Koncepció
Az új Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (National and University Library, NUK II) Ljubljana központjában található, néhány méterre Jozef Plečnik egyetemi könyvtárától, az ókori római város, Emona romjaival borított telken. A hatalmas, 20.000 négyzetméteres program egy kompakt tömegbe sűrűsödik, mely alkalmazkodik a kis beépíthetőségű területhez és középületként autonómiára törekszik. Az építészeti kompozíció komolyságával, térformálásával és hangulatával a Plečnik által tervezett tadícionális könyvtár-elrendezést követi, kialakítva egy központi, átlátható, tiszta belső teret, amelyet vastag könyvtartó falak határolnak. A nyilvános könyvtárnak és a publikus szolgáltatásoknak helyet adó, nyitott belső tér kontrasztban áll az azt körülvevő zárt zónával, amely a raktárakat és az irodákat fogadja be. A raktár vastag „fala” - mely körülöleli és védi a belső teret - egyben Vierendeel-tartó is, mely lehetővé teszi, hogy a római romok szinte érintetlenek maradjanak. A belső tér födémei erre a vázszerkezetre vannak felfüggesztve anélkül, hogy elérnék a határoló falak peremét, ennek következtében a teljes enteriőr természetes fényhez jut. A sűrű tömeg képét megtöri a sötét rozsdamentes acél burkolóelemeket is tartó szerkezeti rács rasztere.
Részletek a pályamű értékeléséből
A koncepció szűk hasítékokkal tagolt, különböző formájú tömegek kompozíciójából áll. A kívülről döntően zárt tömegek a régészeti zóna fölé emelkednek, a természetes fény nagy üvegfelületeken kersztül jut a belső mag olvasótereibe, amelyek a tervezők szándéka szerint a szemlélődés, a nyugodt olvasás és a kutatás helyéül szolgálnak. Az épület külső megjelenése nagyon szigorú. A különböző épülettömegek a programban meghatározott funkciók szerint tisztán elválnak egymástól. Az utcavonalra helyezett raktárzóna tömegei vizuálisan és akusztikailag is lehatárolják a belső mag olvasótereit. A kiválóan pozicionált bejárat felől könnyen elérhetők az épület belső terei. A megemelt földszint tiszta szervezésű, így az ide látogatók jól eligazodhatnak.
A épület teherhordó rendszere térbeli acélváz, a homlokzatok fémlemezzel burkoltak. Az olvasóterek függesztett födémei nem érintkeznek a raktárzóna tömegével, így ezeken a réseken, valamint a nagy homlokzati üvegfelületeken keresztül jut fény az enteriőrbe. A külső peremeken elhelyezett raktárterületek és a közrezárt olvasóterek koncepciója jól megfogalmazott, de egyúttal kérdéseket is felvet. A belső tér látványtervei inkább a fény hiányát sugallják, mintsem meggyőznék a zsűrit arról, hogy ilyen mértékű természetes megvilágítás elegendő lenne az olvasóterek számára.
Könyvtárprogram, régészeti szint, kulturális örökség, kivitelezés és hatékony energia-használat
A terv nagy figyelmet fordít a könyvtárprogram maradéktalan teljesítésére, valamint olyan megoldásokat keres a régészeti örökség bemutatására, amelyek a romokat szinte „kiállítják” az előcsarnokban - az éjszakai olvasó és a többfunkciós rendezvényterem között -, így a kísérő kulturális programok a könyvtár nyitvatartásától függetlenül is elérhetők. Míg a központi mag olvasóterei egy „nyitott könyvtár” koncepcióját és a dokumentumokhoz való szabad hozzáférést sugallják, addig a zárt raktárzónák elrendezése metszeti értelemben megnehezíti a munkaszervezést és a felhasználók felé a gyors anyagáramlást.
Az épület nem reagál az antik városszerkezetre, viszont a vasbeton pillérek alapozási raszterével lehetővé teszi szinte az összes megmaradt romemlék bemutatását, amelynek megoldásai régészeti szempontból elfogadhatóak. A terv csak részben veszi figyelembe a kulturális örökségvédelem helyszínre vonatkozó irányelveit. Az épület mérete, kiterjedése problematikus a Francia forradalom tere felé, bár nem éri el az utcavonalat.
A választott acél teherhordó szerkezet nagy fesztávjai nem egyértelműek a csatolt rajzok alapján. Az acél alkalmazása könnyebbé teszi a szerkezetet a vasbetonhoz képest, így a pilléralapokra jutó súly is kevesebb. A megfelelő szerkezeti méretezéshez a függőleges és vízszintes teherhordó elemek sokkal pontosabb meghatározása szükséges. A tervezésnek az Eurocode szabályai és az adott nemzeti kiegészítések alapján kell történnie.
A nagy üvegfelületek árnyékolása és hőveszteségének csökkentése különleges kihívást jelent. Emellett az épület hatékony energetikai rendszereket használ, többek között természetes hűtést - feltételezhetően energia-visszanyeréssel -, valamint automatizált mesterséges megvilágítást. Az összegyűjtött esővizet locsolásra hasznosítják. Az alkalmazott anyagok alacsony beépített (szürke) energiatartalma és a választott szerkezeti rendszer minimalizálja a tervezett épület ökológiai lábnyomát.
A bizottság a fentebb vázolt erényekért a részletesen bemutatott pályaművet rangsorolás nélküli dicséretben részesítette.