M43 autópálya Tisza-híd világítása
- A hídra csak díszvilágítást kell tervezni, közvilágítás nem lesz! – hangzott el a világítási koncepció a tervezés megkezdésekor. Először nem akartam hinni a fülemnek: mi az, hogy nem lesz közvilágítás? Közvilágítás eleve lenni szokott, díszvilágítás meg akkor, ha nagyon igényesek vagyunk.(x)
- A hídra csak díszvilágítást kell tervezni, közvilágítás nem lesz! – hangzott el a világítási koncepció a tervezés megkezdésekor. Először nem akartam hinni a fülemnek: mi az, hogy nem lesz közvilágítás? Közvilágítás eleve lenni szokott, díszvilágítás meg akkor, ha nagyon igényesek vagyunk.
- Az egész autópályán nincs közvilágítás, miért épp itt lenne? - válaszolt kérdéssel megbízónk. – Viszont a híd szép lesz, azt meg kell mutatni a sötétben is!
Néztem a rajzokat, a maketteket. Elképzeltem, ahogy meghúzzuk a járószintet, esetleg megvilágítjuk a korlátokat, a pilléreket is kijelöljük fénnyel… Szóval tényleg szép lesz a híd, lehet egy látványos világítási képet este is létrehozni.
- Oldalról nem kell megvilágítani a hidat! – hallottam újfent –, úgysem látja senki!
- Hogyhogy nem látja?
- Mindenütt erdő van a környéken, sehonnan sem lehet a hídra látni. Csak az autósok szemszögéből kell a díszvilágítást megépíteni!
Így hát egy elég furcsa feladat körvonalazódott előttünk. De hát mi is lesz a hídon, amit este is érdemes láttatni? Két pilon, melyekre sodronyokkal akasztják fel a hídszerkezetet, és persze kétoldalt és középen a szalagkorlátok özöne.
- Úgy gondoltuk, hogy kis fényszórókkal a tartókábeleket egyenként meg kellene világítani, és ki kellene találni valami világítást a pilonoknál is. Gondolkodtunk azon is, hogy a korlátokba fénycsöves vagy LED-es lámpatesteket kellene beépíteni, így az úttestek külső oldalai sem lennének sötétben –hallatszott megbízónk koncepciója. - Csak el ne lopják a korlátba beszerelt lámpatesteket!
Aztán persze semmi sem így lett. Elkészült ugyanis az építkezés megkezdéséig az Erzsébet-híd díszvilágítása, és egy egészen újszerű megoldást lehetett itt az M43 autópálya Tisza hídjának megvilágítására is alkalmazni.
Az új tartókábel világítás lényege az, hogy nem igyekszik megvilágítani minden sodronyt a lehorgonyzásuknál elhelyezett fényvetővel külön-külön, hanem a tartókábelek alatt a hídtestbe süllyesztett lámpatestekkel egységesen láttatja a fölötte lévő kábelköteget. Ehhez persze olyan lámpatest-választék és -felszereltség kell, mellyel a feladatot jó színvonalon meg lehet oldani.
Az Erzsébet-hídon kitűnőre vizsgázott a We-ef gyár ETC lámpatest sorozata, így itt is esély látszott a jó eredményre. A hasonlóságok mellett azonban a különbségeket is számba kellett venni.
Pesten a kábel alatti lámpatestnek esélye volt fényével jórészt „körbeölelni” a felette húzódó tartókábelt, itt viszont a kábelek közötti lámpatest elhelyezés miatt erre nem sok esély nyílt.
Az Erzsébet-hídon be lehetett süllyeszteni a járófelületbe a lámpatesteket, először itt is úgy látszott, hogy ez a megoldás menni fog, később azonban a lámpatest felemelése mellett döntöttek. Így a járófelületbe süllyeszthető lámpatesteket hengerekben helyezték el.
Az Erzsébet-hídnál fontos volt a függőleges függesztőkábelek láttatása is, ezért a lámpatestek elhelyezésénél figyelembe vették helyzetüket. A Tisza hídnál mértékadó volt a tartókábelek indulási helye, nagy méretük miatt ugyanis biztonsággal csak a szomszédos sodronyok féltávjánál lehetett a lámpatesteket telepíteni (2. kép).
Az egyes világítási magasságoktól függően különböző teljesítményű - 20 W-tól 150 W-ig - fémhalogénlámpás lámpatestek kerültek a hídra. Mindegyik lámpatestbe legalább egy lencse került, ezekkel biztosítva a szükséges fényeloszlást.
A próbavilágítások alkalmával az a döntés született, hogy a legszélső pozíciókból mégis világítson rá a kábelköteg tetejére egy-egy 150 W igen keskenyen sugárzó FLC fényvető (4. kép), kiegészítve a világítási látványt.
A két pilon tartói között nincs felépítmény, ezért itt 20 W opál búrás lámpatesteket helyeztek el, ezzel a fénysorral összekapcsolva a pilonok körüli látványt. Ugyancsak ilyen lámpatestek kerültek a pilonok és a hídfők közé optikai vezetés céljából (5.kép)
A pilonokat minden oldalról megvilágították. A lámpatestek csak a legmagasabb járművek feletti magasságba kerülhettek és olyan kis karra kellett felszerelni őket, ami lehetetlenné teszi az űrszelvénybe való belógásukat. Egy-egy pilon oldalra kiskarokra került 150 W közepesen sugárzó Neos fényvetőkkel felfelé világítanak, és az ide szerelt 70 W szélesen sugárzó Superlight lámpatestekkel a pilon oldalak alsó részét derítik (6. kép).
A pilon világítást még két fény egészíti ki. A legközelebbi sodronyvilágító lámpatest az alsó traktust, míg felül a lépcsőzetesen sorakozó tartókábel csatlakozásokat egy újabb Neos lámpatest emeli ki (7. kép).
Természetesen azt is megnéztük, milyen esti élményben részesülhetnek azok az autósok, gyalogos turisták, horgászok stb., akik mégiscsak levergődnek a szomszédos Tisza partra (10. kép).
Úgy gondolom, felejthetetlen látvány ez is, még ha nem is az ő számukra készült a világítás. Talán mégis érdemes lenne sétahajó járatokat indítani Szegedről a város esti fényei mellett az új híd díszvilágításának megtekintésére is. Közben megvizsgálhatjuk mennyire szimmetrikus a világítás és tényleg élvezhető-e a híd tükörképe (11. kép).
A hamarosan átadandó új autópálya Tisza híd – úgy tűnik – nem csak a közlekedésben, de a világítási szakmában is újdonságot jelent majd.
Deme László
