Lakó- és alkotótér – Sarnyai Anna diplomaterve

Sarnyai Anna Breuer Marcell diplomadíjas munkája olyan egyetemet végzett művészekre fókuszál, akikre nem csak a művészeti világ kihívásai várnak, de a lakhatás kérdése is.

Felvetett probléma

Ahogyan olvashatjuk Kolta János, Pécs című könyvében, a település amióta csak emberek lakják, mindig is egy kulturális érték volt, a művészek meg tudták itt találni a helyüket. Ezek az alátámasztott tények után, az olvasó azt gondolná, ha a helyszínen az évek során mindig ilyen pezsgő kulturális élet tudott folyni, akkor a város napjainkban is biztosan fontos szerepet tölt be ezen a téren. Sajnálatos módon az idők során valami megváltozott, és a település már régen nem tudja azt a pezsgést nyújtani, mint anno. 

Miért releváns

Ha a mai város kulturális életére és művészetére gondolunk, akkor az első dolog, ami a szemünk előtt lehet az a Zsolnay Negyed. Sajnos ilyenkor inkább múltjára gondolunk mintsem jelenére, hiszen már jó ideje eljárt felette az idő és a negyed felújítása sem hozta meg azt a kulturális javulást amire a város számított. Meghatározó szerepet tölthetne még be a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, de nem véletlen a feltételes mód, mivel valamilyen okból kifolyólag az oktatás sem segíti a helyzetet. A lediplomázott művészek nagyrészt elhagyják az egyetem városát, így az itt megszerzett tudást máshova viszik kamatoztatni, ami ugyancsak nincs jó hatással a kulturális életre. Ez utóbbi egy összetett téma, hiszen ahhoz, hogy látni tudják jövőjüket a városban, ahhoz látni kell a lehetőségeket, kreatív és fejlődőképes munkakörnyezetet, támogatási programokat, kulturális pezsgést, megfizethető lakhatást.

Problémára adott válasz

A program az egyetemet végzett, viszont a helyet elhagyó művészekre fókuszál, akikre nem csak a művészeti világ kihívásai várnak, de a lakhatás kérdése is. A Művészeti Karon végzett friss diplomásoknak egy helyet biztosítok, ahol megkezdhetik mindazt, amit lehetőségek hiányában máshol tennének. A létrejött térben többedmagukkal osztoznak, így nem csak a műhelyi folyamatok, de az élés is egy közös folyamattá válik. Ily módon az épület tartalmaz egy lakást, privát és nyilvános alkotó műhelyt, valamint kiállításra és iroda alapításra alkalmas helyet.

Helyszín

A helyszín Pécs város, annak belvárosától nyugatra eső terület. Ez a rész azért izgalmas, mert a belvárosi környezet hirtelen átvált lakókörnyezetté, ami ugyanilyen hirtelen vált át iparivá a Zsolnay negyeddel. Ez az érdekes szituáció hozta létre ezt a lakófunkciójú közeget, ami beékelődött a városi és kulturális közegbe. A körülötte lévő újítások még inkább fokozzák az elmaradottságának tényét. Ugyan találhatók nagyobb, többlakásos épületek, de a hangulatot inkább a kis, régi, omladozó családi házak határozzák meg. Ez ad a területnek egy egyedi miliőt, mégis furcsa kontraszt a környezetével szemben. Ezen az sem segített, hogy a 2010-es pályázati megújítások nem hozták meg a várt sikert, így a környékben történő fejlesztések sem voltak ilyen módon hatással a térre, csak a kontraszt élesedett. Mindamellett, hogy a környéken léptékében és szerepében is fontos épületek vannak elszórva, a városrész mai napig egy leamortizált terület, ahol nagyrészt szociálisan hátrányos helyzetű rétegek laknak. A fent ecsetelt szituáció kiválóan passzol a diplomaterv programához. Lakó és alkotó funkcióm megtalálta helyét a lakókörnyezet és kulturális környezet határán. Ugyan a lakókörnyezet lezáró eleme, de a Zsolnay Negyed kapujában állva szinte annak részese.

Telepítés

A telket Északról, Keletről és Délről utcák keretezik, Nyugatról pedig két szomszédos telek. Így kialakult egy sarki, vagy inkább két utcát lezáró szituáció. Ez meghatározó volt a telepítésben, hiszen létrejött egy lezárási igény, ami keretezi a telek mögötti szigetet. Viszont amellett sem mehetünk el, hogy szemben ott a Zsolnay Negyed bejárata, ami egy nyitást követel irányába. Mi több, mivel a jelenlegi kapu helyzet megérkezési szituációja elég visszafogott, így ennek teréhez szükségszerű volt valamilyen módon hozzá adni, hogy egy értékesebb várakozó terület valósuljon meg.

Épületek

A telekre 3 darab különálló tömeg került elhelyezésre, viszont egy elv. Ez azt jelenti, hogy a bár fizikailag nem kapcsolódó (felszín felett) épületek megoldásaikban közös szempontokat képviselnek. A meghatározó magastetős környezet megkívánta, így a tömegekre magastető került. A tetőtéri funkció északi fény igénye miatt, ezeket tetőtéri ablakok törik át. A felülvilágítón kívül födémáttörések fokozzák az alsó terekbe való fénybejutást. Mind a három épület vertikális kialakítású, a funkciók alulról felfelé rétegződnek, így egyesek megkívánták a valamilyen módon való nyitást a másik felé. A privát és nyilvános terek teljes szinten el vannak választva egymástól, viszont a kettő elem önmagában nyitásokat tartalmaz.

Megjelenés

A terület legalább három hangulatot foglal magába. Először is a közelben szétszórt, meghatározó épületek adnak egy városi és újszerű, nagyléptékű közeget, mint például a Kodály Központ, a könyvtár vagy a rendelőintézet. Ezen túl itt a Zsolnay gyárnegyed, ami funkciójából, léptékéből és külleméből adódóan egy saját miliővel rendelkezik. Ezután pedig ezen két rész között terül el valahol az a lakókörnyezet, ami a harmadik hangulatot biztosítja. Nem csak funkció, de lépték- és formaváltás is történik. A választott telkemre mind a három felsorolt tényező közvetetten hatást gyakorol. Mégis a helyszín a lakóblokk része, fontos lezáró eleme, így ez a közvetlen kapcsolat megkívánta ennek a közegnek a képviselését. 

Szerk.: Bognár Melinda