Lehetőségből realitás: Budapest 2024

A Budapest 2024 konferencián elhangzottak megértése és értelmezése, valamint az eltelt időszak tapasztalatai indokoltak egy építészeti, városépítészeti cikk megírását, hiszen egy ilyen volumenű esemény megrendezése és lebonyolítása nagy hatással van a rendező város életére. Pálfy Sándor és Varga Tamás írásából kiderül, hogy intenzív szakmai előkészítésre van szükség.  

XXX. Nyári Olimpiai Játékok és Paralimpia, Budapest 2024

2015. december 9-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében és Aulájában félnapos konferenciát és kiállítást szerveztünk a 2024-es budapesti Nyári Olimpiai Játékok és Paralimpia népszerűsítésére és - az olimpiai pályázat készítőit segítve - az egyetem szellemi potenciáljainak felmutatására. Az eseményen elhangzottak megértése és értelmezése, valamint az eltelt időszak tapasztalatai indokolták egy építészeti, városépítészeti témájú cikk megírását, hiszen – mint az előadásokon is elhangzott – a világ legjelentősebb békebeli rendezvényének megrendezése, lebonyolítása rendkívüli mértékű és hosszú távú kihatással van a rendező város életére és annak jövőjére. Szükséges tehát megszólalnunk az esemény kapcsán, azzal a reményteli feltételezéssel élve, hogy a 2024-es Olimpia valóban békebeli rendezvény marad, és már most, a pályázás időszakában jó irányú döntések születhetnek a város jövője szempontjából.

A konferencián elhangzott előadások megtekinthetők a https://vimeo.com/ondemand/bme2024 linken, ezért azok részleteiről nem szeretnénk itt beszélni. Ehelyett az alábbiakban összefoglaljuk a konferencia legfontosabb tanulságait.

A kötelező optimizmuson túl az elhangzottak alapján elmondható, hogy Budapest pályázása a 2024-es Nyári Olimpiai Játékok és Paralimpia megrendezésére egyáltalán nem reménytelen az ország eddigi sporteredményei, a meglévő és épülő sportlétesítményei, de leginkább a NOB által Agenda 2020 néven elfogadott irányelvek szellemében. Ez utóbbi ugyanis az eddigi „mega” olimpiákkal és óriási pénzköltéssel szemben elsősorban a kisebb költségvetésű, fenntartható, jó utóhasznosítással megtervezett rendezvényeket részesíti előnyben. Budapest azzal is kitűnik a mára már négyre fogyatkozott pályázók közül, hogy azokhoz képest elmaradott infrastruktúrájának - amúgy is szükséges - fejlesztését a város hosszú távú tervei alapján és egyben az olimpia céljaival összeegyeztetve végezhetné el. Mivel az olimpia rendezéséről országos, regionális léptékében gondolkodunk, a fejlesztési koncepció az egész ország területére kiterjeszthető lenne.



A konferencia legfőbb eredménye az a felismerés, hogy az Agenda 2020 szellemiségének megfelelően Budapest jó eséllyel pályázhat a 2024-es Olimpia megrendezésére egy „Okos Olimpia” (Smart Olympic) koncepcióval, ami több, mint a Dr. Vajta László előadásában elhangzott, önmagában is rendkívüli távlatokat nyitó IT alkalmazások forradalma és az abban rejlő, ma még igazi jelentőségében fel sem mérhető lehetőségek. A város több ütemben történő fejlesztésének és későbbi működésének olyan, minden területre kiterjedő szakmai végiggondolását és megtervezését jelenti, amiben a kreatív alkotó munka mellett természetesen jelentős szerep jut a számítástechnikának is.

A város hosszú távú céljait és az azok eléréséhez a 2024-es Olimpián keresztül vezető utat kell az országnak végig gondolnia a rendelkezésre álló szellemi kapacitásának minél intenzívebb és hatékonyabb bevonásával. Ehhez ajánlotta fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc karának mintegy 1.000 tanárában, kutatójában és 20.000 diákjában rejlő szellemi kapacitását és rendelkezésére álló fizikai- és technikai adottságait. A konferencia kiterjesztése és az „Okos Olimpia” elvének továbbvitele más társegyetemek részvételére is lehetőséget teremt. A további együttműködés az universitas jegyében a legkülönbözőbb tudományterületek között fejleszthető, s állítható a közös cél elérése érdekébe.

Melyek az „Okos Olimpia” koncepció keretében végiggondolásra váró legfontosabb feladatok?

A 2024-es Olimpia „brandje" a város és az ország jövője szempontjából:

Maga az „Okos Olimpia” is már egy olyan brand, amely mutatná az ország hozzáállását a 2024-es Olimpiához, és az egész rendezvényt átfogó olyan elvvé válhat, ami más olimpiák kapcsán még eddig nem merült fel. A konferenciát megelőzően meghirdetett „Vision Budapest 2024” című hallgatói ötletpályázat eredményeképpen is több konkrét javaslat született az olimpiai brand megjelenítésére, logóba ill. szlogenbe történő sűrítésére.

