott információk 80%-a a szemünkön keresztül érkezik, így a fényből származik. Közhely, hogy a fény formálja a teret, de definiálni is képes azokat. A tervemben megfogalmazott terekbe a megszokott adagnál jóval kevesebb fény jut be, ennek a kis mennyiségnek azonban igen fontos szerepe van: meghatározza a teret körülöttünk, és irányvonalat mutat az előttünk álló úton.

Megvilágosodás

A megvilágosodás egy radikális nézőpont-változást jelent az emberi gondolkodásban. A tervben szereplő alagút végén, annak legmagasabb pontján egy konkrét látvány tárul a szemünk elé: a kremsi templom harangtornya. Miközben a szemünk hozzászokik az erős nappali fényhez és egyre közeledünk a nyílás felé, a kép kompozíciója folyamatosan változik, a látószög egyre szélesebbé válik.

Fénycsíkok

A belső térbe napközben folyamatosan érkezik természetes fény. Még borús időben is elegendő szórt fény jut az épületbe ahhoz, hogy a sarkokban négy fénycsíkot rajzoljon ki, amelyek vezérvonalként segítik a látogatót végig az úton. Minden napszakban néhány percig a nap közvetlenül besüt az épületbe, folyamatosan változó helyzetű csíkokat festve a padlóra, a falakra. Az alagútban soha nincs elegendő fény a tökéletes látási viszonyok eléréséhez - mindössze a hely különleges hangulatának megteremtéséhez elég. Ahogyan a párhuzamosok (állítólag) a végtelenben találkoznak, a négy fénycsík is egyetlen közös fényességben találkozik az alagút végén.

A FÉNY különböző nyelveken

A vizualitás univerzális nyelv. A FÉNY szót ezért különböző nyelveken írtam fel az alagút falára, hogy mindenféle nemzet tagjaihoz eljuthasson az üzenet. A betonfalakba acéllemezeket helyeztem, amelyekből a Fény szót vágtam ki. Tiszta időben a nap átsüt ezeken a réseken, szavakat formálva a padlón és a falakon. A FÉNY szó több nyelven kirajzolódik, ezek a minták pedig folyamatosan mozognak - ahogy a nap is halad az égen -, alakot és színt váltva.

Tetőterasz

A tetőteraszra egy fényzsilipen keresztül juthatunk ki, így a belső tér mindig sötétben tud maradni. A terasz egy jól megérdemelt pihenőhely az alagútban tett vándorlás után, ahonnan körben, teljes szépségében feltárul a környező táj. Megközelítése akadálymentes, akár kerekesszékkel is elérhető. A teraszról egy lépcsősoron lehet a belső udvarba lejutni.

Helyszín

Az alagút helyszíne Krems-an-der-Donau városa, a Duna jobb partján lévő park. A kiválasztott területnek két fontos követelményt kell teljesítenie: nyitott, szabad térnek kell lennie, hogy a fény egész nap akadálytalanul bejuthasson az épületbe, valamint az alagút végpontját kilátóhelyként egy megkomponált látványra, egy érdekes pontra kell irányítani (jelen esetben a kremsi templom harangtornyára).

Használat

Az alagút napközben szabadon látogatható, alkonyat után a bejáratot és a tetőteraszt lezárják. Az épület akadálymentes kialakítású, így idősek, kerekesszékesek, babakocsival közlekedők  is használhatják. A padló emelkedése csupán 4%, továbbá minden 40 cm-nyi szintkülönbség után vízszintes felület található benne. Az alagút mindkét oldalán fogódzó húzódik végig, benne lefelé világító LED-es fényforrásokkal.

Szerkezet

Az alagút tartószerkezetét 20 cm vastag, helyszínen készített vasbeton doboz-szerkezet alkotja, a látszó felületek mintáit az alkalmazott táblás zsaluzat adja. A nedvességvédelmet a betonba kevert adalékszerek biztosítják. A 20 cm vastag vasbeton padló-, és födémlemezek acélelemekkel kapcsolódnak a falakhoz. A falak és lemezek közötti 6 cm-es rés üresen marad a természetes fény bejutása és a levegő alagútban történő szabad áramlása érdekében. Az udvarba levezető lépcsőt, a tetőteraszt és az alagút végét a kilátópontnál ragasztott üveg biztonsági mellvéd kíséri. Az építmény acélpilléreken nyugszik; ezek ferde kialakítása miatt nincs szükség a horizontális erőket felvevő, kiegészítő merevítő szerkezetre.

Kapcsolódó oldalak:

Interaction Architecture pályázat nyertesei