Liget: "Műszaki és ökológiai vizsgálatokat végeztünk"

Interjú Sághi Attilával, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével mindazokról az előkészületekről és felmérésekről, melyeket a beruházás megkezdése előtt, illetve közben végeztek.

Hétköznapi, de létező kérdés: ha nekem mondjuk a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron vagy a Hermina úton van lakásom, kell-e attól tartanom, hogy az építkezések hatására például megsüllyedhet a ház, vagy feltörhet a talajvíz?

Nem, ezektől nem kell tartani. Már az épületek tervezésénél figyelembe vettünk minden olyan körülményt, amit egy ilyen, viszonylag sűrűn lakott területen szükséges. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a fővárosban történő más építkezésekhez képest itt, a Városligeti munkálatoknál nincsenek szomszédos épületek. Budapesten járva több helyen tapasztalható, hogy 4-5 emeletes lakóházak közvetlen szomszédságában épülnek mélygarázsok, pinceszintek — nem egy esetben akár két épület találkozásánál —, és ezeket is remekül megoldják a szakemberek. Ehhez képest a Városliget szélén épülő Néprajzi Múzeumtól és a Dózsa György úti mélygarázstól 50 méterre található a legközelebbi épület, vagyis az építkezéseknek semmilyen káros hatása nincs rájuk. Mindkét épületet a talajvíz viszonyok figyelembevételével tervezték, azok a talajvíz folyásirányának megfelelően fekszenek. A talajvíznek tehát a környező házakra nincs hatása, ha valahol mégis feljön, az azt jelenti, hogy árvíz öntötte el Budapestet — de szerencsére ilyen katasztrófa ritkán történik. A talajtörés sem éri el a házakat, vagyis a talaj beszakadásától sem kell tartaniuk a lakóknak.

Az építkezések megkezdése előtt felmérték a környező épületek állapotát? Egyértelműen megállapítható lenne, ha valahol a városligeti munkálatokra lenne visszavezethető bármilyen épületkár?

Természetesen, a Liget Budapest Projekt kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt alaposan felmértük a környező épületek állapotát. Mindezeknek köszönhetően, amennyiben panasz érkezne be, egy nem túl hosszú szakértői vizsgálat során világosan megállapítható, hogy valóban a mi felelősségünk-e az okozott kár, vagy sem. Ahogy a fentiekben is említettem, ennek nagyon kicsi a valószínűsége, viszont lokális, kisebb hibák bármikor adódhatnak, amelyekért természetesen jótállunk.

Említene példát?

Ahogy mondtam, nemcsak a múzeum és a mélygarázs épül az érintett területen, közműhálózatokat is felújítanak, építenek. Tehát dolgozik a területen a Budapesti Elektromos Művek, a Főgáz és a Főtáv is, mi pedig a víz- és csatornahálózatot cseréljük ki az ellátás biztonsága érdeklében. Régóta probléma a környéken, hogy a területen található régi és nagy keresztmetszetű vízvezetékek nagy mennyiségű pangó vizet tartalmaznak, ezeket a vezetékeket cseréljük ki a szükséges mértékűre és minőségűre, aminek köszönhetően lényegesen javul a vízellátás. Például ha az Ajtósi Dürer soron hatvan házban kicseréljük a vízbekötést, előfordulhat, hogy megsérül egy kapubejáró vagy a járda — ezeknek az esetleges hibáknak a javítása a kivitelező felelőssége. De mint említettem, felmértük az építkezések lehetséges hatásait, mégpedig a kötelezően elvártnál nagyobb gondossággal.

Mit jelent a „kötelezően elvárt”? Jogszabályokban rögzített?

