Lendületben az építőipari kivitelezés

Továbbra sem veszít lendületéből a hazai építőipar, derül ki a 2017. második negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésből. Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon. Az alábbi részletes jelentés tematikákba rendezve összegzi a magyar építőipar jelenlegi helyzetét.  

Az első félévben megkezdett munkák értéke a tavalyi egész éves összeg közel 70 százalékán állt június végén, miután összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke az év első 6 hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év első félévében elkezdett kivitelezések összértéke közelíti a 2015-ös teljes éves eredményt.

A magasépítés és a mélyépítés egyaránt jól teljesített az év eddigi részében, de különösen a mélyépítés esetében szembeötlő a növekedés az adatbázisban szereplő projektek alapján, ahol 2017 első félévében az elkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a tavalyi egész éves összeget. A magasépítések esetében a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, ahol a már eddigi magas volumeneket ismét sikerült fokozni a második negyedév során. (1.ábra)

A lakásépítés a magasépítés motorja

A magasépítések esetében ugyan a 2016 második negyedéves összértéknél némileg alacsonyabb volt a megkezdett kivitelezési munkák összege idén április és június között, azonban mindent figyelembe véve az első félév így is 4 százalékkal magasabb aktivitási eredményt hozott, mint a tavalyi ugyanezen időszak.

A magasépítési szektor fő motorjai továbbra is a lakásépítések, amelyek sorra döntik meg a rekordokat, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelent. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai szerint 2000 óta soha ilyen értékben nem indultak még többlakásos lakásépítési projektek egy félév alatt, mint az év első 6 hónapjában.

Az irodapiacon úgy tűnik, a fejlesztők valamivel kisebb sebességre kapcsoltak, legalábbis a tavalyi év első 6 hónapjával összehasonlítva mérséklődött az újonnan elkezdett irodaház-beruházások volumene, összesen 142 projekt építése indult el a tavalyi 150-el szemben. A megkezdett kivitelezési munkák összértéke 68,7 milliárd forintot tett ki az év első félévében, melyből 30,7 milliárd forintnyi indult a második negyedében, míg 2016 első félévében 94 milliárd forint volt a megkezdett munkák összértéke. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva az irodafejlesztők ugyan még továbbra is meglehetősen aktívak, a tavalyi csúcsévet azonban nem biztos, hogy sikerül megismételni idén.

A magasépítések közül a szintén egyik meghatározó tényezőnek számító ipari épületek és raktárak esetében a piaci számok ugyan messze elmaradnak a 2015 és 2016 első féléves értékektől, ez utóbbiak azonban olyan kiugró mennyiségek voltak, melyek hosszú távon nem tarthatóak fent. 2017 első 6 hónapjában valamivel kevesebb mint 107 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkálatok.

Beindultak a mélyépítések

Az elmúlt két évhez képest jelentős bővülést mutat a hazai mélyépítési szektor, az idei év első hat hónapjában több mint 458 milliárd forint összegben indultak el kivitelezési munkák, míg a tavalyi év azonos időszakában csak 306 milliárd forintot tett ki az aktivitás, vagyis a megkezdett beruházások összértéke. A második negyedévben 187,5 milliárd forint értékben indultak mélyépítési kivitelezési munkák, melyből a legnagyobb részt a vasútépítési, a hídépítési, és az útépítési projektek tették ki. Ahogy előző jelentésünkben is felhívtuk a figyelmet a mélyépítésben tapasztalható növekedésben néhány nagyobb projekt elindulása jelentős szerepet játszott, mint az első negyedévben elindított Puskás Ferenc stadion építése, vagy a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal építése, de szintén jelentősen növelte a mélyépítéseket a Püspökladány-Ebes vasútvonal építésének elkezdése az év második negyedévében, mely 75 milliárd forintból valósulhat meg.

Csökkent a régiós egyenlőtlenség

Mint előző jelentésünkben bemutattuk, az év első negyedévében az építőipari megkezdett kivitelezési munkák erőteljes területi koncentráltságot mutattak, a beruházások jelentős része, 75 százaléka a Közép-Magyarország régióban kezdődhetett el, melyben azonban nagy szerepet játszott az itt elindított egy-két kiemelt projekt. Ez a koncentráltság jelentősen csökkent a második negyedévben, a megkezdett építések 35 százaléka kapcsolódott a Közép-Magyarország régióhoz, ami már közelíti a 2014-2016 közötti időszakot jellemző átlagos részesedést, összességében az első félévben a Közép-Magyarország régió részesedése az aktivitás kezdésben 54 százalékos volt. Több beruházás elindult a Keleti régiókban is, amelynek eredményeként a megkezdett kivitelezési munkák 43 százaléka kapcsolódott a második negyedévben ehhez a területhez, ami jelentősen meghaladja a 2014-2016 közötti időszakot jellemző 36 százalékot. (2.ábra)

A lakásfejlesztők rákapcsoltak

A már eddig is jelentősen bővülő társasházi lakásépítések 2017 második negyedévében még nagyobb sebességre kapcsoltak, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztők valószínűleg még a 2019. január 1-től ismét 27 százalékra történő áfaemelkedés előtt szeretnék befejezni projektjeiket, és értékesíteni a lakásaikat. A kivitelezéseket ezért még idén, vagy legkésőbb a jövő év elején el kell indítaniuk, ami az aktivitás számokon is látszik. 2017 második három hónapjában, összértékben közel 100 milliárd forint értékben kezdődtek meg 4 lakásosnál nagyobb társasházi lakóingatlan beruházások Magyarországon, ami 33 százalékkal magasabb összeget jelent, mint az előző év azonos időszaka. Az idei második negyedévben 139 társasházi lakáskivitelezési projekt indult el, melyből 76 volt a teljesen új építés.

