Munkámmal arra kívánok rámutatni, hogy egy fejlődésben lemaradt, szegényebb kistérségi város is érhet el sikereket a megfelelő célok kitűzése és némi közösségi összefogás eszközölésével.
Téma
Karcag város a Nagykunság fővárosa, a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, három megye határán fekszik. Az Észak-Alföldi régió gazdasági-, kereskedelmi-, kulturális- és intézményi központja. A megye 4. legnépesebb városa, mégis fejletlennek számító kistérségről van szó.
Természeti és kulturális örökségünk az ökoturizmus melegágya. A kistérségi népművészeti és iparművészeti hagyatékunk jelentős méreteket ölt, ezek megőrzése közös cél. Erre épülnek a városi nagyszabású rendezvényeink is, így a birkafőző versenyek, a lovas napok és a Nagykun Kulturális Napok is. Ezek java valamikor a város nyugati részén található egykori vásártéren lettek lebonyolítva, majd az infrastruktúra hiánya miatt beköltöztették őket a városközpontba. Ez a megoldás számos okból nem bizonyul megfelelőnek, megbénítja a közlekedést, zavarja a belvárosban lakókat és egyre nehezebben biztosítható ezek számára egybefüggő köztéri terület. A város fenntartható fejlődési pályára állításával jelentősen lehetne javítani versenyképességét és a lakossági életfeltételeket is. A diplomamunkám része, hogy ezt a problémát megoldva megfelelő környezetet biztosítsak a rendezvények újbóli ligetbe költöztetéséhez, miközben illeszkedem a már meglévő idegenforgalmi szövethez és fejlesztési szándékokhoz.
Hatvan malom
Gyermekkorom óta érdekel az a mendemonda, miszerint Karcag a hatvan malom városa volt valaha. Számtalan családi történet fűz ehhez a témához, a nagyszüleim sokszor elmesélték miként működött régen a világ, hogyan vitték a gabonájukat őröltetni, és a lisztből utána milyen finom kenyereket sütöttek. Ezért döntöttem úgy, hogy felgöngyölítem a témát és megismerkedem a karcagi malmok történetével.
Kutatásaim során kiderült, hogy valóban kereken 60 darab malom volt a városban. Ezek persze nem egy időben léteztek. Először a szárazmalmok, később a szélmalmok végezték a bérőrlési feladatokat. Ezeket a malmokat mindig a város külterületeire lehetett csak építeni tűzveszélyességük miatt. Az iparosítással és a vasúti közlekedés kiépítésével egy időben megjelentek végül a gőz, majd a villanymalmok is. Ezek már sokkal nagyobb méreteket öltöttek és exportra is termeltek.
A kutatások közben találtam rá a város nyugati peremén álló Rónai malomra. Rónai István hengermalom tulajdonos 1902-ben építette az épületet, mely 1908-ban a tűz martalékává vált. Újraépítése után 1910-ben kezdte meg működését és egészen az ötvenes évekig őrölt. Bezárása után először a Polgárvédelem, majd a Györffy István Nagykun Múzeum raktáraként funkcionált. Az idők során a régi molnárházakból szociális lakások lettek, a malom mellé beköltözött a Volán telep és egy autószerelő műhely is, így méltatlanná vált a malom és környezetének helyzete. A diplomatervem célja a malom állapotának és rehabilitációjának átgondolása volt.
Liget terv
A malom épülete a nyugati városrészben található Erzsébet-ligetben áll. A nyugati városrész fő részei a Pernyés Zug, a Kisvénkert és az Erzsébet-liget, vendéglátás szempontjából jelentős területnek minősülnek. A tervezési területtől északra helyezkedik el a Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping, nyugaton pedig a karcagi méntelep nyújt kikapcsolódási lehetőséget a lovassport kedvelőinek. Itt halad keresztül a Karcag-Tiszafüred vasútvonal is. Az Erzsébet-liget kedvező természeti adottságokkal bír, bár állapota gondozatlannak minősíthető. A nyugati városrész jelenleg a város legfontosabb pihenő-, sport- és rekreációs központja, és a stratégia is ezen funkcióiban kívánja továbbfejleszteni.
