Az építési és beruházási miniszter Debrecenben beszélt a jövőbeni tervekről, stratégiákról, így többek között hangsúlyosan arról is, hogy az építkezésekben a polgári jóízlés érvényesítését tartja meghatározónak, legyen szó gyárépítésről, magán- vagy közcélú építésről.
"Azt szeretném, ha minőségben mást és másképpen építkeznénk Magyarországon. Lezárnánk egy korszakot, ami egy átmeneti időszak volt 40 évnyi kommunizmus után, és egy új, a minőséget fókuszba helyező korszak jönne el. De azt sem titkoljuk, hogy vannak építészeti példaképeink. Mi Kósban, Lechnerben, Makoveczben hiszünk, és az általunk képviselt, hagyományra építő, tájba illesztett, tradicionalista építészetet is fontosnak tartjuk a modernisták mellett. Szeretnénk az értékeknek, a helyi értékeknek helyet és szerepet szerezni" – fejtette ki Lázár János a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán, amit múlt héten csütörtökön tartottak. A tárcavezető azt mondta: az építészetet egyrészről gazdasági ösztönzőnek tartja, másrészről pedig a polgári jóízlést akarja majd érvényesíteni. "Jót, jobban és jó ízléssel szeretnénk építeni", foglalta össze gondolatmenetét.
Az MTI tudósítása szerint kitért az állami beruházási politikájára is, aminek a gazdasági növekedést kell szolgálnia. Mint megjegyezte, beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel:
302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben,
a háború gazdasági következményeként. A háború másik következménye, hogy
a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel,
miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.
Lázár János alapvető változást ígért a fejlesztéspolitikában, nem titkolva, hogy számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik. A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljaként azt határozta meg, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, "magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen". Megemlítette, hogy a teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával.
A miniszter az akadályok, a bürokrácia lebontását is kilátásba helyezte, ennek egyik célja, hogy "Magyarország civilizációs szintet lépjen". Fontos célnak nevezte azt is, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.
Nem ez az első alkalom, hogy Lázár megosztja gondolatait az építészetről, az azzal kapcsolatos irányelveiről. Ősszel írtuk meg, hogy egy fertődi konferencián arról beszélt: "a 21. századi építészetnek nemzetinek kell lennie, a régi mindig szebb és jobb, mint az új". Ekkor jelentette ki, hogy a területet felügyelő tárcavezetőként a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett, és bár nehéz vitákra számít a témában, szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt, vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel. "A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyrehozzuk, használatba és birtokba vegyük" – szögezte le, ahogy azt is, hogy 2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat.
