Helyek

La Défense 2050 – nemzetközi workshop I. helyezés magyar résztvevővel

2011.11.11. 11:46

A Les Ateliers egy 1982 óta működő francia szervezet, amely urbanisztikai témában évről-évre számos nemzetközi workshopot hirdet meg a világon. Az idei francia workshop témája La Défense 2050, Párizs üzleti negyedének újragondolása volt. A verseny hazánk hírnevét is öregbíti, hiszen az I. díjat nyert csapat tagja volt Mikes Bence is, aki most tapasztalatairól az olvasóknak.


A Les Ateliers egy 1982 óta működő francia szervezet, amely urbanisztikai témában, kapcsolatrendszerének köszönhetően, évről-évre számos nemzetközi workshopot hirdet meg a világon hallgatóknak, pályakezdőknek, valamint gyakorló profiknak egyaránt.

Az idei francia workshop témája La Défense 2050, Párizs üzleti negyedének újragondolása volt. A résztvételre pályázni lehetett, így kerülhetett be több száz pályázó közül 30 fiatal szakember szerte a világból. Építészek, szociológusok, művészek, geopolitikusok, mérnökök és közgazdászok. A pályázati munkát az első héten szóban kellett megvédeni, előadásom arról szólt, milyen lehet az élet egy kőolaj utáni világban, 2050-ben, valamint egy Budapest, 13. kerületi üzleti negyed kialakításának lehetőségeiről vizionáltam, aminek a része egy campus.

A megmérettetésen 14 ország képviseltette magát: India, Vietnam, Kína, Japán, USA, Kolumbia, Oroszország, Görögország, Spanyolország, Anglia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Magyarország. A Les Ateliers 29 éves fennállása során tudomásom szerint diákként először képviselte valaki Magyarországot. Remélem, ez egy szép és sikeres korszak kezdete, mert úgy éreztem rengeteget lehet fejlődni külföldi környezetben, ahol másfajta impulzusok is hatással voltak rám.

 

 

 

A workshop lényege, hogy a felvetteket műhelyszerűen, 5 csapatban versenyeztessék, majd pedig az így elkészült munkákat a verseny keretein belül nemzetközi zsűri bírálja el, amit a végén egy kiállításon mutatnak be. Idén a zsűri létszáma 28 fő volt, ami nemzetközi szinten kimagaslónak számít (köztük a Défense negyed EPADESA vezetői, Európai Parlamenti képviselő, polgármesterek, európai tájépítész díjas építész, orosz építészkamara alelnöke és számos reprezentatív személy az USA-ból, Vietnámból  stb.), és a Défense negyed presztízsét is sugallja.

A négyhetes program menete így nézett ki: első héten szakemberek előadásait hallgattuk meg az üzleti negyedről  és 2050 lehetőségeiről. A felszólalók között voltak politikusok, ingatlantanácsadók, közgazdászok, mérnökök, energetikusok, szociológusok, művészek és építészek. Igazán átfogó és komplex képet kaptunk a Défense helyzetéről, múltról-jelenről, ami megalapozhatja a Jövő  megteremtését. Kiemelték, a Défense jövője a fiatalság kezében van, önbizalmat és kreativitást várnak el tőlünk. Az előadások mellett természetesen bejártuk a helyszínt, a Szajnán hajóval, biciklivel az üzleti negyedben (ami tilos elvileg), és gyalogosan is. Életemben először voltam egy felhőkarcoló 44. emeletén is, ahonnan különleges a panoráma.

 

 

 

La Défense
Nevét egy itt álló középkori erődről kapta, melynek ma egy ágyús szobor állít emléket. Az 50-es években nagy változások mentek végbe a fogyasztói társadalom kialakulásával, ami már nem az önellátásra törekedett, hanem a pénzpiaci kereslet-kínálat árfolyammozgásaihoz igazodott. Ez magával vonta az üzleti élet felélénkülését, a kereskedelem globális szintre emelkedését, ezt nevezzük modern kapitalizmusnak. Ennek a világrendnek a legnagyobb európai szimbólumai a Défense negyed felhőkarcolói.

A Défense, hogy védje Párizs történeti várossziluettjét, Párizson kívül, az Ile-de-France első gyűrűjén belül jött létre 1958-ban. 30 hektárnyi közterületet szolgál ki az egyik leghatékonyabb közlekedési központ a régióban, jelentős építészeti szimbólumok, fő hazai és nemzetközi cégközpontok találhatók itt. A Défense a párizsi metropolisz egyik fő pólusa és mindennapi környezete több mint 100 ezer dolgozónak.

A Défense úgy van meghatározva, mint egy várostervezési művelet, folytatja Párizs történelmi tengelyét, és kiváltságos kapcsolata van a városközponttal. De keveset beszélünk a területéről, lakónegyedekről, ipari területekről, az infrastruktúráról valamint földrajzi és környezeti kapcsolatairól. Az üzleti negyedet a mai napig úgy tartják számon, mint a főváros hajtómotorját, az Ile-de-France-on belül a GDP több mint 10%-a innen jön, de a folyamatos városi átformálódásnak köszönhetően a negyed mára már egy sokkal komplexebb pozíciót foglal el. A negyed és a főváros közötti majdnem kizárólagos dialógus mára párbeszéddé vált a sok kis nyugati külvárossal, és a tengelyes struktúra sokszínű kapcsolati hálózattá fejlődött.

Az a döntés, hogy a párizsi metropolisz nyugati részében létrehozzanak egy üzleti negyedet az állam pénzügyi részvételével, felgyorsította a területi változást, gazdagságot és egyenlőtlenséget teremtve. Téri ellentmondás van a közlekedési rendszer miatt, városi ellentmondás a régi és új épületek felhalmozása miatt és szociális ellentmondás a társadalmi osztályok együttélésében, akik nem hatnak egymásra. A városi és gazdasági változás fellendült, ez vonzó és hasznos a terület számára, de hagyott néhány sebet belül a városi szövetben, és létrehozott néhány szabálytalanságot. A tervezési folyamatnak a gazdasági kihívások elé kell mennie, túl kell haladnia azokon.

A jövőben a környezeti, társadalmi és gazdasági változások új kihívásokat teremtenek az üzleti negyednek és térségének. A fosszilis erőforrások kimerítése, a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés évek óta jelen van és a következmények láthatók. Új energiaszektorokra van szükség. Amíg a tendencia az, hogy a dráguló földárak mellett a városi lakosság lélekszáma növekszik, addig az együttélés képessége, a szociális és funkcionális változatosság lényeges lesz a társadalmi harmóniához és életminőséghez. Ezek a fő hatások megrázzák, megváltoztatják majd az alacsony kőolajárakon alapuló gazdasági rendszert.

 

 

 

Hogyan tud szembenézni ezzel az evolúcióval az üzleti negyed és területe? Erre próbál válaszolni a La Défense 2050 LifeLine project versenyén I.helyezést nyert munka, melynek elkészítésében a következő csapat vett részt: Ingrid Boutet (Franciaország), Nikhil A. Chaudhary (India), Minh Phuong Nguyen (Vietnam), Francois-Xavier Desprez (Franciaország), Ikue Tsunemitsu (Japán) és Mikes Bence (Magyarország).

Mikes Bence