Lepkeház Parajdon
A parajdi Lepkeház [4zet architects] egy olyan, a vidéki környezetbe beilleszthető épület, amely jól felismerhető kortárs jelleggel bír. A megrendelők célja volt, hogy az alapvetően neki szánt funkció betöltése mellett, kortárs jellegéből adódva, a jövő számára építészeti alkotásként értéket is közvetítsen.
Előzmény - lepkeélet
A Székelyudvarhelyen időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva a lepkék iránt elkötelezett házaspár megnyitotta a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, vízfelülettel és körsétánnyal ellátott röptér kapott helyet. A lepkék dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek ide. Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból csodálatos módon átalakulva – lepkeként látják meg a napvilágot. Az év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor arra is figyelnek, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassanak be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhat a visszatérésre.
Tervtéma
A megbízó ”lepkés” házaspár magas esztétikai igények mentén megfogalmazott, jól átgondolt tervezési témával állt elő: ”egyértelműen egy olyan, a vidéki környezetbe beilleszthető épületet szeretnénk, amely jól felismerhető kortárs jelleggel bír. Szeretnénk, hogy az épület ne csak az alapvetően neki szánt funkciót töltse be optimális módon, hanem kortárs jellegéből adódóan építészeti alkotásként értéket is közvetítsen a jövő számára.”
Építés
A rövidre szabott építési határidőre válaszként a tetőidomok előgyártott rácsos faszerkezete műhelyben előkészítve várta a falazat elkészültét, majd a helyszínen egyetlen nap alatt szerelték össze. Mivel a lepkeház csak a nyári idényben üzemel, így a fogadóépület téliesítésére sem került sor, a burkolatok szerelését nem nehezítették bonyolult rétegrendek, így ha még kissé befejezetlenül is, de gyermeknapra már készen állt az exotikus lepkékre kíváncsi látogatók fogadására.
Látszó és rejtett tömegek
A röptér polikarbonát-lemez burkolatú áttetsző bőrén épp csak átsejlik a leginkább hagyományos csűröknél alkalmazott egyszerű, de hatékony fa vázszerkezet. Ez gyakorlatilag készen állt már a tervezés kezdetekor, mindössze odébbköltözött, helyet adva az újonnan születő épülettestnek, mely egy kiállítási pavilon és egy állatkerti fogadótér ötvözete. Az utca kis teresedéséből nyíló dinamikus épülettömeg takarásában az építésztileg semleges röptér mintegy megszűnik létezni a közterületről szemlélődő számára. A mindössze nyolc és fél méter széles ”nadrágszíj-parcella” szabta korlátokért bőven kárpótol a jó benapozás mellett a kellemes természeti környezet szomszédsága is, mely készséggel alkot hátteret a kevéssé szokványos épülettömeg törtvonalú sziluettjének.
Az egyidőben 25-30 látogató fogadására alkalmas röptér kiszolgálását célzó fogadó- és várakozó tér kávézóval, ajándékbolttal, szolgálati lakással és mellékhelyiségekkel mind a csaknem röpképesnek tűnő tetőidomok alatt kapnak helyet, melyek nyitott lepkeszárnyak mintájára belülről feltárják szerkezetüket a fölfelé is tekintők számára.