Budapest kiemelt fejlesztési területei és ezek viszonya a 2024-es Olimpia helyszíneihez:

Megismerve olimpiai pályázatunk versenyhelyszíneit, elmondható, hogy többségük megegyezik a város hosszú távú fejlesztésének kiemelt területeivel – rozsdaövezetek, felhagyott ipari-, és MÁV területek – amelyeken az Olimpiának köszönhető fejlesztések mielőbbi beindítása vérátömlesztés szerűen hatna a főváros életére. A fejlesztések tehát szükségesek, tervezettek és Olimpia nélkül is meg fognak valósulni. Még egy elv érvényesülhet az Agenda 2020 alapján: a város fogadja be az Olimpiát és nem az Olimpia miatt fejlődik a város.



Az olimpiai létesítmények megvalósítása, elő- és utóhasznosítása:

Ez az a terület, ahol talán a legalaposabb előkészítésre van szükség az új létesítmények elhelyezése, kapacitásának meghatározása, elő-, és utóéletének végiggondolása szempontjából. Tudatosítani kell a döntéshozókban, hogy a gazdasági előkészítésen és az olimpiai előírások betartásán túl ez olyan feladat, amiből – normális körülmények között és a pályázati időszakot is beleértve – az építészek nem hagyhatók ki.

Budapest hosszú távú közlekedési koncepciója:

Évek, évtizedek óta tudjuk, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre (utakra, hidakra, új vonalakra) van szüksége a fővárosnak ahhoz, hogy hosszútávon működőképes legyen. A 2024-es Olimpia kiváló katalizátor lenne arra, hogy az előttünk álló nyolc évben ezek közül a legsürgetőbbek valóban meg is valósuljanak. A Nyári Olimpiai Játékok és Paralimpia a normál üzemnél is nagyobb közlekedési terhelést fognak jelenteni a város egyes területein, amit csak a tömegközlekedés (villamos-, busz-, elővárosi vasút vonalak) magas szintű működésével lehet kezelni. Az utóbbi évek jelentős változásai ellenére ezen a területen még nagy lemaradásai vannak Budapestnek. A fejlesztésekre, új beruházásokra a fővárosnak és az országos közlekedési hálózatnak is szüksége van ahhoz, hogy a 2020-at követő évtizedekben a régió versenyképesen tudjon működni és fejlődni. Ezeket tehát az Olimpia nélkül is célszerű, vagy el kell végezni, de meglétük az Olimpia sikerességét is meg fogja alapozni.

Az Olimpia idején nem csupán a személyszállítással, hanem a nagy tömegek folyamatos ellátását biztosító teherforgalommal és annak logisztikai megtervezésével is foglalkozni kell (ezen a területen is figyelemre méltó javaslatok születtek a „Vision Budapest 2024” című hallgatói ötletpályázaton). És akkor még nem beszéltünk ennek a rendkívüli méretű forgalomnak az Olimpia idején elvárt biztonságtechnikai igényeiről!




Budapest hosszú távú zöldterületi koncepciója:

Az olimpiai helyszínek jó megválasztása, az utóhasznosítás helyes értelmezése kivételes lehetőséget ad arra, hogy Budapest hiányzó zöldterületei – amelyeket a főváros hosszú távú fejlesztési tervei szintén régen tartalmaznak - létre jöhessenek. Ez nem csupán a meglévő adottságok - pl. Népliget – jobb kihasználását, hanem a felhagyott ipari- és vasúti területeken a városi zöldfelületek növelését is jelenti. Számos európai város példája szolgál arra (pl. Barcelona, Berlin), hogy egy ilyen döntés milyen mértékben teszi élhetőbbé a várost, és kerülnek fel az ún. mentális térképünkre régen elfeledett és elhanyagolt területei.

A Duna szerepe Budapest távlati fejlesztésében és az Olimpia idején:

Nem véletlen, hogy a főváros fejlesztési terveiben a Duna kiemelt zónaként jelenik meg, hiszen a város szinte mindenét neki köszönheti: csodálatos fekvését, festői épített és természeti környezetét, éltető vizét és levegőjét. Hogy mennyire vigyázunk rá és mennyire használjuk ki a benne rejlő fantasztikus lehetőségeket, az hosszú távon fogja meghatározni a főváros életét. Ez az előttünk álló nyolc évben eldőlhet. Nem mindegy, hogyan sáfárkodunk ezzel a kivételes értékünkkel!

