Épülettervek/Hallgatói terv

Légi kutató-mentő szolgálati központ - Béres Ágnes diplomaterve

2013.09.05. 11:37

Katasztrófavédelmi csoport számára tervezett kutató-mentőállomást Béres Ágnes (SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Msc). Bemutatjuk a "nehézsúlyú" mentőalakulathoz illő, betonnal páncélozott épület tervét.

A tervezett létesítmény állami kutatási-mentési tevékenységet ellátó csoportnak biztosít szolgálati telephelyet a dunakeszi reptéren. A csoport fő tevékenységi köre a kutatás-mentés, mint például a magas épületekből történő mentés, árvízi mentés, bozóttüzek megfékezése, nehezen megközelíthető területen történt (autópálya) karambolok esetén-, vagy elakadt járművek műszaki mentése, eltűnt emberek hőkamerás, mentőkutyás felkutatása. Ezeket a tevékenységeket elsősorban légi, továbbá közúton keresztül végzik.

A katasztrófavédelmi csoportok tevékenységének kutatása folyamán töréspontokat, erővonalakat találtam, amik meghatározták a tömeg formai kialakításának az irányát. A helyszíni környezet feltérképezésekor, főként ipari jellegű, dobozszerű, csarnoképületeket láttam, ami a formának a környezethez való viszonyát motiválta. A tervezés folyamán fontos szempont volt a minél kedvezőbb energetikai mérleg elérése. Ezen irányokat követve fogalmaztam meg az épületet.

A tervezési terület Dunakeszin a reptér északi oldalán található, az ipari jellegű beépítés folytatásaként. A terület közútról megközelíthető. Területfejlesztési javaslatként a buszfordulónál jelenleg véget érő reptéri utcát délkeleti irányban meghosszabbítom, az Alagi majornál lévő M2- es közútcsatlakozásig, így az újonnan beépített társasházi övezet teherautó forgalma csökkenthető. A buszfordulótól induló, reptéri hangárakhoz, irodákhoz vezető útszakaszt rendezem, átalakítom a nagy forgalmú rendezvényekhez biztosítandó parkoló területét. Ezek a módosítások fontosak a telek feltárásánál lévő buszforduló csomópont rendezéséhez.

Az épület funkcionálisan két részre tagolható. Az egyik, a fűtött belső terű igazgatási egység, a másik, a szükség szerint temperált műszaki egység. Az igazgatási egységben kapott helyet a katasztrófavédelmi tevékenységet ellátó csoport működéséhez szükséges kiszolgáló egységek: riasztási központ, irodák, vizesblokkok és a pihenő helyiségek. A műszaki egységbe került a helikopter hangár, a gépjármű tároló, a raktár és az eszközjavító műhely. Az épület személybejáratával szemben helyeztem el a dolgozói parkolókat és az ideiglenes deponálási területet kiszolgáló raktárakat.

Az épület szerkezetileg is két részre osztható, a dilatáció a műszaki és az igazgatási egység között van, melyet az épület mérete, és szerkezete indokolt. A műszaki egység vasbeton pillérvázas-, az igazgatási egység és vasbeton hosszfalas tartószerkezetű. A külső falszerkezet helyszíni monolit Thermomass szerkezetű 20 cm-es teherhordó szerkezettel, 16cm extrudált polisztirolhab hőszigeteléssel és 12cm külső vasbeton burkolattal. A műszaki részleg tetőszerkezete könnyűszerkezetes szendvicspanel, integrált napelemmel. A tetőzeten elhelyezett napelemek össz felülete 995m2, melyet az üzemeltetés hasznosít.

A többletenergia részben a helyszínen van tárolva - szolár akkumulátorokban szünetmentes energiaellátás biztosítására-, részben visszatermel az elektromos hálózatba, így az épület aktív házként funkciónál. Az igazgatási egység tetőszerkezete intenzív zöldtető 1,5 m vastagságban. A nagy rétegvastagságú zöldtető aljában helyeztem el a talajkollektort, melyet a belső tér másodlagos fűtésére és hűtésére használok fel. A fűtendő kubatúra ellátásához szükséges energiát a hangárban elhelyezett 5db talajszonda biztosítja.

Béres Ágnes


Opponensi vélemény Béres Ágnes diplomamunkájához
Légi kutató - Mentőszolgálati Központ, Dunakeszi

Zavarba ejtő az az alaposság, amellyel Béres Ágnes pozícionálja magát a feladattal szemben. Azt is fontolóra vettem, hogyha a jövőben bármilyen nehéz vagy szorult helyzetbe kerülök, a rendőrség vagy tűzoltóság helyett először őt fogom hívni. Teljesen képben van, még leselejtezett amerikai helikoptert is tudott szerezni! Felülről látjuk az országot, melyet körök lepnek el, hol metszve, hol nem metszve egymást, de minden jel arra mutat, hogy Dunakeszi lesz a helyszín. Az érvelés hitelesnek tűnik, mindent elhiszek.

Ágnes analitikusan elemzi a környezet karakter jegyeit, megfutja a kötelező köröket, így logikus és mértéktartó az az okfejtés, mely az integráció közösségi, település szöveti és közlekedési összefüggéseit taglalja. Az épület reptéren belüli telepítése, konzekvens, közlekedési kapcsolatai jól pozícionáltak. Az alaprajzi rend zónaelvű, racionálisan tagolt, pontosan jelölt helyek határozzák meg a funkcionális egységeket és ezek kapcsolatait. Ez a rend fegyelmezetten viseli az architektúra, a formaképzés sajátos, döntött síkú absztrakcióját.

Elkerülhetetlen kérdésként szegezzük a Hallgatónak: miért pont ilyen a forma? Nekem természetesen lesz szubjektív válaszom. A Hallgató remélhetőleg magabiztosan elkezdi felvezetni azt az analógia láncot, melyet magában felépített a formakeresés reménytelen időszakában. Ne szakítsuk félbe, hadd mondja végig, de hívjuk fel a figyelmét, hogy az ilyen direkt analógiák ritkán jelentenek építészeti kvalitást. Módszertanilag egyébként helyén való, de egy idő után ezt el kell engedni, belső ügye az alkotónak. Ez persze az én olvasatom és az is lehet, hogy valamit félreértettem. Szubjektív válaszom szerint ezek az anyaghasználattal szoros összefüggésben kezelt formák, különösebb narratíva nélkül megidézik azt az erőt, nyersességet, brutalitást, mely szavak ennek a bizonyos katasztrófa térnek elkerülhetetlen szinonimái.
Tetszik a formanyelvi következetesség, de különösen a belsővel alkotott koherens építészeti világ fogott meg, melybe bele tudom képzelni azokat az embereket, azt a közösséget, kik napról napra a riasztást várják a falai között. És ők nem Pille Jankók!

Nem mérlegelve a bekerülési költségeket és vizsgálva a megtérülési mutatókat, megkerülhetetlen téma manapság az ilyen jellegű komplex gondolkodás egy építész számára, gondolok itt arra, hogy az aktualitás jegyében természetesen az épület teljes energetikai rendszere is feltárul előttünk. Nem kevésbé alapos, mint az eddig elemzett munkarészek összessége.

Hiánypótló munkaként nehéz lenne referencia pontokat találni ebben a műfajban, de valószínűleg nincs is rá szükség, mert az a jól felépített koherens gondolatvilág, melyet példaértékű munkáján keresztül elénk tár a Hallgató, megmutatja személyiségét és jelzi, hogy készen áll.
Gratulálok a tervhez és sok sikert kívánok!

Pethő László
2013. június 25.