A mi építkezéseinktől olyan messze találhatók a már meglévő épületek, hogy egyébként nem is kellett volna előzetes felméréseket végeznünk, azonban elővigyázatosságból mégis vállaltuk a lebonyolításukat. Az építései engedély által előírt kötelezvényeknek folyamatosan eleget teszünk, üzemben tartjuk a megfigyelő talajvízszintmérő-kutakat, mégpedig az előírtnál több helyen is. Ebből is érezhető, hogy mindent megteszünk azért, hogy az építkezéseknek ne legyen negatív környezeti hatásuk.

A már említett építkezések, sőt a Magyar Zene Háza kivitelezései is elérték a legmélyebb pontjukat, tehát gyakorlatilag ellenőrizhetők az esetleges hatások. Érkezett bármilyen panasz?

Valóban túlvagyunk azokon az építési szakaszokon, amelyek érinthették a talajvizet, de minden az előzetes számítások, modellek alapján alakult. Nem tapasztaltunk semmiféle káros hatást és panasz sem érkezett.

Előfordulhat, hogy a megnövekedett építési forgalom miatt a környező házakon repedések keletkeznek, illetve, hogy a megnövekedett zajterhelés veszélyezteti a lakók egészségét?

Nem. Minden projektelem kivitelezése előtt külön organizációs terv készült, ezek tartalmazzák az anyagszállítási és törmelékelszállítási útvonalakat is, és a fővárosi közútkezelő is jóváhagyta őket. Az adott utakra a megengedett tengelynyomásnál nagyobb gépjárműforgalom nem engedhető, illetve a terhelésnek minimálisnak kell lennie. Ezt is folyamatosan ellenőrizzük.

Ha már az előzetes organizációs terveket említette: a tervezés folyamán milyen hatásvizsgálatok készültek?

A Dózsa György úti mélygarázsnál például olyan előzetes vizsgálati dokumentációt készült, amely figyelembe vette a majdani teljes Városliget forgalmi modelljét, vagyis mindenre kiterjedő zaj-, por- és levegőminőségi vizsgálatot készítettünk. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történik a fejlesztések közben, ezért például valamennyi projektelem építésének kezdetétől környezetvédelmi teljesítmény-értékelést folytatunk, ami tulajdonképpen megfelel egy környezeti hatásvizsgálatnak azzal, hogy nemcsak elméleti számításon alapul, hanem a valós mérési eredményeket is figyelembe veszi a zaj, a por és a talajvíz tekintetében. Ugyanakkor a Dózsa György út - Ajtósi Dürer sor környékén nehezítette a helyzetet, hogy a közlekedés okozta fokozott terhelés miatt itt már eleve a határérték fölött volt a zaj- és porszennyezettség. Elsődleges céljaink között szerepel, hogy a Liget Budapest Projekt befejezésére a park zéró emissziós zónává váljon, a környezetében pedig forgalomcsillapítással és az útburkolatok cseréjével jelentősen csökkenjen a zaj- és porterhelés.

A Városliget sajátos adottságai miatt végeztek egyéb vizsgálatokat is?

Ökológiai vizsgálatot végeztünk, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, vagyis az építkezéseknek az itt élőkre gyakorolt hatása mellett a Városliget növény- és állatvilágára is fokozottan figyelünk. Célunk, hogy megnöveljük a park ökológiai értékét, ezért — a már sokszor említett 60-ról 65 százalékra emelt zöldfelületi arány mellett — háromszintű növényzónákat alakítunk ki, ezen belül a tájépítészet legújabb trendjének számító biodiverz füvet is telepítünk a Ligetbe. 

Épületeik a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszernek, a BREEAM-nak is megfelelnek?

A BREEAM nem egyszerűen környezetvédelmi rendszer, hanem jóléti előírásokat is tartalmaz. Nemcsak vállaltuk, hogy ennek megfelelően építkezünk, de épületeinkkel a legmagasabb szintű „BREEAM Excellent” minősítésre pályázunk. Emellett természetesen teljesítjük — sőt, túlteljesítjük — annak a tárca nélküli miniszteri rendeletnek az elvárásait, miszerint a középületekben legalább 25 százalékban megújuló energiát kell hasznosítani.