Lélekablak – A megújult Szent Ferenc Sebei templom Szentlélek-ablaka
Nemrég fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom, a Szent Erzsébet Gyógyító Nővérek budai épületegyüttese szakrális központjának műemléki rekonstrukciója. A gondos helyreállítás mellett a templom egy kortárs értékkel is gazdagodott, méghozzá az építészek és iparművészek közös munkájaként készült szentélyablakkal. Az alkotást, amelynek a mély gondolatisága Z. Halmágyi Judit és Miklós Bernadett építészektől származik, Molnár Ádám mutatja be.
Idén nyáron fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom műemléki rekonstrukciója, amely szerencsés módon kerülhetett összhangba a 2020-ra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK 2020) való méltó felkészüléssel. (A kongresszust a járványhelyzetre való tekintettel időközben 2021-re halasztották – a szerk.) A budapesti világörökség magterületén, közvetlenül a Duna mellett álló barokk templom egy nagyobb egésznek a része: nemcsak a Batthyány téri barokk műemlékegyüttesnek, hanem a Vár és a Víziváros komplex szövetének.
Az egykori Erzsébet-apácák temploma előkelő „társaságba" tartozik: a közeli Szent Anna-templom, a Szilágyi Dezső téri református templom, a kisméretű budavári evangélikus templom, valamint a Mária Magdolna-templom árválkodó tornya, illetve a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) vertikális tömegeivel egyenrangú városképi elemnek tekinthető a Szent Ferenc Sebei templom. Felújításával új hangsúlyt kapott, így méltó módon tud érvényesülni ebben a különleges dunai környezetben.
A teljes külső rekonstrukciója materiális és szakrális síkon is folyt egyaránt. A műemléki felújítás nemcsak a homlokzat 1945 előtti állapotának, egykori épületplasztikai kialakításának teljes helyreállítását jelentette, hanem cél volt a templomnak, mint szakrális „szigetnek" a profán világban elfoglalt helyének a felerősítése. Ezt szolgálta a templom homlokzati színének kiválasztása is: Az acélkéknek „egy" bizonyos árnyalatának a kiválasztása erős üzenetértékkel bírt az építészek részéről: az attribútum nem másé, mint az Erzsébet-apácák égi pártfogójáé, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) kék ruhás alakjáé. A megvalósult kék változik. Napszakonként, évszakonként más és más árnyalatát tárja elénk: a reggeli Mária-kéktől a délutáni acélkékig módosulhat a színhőmérséklete; e kék telítettségét pedig az időjárás is befolyásolja.
A rekonstrukció során egy kivételes alkalom nyílt a kortárs gondolat építészeti megfogalmazására: a barokk főoltár felett, a Szentlélek galambja mögött elhelyezkedő oválablak szükséges helyreállítására és újraértelmezésére. A kortárs ablakszerkezet tervezetében több fontos elemet is célul tűztek ki: az ablaknak reflektálnia kellett magára a Szentlélekre, amelyet a fény nem materiális szinten képes szimbolizálni, miközben az ablak úgy „hozza" a templomtérbe a külvilágot, hogy a fényt játékra „bírja". További fontos szempont volt, hogy ez az új, hozzáadott érték képes legyen egyensúlyban maradni az örökséggel és visszanyúlni az egyetemes történeti alkotások tárába: reflektál a dicsfényre, amely a sugárirányú szerkesztésével egyfajta toposzként van jelen a szakrális képzőművészeti alkotásokon.
Ez a prekoncepció, vagyis a szakrális előzmények 21. századi absztrakciója Bokor Gyöngyi és Csizmadia Zsolt iparművészeknek köszönhetően pedig meg is valósult. Sikerült elérniük azt a magas művészi nívót, amit a barokk templom önmagában képvisel, miközben anyaghasználatában egyértelműen mai. Egyúttal mégis történeti: anyagával és készítéstechnikájával reflektál a templom kristálycsilláraira, amelyek azokból a csehországi műhelyekből származnak, ahol Daniel Swarovski később alkotni kezdett a 19. század második felében.
Ezt a jellegzetes, a kristályüveg speciális metszésén és csiszolásán alapuló technológiát viszi tovább a kortárs Szentlélek-ablak. A kristályüveg-lamelláinak és -tükreinek sugárirányú elhelyezésével nemcsak utalás tettek az Eucharisztiára, hanem fel is erősítették a beáradó, folyton változó fényt: a csiszolt, metszett üveglemezeken fragmentálódó és a szivárvány színeire bomló sugarak beragyogtatják a pompás barokk templomot — tényleges matéria nélkül. Éjjel mindez megfordul: az ablakszerkezetbe épített világításnak köszönhetően a külvilágba hatol a fénye ragyogása, visszafogottan hívja fel a figyelmünket a templomra és a közvetítendő lelkiségére.
A műemléki rekonstrukciónak további üzenete is van számunkra. A templom példája kapcsán megérthetjük, hogy a kulturális értékvédelem nemcsak az épületalkotó matéria konzerválásáról szól: fontos üzenetet is közvetít, interakcióba lép a tágabb közösséggel. Az épített örökség egykori szellemiségének a megismerése és mai nyelvünkre fordítása a kulcspont ahhoz, hogy valóban meg tudjuk óvni és továbbadni azt, ami ránk maradt. Ezáltal őrizhetjük meg a szellemi és lelki üzenetét.
Molnár Ádám
2020. 09. 14.
Szerk.: Kovács Dániel