Összességében az idei év első félévében 184 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a lakásszektorban 4-nél több lakást tartalmazó társasházakhoz kapcsolódóan, ami előrevetíti, hogy 2017 a 2016-os rekordot is jelentősen túlszárnyalhatja a megkezdett építési munkák összértékét illetően, tekintve, hogy tavaly összesen 230 milliárd forintot tett ki az elindított társasházi lakásberuházások összege, vagyis az idén már elértük a 2016-os érték 80 százalékát. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, mint azt a 3. ábra mutatja, az első félévben elkészült projektek értéke nagyjából megegyezik a tavalyi második 6 hónap eredményével, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani. Az elmúlt másfél év alatt, vagyis az áfacsökkentés kezdete óta ugyanis 414 milliárd forint értékben indultak el társasházi lakáskivitelezések hazánkban. Az adatbázis adatai alapján már a következő félévben közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások.

Szintén beszédes, ha a társasházi lakásépítések féléves teljesítményét vizsgáljuk meg, vagyis az adott időszakban az építésre fordított összegeket. A lakásszektor dübörgését jól mutatja, hogy csak az idei első félévben közel 124 milliárd forintot fordítottak társasházi lakáskivitelezésekre a beruházók, míg tavaly 150 milliárd forint volt ez az összeg, vagyis 2016 eleje óta 274 milliárd forint került elköltésre a különböző társasházi lakásprojektek keretében. (4.ábra)

A 2016 eleje óta elkezdett legnagyobb költségvetésű projektek jellemzően Budapesthez kapcsolódnak, a legnagyobb projektek közé a főváros mellett még egy-két győri, debreceni, székesfehérvári és siófoki beruházás kerülhetett be. A legjelentősebb, már építési fázisban lévő beruházások között van a Duna Terasz Prémium, a Csalogány43, a Corvin Atrium I. és II. üteme, a Sasad-liget lakópark, a BudaPart BRA társasház, a Tópark Be My City és a Nerium Park, melyek mind több mint 5 milliárd forintból valósulhatnak meg, az adatbázis adatai alapján.

A társasházi lakásprojekteket illetően továbbra is a Közép-Magyarország régió teljesítménye kiemelkedő, amelynek részesedése a megkezdett kivitelezési munkák összértékében közel 72 százalékos, míg a korábbi, 2014-2016 közötti időszakban 55-56 százalékot tett ki ez az arány. A legkisebb volumenben a keleti régiókban indultak társasházi lakásberuházások, azon belül is az Észak-Magyarország régió áll az aktivitáskezdés összértékét illetően az utolsó helyen. 

Út- és vasútépítések

Az út és vasútépítések erőteljes ciklikusságot mutatnak az európai uniós finanszírozási periódusokhoz kapcsolódóan, ami az 6. és 7. ábrákon is jól látható. Az előző uniós finanszírozási ciklus 2015-ben ért véget, amely évben megugrott a befejezett projektek száma, míg új kivitelezés szinte alig indult. 2015-ben több mint 636 milliárd forint értékű út- és vasútberuházás fejeződött be, míg a megkezdett kivitelezési munkák értéke csak 110 milliárdot tett ki. 2014-ben szintén magasabb volt az aktivitásbefejezés értéke, ami elsősorban a vasútfejlesztések megugrásának köszönhető, e mögött azonban egyetlen projekt az elkészült 4-es metró beruházása áll, mely több mint 370 milliárd forint értékével, az adott évi befejezett út- és vasút-kivitelezési munkák közel 70 százalékát tette ki. 2015-ben számos útépítési projekt zárult le, ezek közé tartozik az M85-M86-os út fejlesztésének több szakasza, az 55. főút munkálatai, de ekkor készült el az M43-as autópálya Makó és Nagylak között is. 

Az új uniós ciklus kezdetével párhuzamosan láthatóan növekedett az elkezdett projektek értéke is, 2016-ban 185,4 milliárd forint értékben indultak el útépítési munkálatok, és 86,7 milliárd forint értékben vasúti projekt kivitelezések. 2017 első félévében főként a vasúti beruházások pörögtek fel, már most nagyobb összegben indultak építések, mint tavaly egész évben. A megkezdett kivitelezési munkák összértéke megközelítette a 115 milliárd forintot. A legnagyobb elindult projektek közé tartozik a Kelenföld-Százhalombatta vonal és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vonalszakasz fejlesztése, illetve a Püspökladány-Ebes vasútvonal-beruházás.

forrás: sajtóközlemény