A terv egyik alapköve az Erzsébet-liget terve. Célom volt a liget élhető, a városi rendezvényeket befogadó, pihenő- és szórakozóparkká alakítása, melybe elidegenedés nélkül tud beleilleszkedni új funkciójával a Rónai malom is. Tájépítészek segítségével alakítottam ki a parkterv koncepcióját, mely magába foglalja a park telekrendezését, új közlekedési rendszerének kiépítését, tópartjának felújítását, szabadtéri színpad és mozi építését, szállásépület és kisebb pavilonok telepítését, növényállományának frissítését. A park koncepció együtt fejlődött a malom rehabilitációjának elképzeléseivel. Így alakulhattak ki a malom telek megközelítési útvonalai, az új parksétány és a kisebb ösvények is. Az új liget funkciójában a malommal együtt tud kiteljesedni.
Funkció
A malom rehabilitációjának másik kulcskérdése volt a funkcióválasztás. A városvezetéssel egyeztetve találtam rá a pálinkafőzde funkcióra. Jelenleg egyetlen kis főzde működik a városban, ami nem képes kielégíteni a pálinkafőzési igényeket, sokan más városokba kénytelenek áthordani a cefréjüket. A malom azért is van jó helyzetben, mert közvetlenül a város és a felparcellázott kertföldek között áll. Így a kertekben megtermelt gyümölcsöt a város átszelése nélkül lehet eljuttatni a bérfőzdéig.
Az általam tervezett épületegyüttes nem pusztán egy pálinkafőzde. A malom épülete pálinkakóstoló és zöldvendéglő funkciót ölt, míg az új épületek gondoskodnak a technológia befogadásáról. A pálinkafőzés általában vagy nagyipari vagy kisebb bérfőzdeként működhet. A tervben valahol a kettő között kerestem a megoldást. Ennek az volt az oka, hogy túl nagy ipari létesítményt nem tehettem a ligetbe, mivel az összeférhetetlenséget, idegenséget eredményezett volna. A bérfőzésnél viszont valamivel többet kell tudnia egy vendéglátóhelynek, ahol szó van pálinkatúráról és saját főzet készítéséről is. Így született meg a Liget Pálinkárium pálinkafőző és -kóstoló egysége.
Rehabilitáció
Megvizsgálva a funkciót és elemezve a régi, '50-es évekbeli beépítést alakítottam ki az új épületegyüttest. Szerencsére volt alkalmam találkozni azzal a családdal, akik a malom működésekor a malom melletti épületekben éltek. Az ő elmeséléseik alapján rekonstruálhatóvá vált a régi beépítés. A sok történet útján alakult ki bennem az a kigyomlálhatatlan elképzelés, miszerint mindenképp igazodni kell a régi beépítéshez, valamiféle kommunikációt kialakítva a régi és az új között.
Ezek alapján döntöttem úgy, hogy a Rónai malom felújításával a vendéglátó funkciót kapja, míg az új főzdeépületek a régire merőlegesen állítva viselik a főzde feladatát. A beépítés révén szétválasztottam a telket egy vendég és egy gazdasági udvarra. Így nem keverednek az eltérő forgalmak, a vendéglátás és a főzés is folyhat egy időben.
A malom épülete jelenleg viszonylag jó műszaki állapotnak örvend, de utólagos hőszigetelésre, tetőjavításra és födémmegerősítésre van szükség. A régi épület fogadja be a pálinkakóstolót és a vendéglő konyháját. A belső tér kialakításánál elsődleges volt a meglévő szép fedélszerkezet megmutatása, ezért galériát alakítottam ki, hogy a megérkezésnél azonnal látni lehessen azt.
A főzdében korszerű, zárt rendszerű, egylépcsős pálinkafőző berendezések kerültek betervezésre. A technológia lehetővé teszi, hogy a főzés által keletkezett hővel rá lehessen segíteni az épület fűtésére is. A lepárlás mellett lehetőség van utóérlelésre, palackozásra és tárolásra is.
A vendégudvarba egy szabadtéri rendezvények befogadására alkalmas szín építését is terveztem. Ez a fedett-nyitott tér egy külső fogyasztótér, mely tartalmaz egy nagy kemencét és kerti konyhát is.
Régi és új
Az épületek tömegalakításánál törekedtem az egyszerűségre. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miként lehet a régi alföldi építészetet mai nyelven újrafogalmazni.
Az épületszerkezetek esetén is az egyszerűség volt a vezérelv. Míg a malom belső hőszigetelést és belső téglaburkolatot kapott, addig az új épületek fordítottan: külső szigetelést és téglaburkolatot kaptak. A malom födémszerkezete maradt fa szerkezetnek, míg a főzdénél már korszerű, vasbeton födémet alkalmaztam. A tetőszerkezet minden esetben fa szerkezet, de míg a malomnál marad a cserépfedés, addig az új épületek fehér fémlemezfedést kapnak.