Az IT-ben rejlő lehetőségek a főváros és az ország számára az előkészületek, a Nyári Olimpiai Játékok, a Paralimpia és az utóhasznosítás időszakában:

Ha most egyenként végig mennénk az előző pontokon, mindenütt szembesülnénk az IT elkerülhetetlenségével az előzetes tervezés (közlekedés, logisztika, területfejlesztés, építészet stb.) és az Olimpia alatti működés (pl. applikációk) időszakában. Az IT-nek olyan mértékű, meghatározó szerepe érzékelhető már ma is, hogy a 2024-es távlatai ma még szinte megbecsülhetetlenek. Egy biztos, hogy az „Okos Olimpia” koncepcióban főszereplő lesz!

A december 9-én megtartott konferenciát két további, estébe nyúló esemény is kiegészítette: a „Vision Budapest 2024” című, a BME nappali tagozatos hallgatóinak és doktoranduszainak kiírt ötletpályázat kiállítása és eredményhirdetése, valamint az Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékén a Tanszéki terv 3. című tantárgy keretében, a 2015-ös őszi félév során tervezett Olimpia Falu terveinek bemutatása.

Az eredményesen zárult hallgatói ötletpályázat látványosan mutatta be azt a szellemi potenciált, amivel a BME nyolc kara már hallgatói szinten is rendelkezik, és ami mellőzése nagy hiba lenne. A szakterületek rendkívüli sokszínűségének köszönhetően láthattunk eredeti, néhol megvalósításra is érdemes hallgatói ötleteket a közlekedés, a logisztika, az élelmezés, az antidopping, az információátadás, vagy épp az olimpiai falu megvalósítása tárgykörében. 

Ez utóbbi volt a Tanszéki terv 3. című tervezési tantárgynak és ezzel a másik kiállításnak is a témája. A telepítésre kijelölt városrész 35,9 hektáros területén 17.500 sportoló, 5.000 fő személyzet elhelyezését, biztonságát, ellátását biztosító lakó együttest kellett tervezni a szükséges közintézményekkel. Az olimpiai falu - a paralimpiai játékokat is beszámítva - kétszer két héten keresztül a világ legkülönbözőbb tájáról érkező sportolók szálláshelye és egyben a figyelem egyik középpontja lesz. A tervezési feladat a színvonalas Olimpia lebonyolításán túl az utóhasznosítás innovatív, eddig nem tapasztalt lehetőségeinek felkutatását, kitalálását is célul tűzte ki. A félév során lehetőség volt előadások keretében a kerületi főépítésszel, a MOB sportvezetőivel, olimpiai bajnok és helyezett sportolókkal, a DLA képzésben részt vett hallgatókkal és oktatókkal való beszélgetésre, hasznos információk szerzésére és a széleskörű tájékozódásra a témában. A féléves tervfeladat a korábbi évekhez képest a városépítészet irányába tolódott el, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve a kutatások, vizsgálatok lefolytatására. Azonban a kezdetben kitűzött cél az innovatív utóhasznosítással, az újszerű lakhatási formákkal kapcsolatban is minden tervező csapatot folyamatosan foglalkoztatott, és ez terveikben meg is jelenik.

A bemutatott kiállítás hatását tekintve túlmutatott az egyetem falain. A terveket, maketteket és a hallgatók által készített videót a BME rendezvényt követő napokban egy vetített prezentáció keretei között, az éppen Budapesten tartózkodó NOB vezetőségének is bemutatátták. A fogadtatás rendkívül kedvező volt, amivel talán egy kicsit hozzá is járulhattunk az ország február közepén benyújtandó pályázati dokumentációjának eredményességéhez, amit 2016. áprilisában bírálnak el.



Pozitív döntés esetén a következő dokumentáció benyújtásának határideje 2016. őszén lesz, majd a végső döntésre 2017. őszén, a Budapesti Úszó- és Vízilabda Világbajnokságot követően kerül sor. Terveink szerint az ország és Budapest 2024-es Olimpiai pályázatához kacsolódóan, minden döntést megelőzően újabb konferenciát fogunk szervezni, a minél tartalmasabb pályázat és annak minél kedvezőbb elbírálása reményében.

Összefoglalva a leírtakat: építész, városépítész szemmel rendkívüli és hosszú távú lehetőségeket látunk Budapest és az ország jövője szempontjából a 2024-es Nyári Olimpiai Játékok és Paralimpia megrendezésében. Ahhoz, hogy e lehetőségek realitássá váljanak, a nyári játékok nagyon alaposan átgondolt és intenzív szakmai előkészítésére, megvalósítására, továbbá profi lebonyolítására van szükség, amihez elengedhetetlenek a nyugodt körülmények, a jó csapatmunka, a magas szintű szakmai tevékenység és annak társadalmi megbecsülése.

Pálfy Sándor és Varga Tamás
2016. január 21.