A szerkezeti kialakításnál és az anyaghasználatnál is célom volt a régi és az új elkülönítése. A malom minden szerkezetét eredeti anyaghasználatban állítottam helyére. A koncepció része volt, hogy minden, ami újonnan épített, legyen fehér színű, így az új épületek burkolatai, és a régi épület belsőépítészeti elemei is. A fehér szín hivatott kifejezni a tisztaságot, az újszerűséget és az eleganciát, kerülve ezzel a sötét kocsmahangulatot.
Az Erzsébet-liget rendezvénypark és a Liget Pálinkárium ezáltal válhat a város egyik színfoltjává.
Kállai Kata
Budapest, 2014. június 20.
OPPONENSI VÉLEMÉNY
Kállai Kata építészhallgató diplomatervéhez
TÉMA: A karcagi Rónai malom rehabilitációja
Karcag nyugati része kiemelt idegenforgalmi fejlesztési terület, ezen belül a város határán lévő Erzsébet-liget az önkormányzat tervei szerint a jövőben rekreációs központként és rendezvénytérként szolgál, tehermentesítve ezzel a szűk belvárost. A diplomafeladat aktualitása egyrészt abból fakad, hogy a város szándékaival összhangban választja ki a helyszínt és határozza meg a betelepítendő funkciókat, ugyanakkor értékmentő tevékenységet is végez: a Rónai malom az utolsó régi malomépület a malmairól és gabonájáról egykor híres nagykunsági városban.
Kállai Kata, karcagi lévén, kiváló helyismerettel rendelkezik. Alaposan járja végig a tervezés kezdeti lépéseit, beleértve a feladatválasztást, a helyszín adottságainak részletes elemzését, a meglévő malomépület vizsgálatát. A régi malom megtartásával és új épületek telepítésével pálinkakóstolót és pálinkafőzdét költöztet az épületekbe.
Térképek, fotók alapján rekonstruálja a telek beépítésének különböző stádiumait, ennek során talál rá egy olyan motívumra, amely a tervben kiemelt jelentőséghez jut: a település és a megművelt földek között határhelyzetben lévő malmot és kiszolgáló épületeit valaha magas téglakerítés vette körül. Kata diplomatervében rekonstruálja ezt a rendeltetésből és elhelyezkedésből adódó zárványszerű téri szituációt, amely az új funkciónak - hasonlóan kisipari és hasonlóan bérüzem - tökéletesen megfelel, ugyanakkor megadja a lehetőséget a Liget rendezvényeihez való kapcsolódásra.
A telek feltárása, a közönségforgalmi és a gazdasági útvonalak elválasztása logikus, az alaprajzi kialakítás tiszta és átlátható. A pálinkakóstoló funkciót remekül kiegészíti a kisüzemben folyó pálinkafőzés látogatók számára is végigkövethető folyamata. A belső kialakításának szervezőereje a funkcionális rend, az ipari technológia betelepítése. A régi malomépület ugyanakkor talán több lehetőséget kínált volna a tér nagyvonalúbb kezelésére, a régi épület téri adottságainak hangsúlyozására, a látogatóknak bemutatva akár az épület eredeti funkcióját is.
Az épületek tömegformálása egyszerű, a telep nyeregtetős, nyújtott tömegei a helyszín adottságaihoz illeszkednek. Jelen van ugyanakkor egyfajta differenciálatlanság a tömegek kezelésében, amelyek magassági viszonyaikkal a malomépülethez alkamazkodnak. Az új épületek homlokzatai halványan a túlméretezettség érzetét keltik, téri szempontból pedig a fedett-nyitott színnél szembetűnő a túlzott belmagasság. A régi és új megkülönböztetése a téglaburkolat szintjén - régi téglafal és az új falfelületek fehérre festett téglaburkolata - mind a külsőben, mind a belsőben esztétikus és helyénvaló, a tégla hangsúlyos alkalmazása a város téglavető hagyományainak tükrében külön indokolt.
Kállai Kata valós feladatot keresett szülővárosában, amelyre reális, megvalósítható választ adott. Diplomaterve a helyszín és a funkciók alapos tanulmányozását követően jött létre, gondos, alapos, átgondolt munkával.
Diplomatervét elfogadásra javaslom.
Szentirmai Boglárka építész
Budapest, 2014. június 19.