Madridban összecsapott az autóslobbi a levegőtisztaságot védőkkel
Az új polgármester visszavonta elődjének mindössze fél élve életbe lépett auróforgalom-korlátozását, így Madrid az első olyan európai város, ahol sor került egy környezetvédelmi okokból hozott intézkedés visszavonására. Az indulatok forrnak, a bíróság közbeszólt.
A korlátozás tavaly novemberi bevezetése óta azonban választások voltak, és a baloldali polgármestert leváltotta a város élén egy új, néppárti vezető, José Luis Martínez-Almeida, aki június végén visszavonta az elődje által Madrid kiugróan súlyos levegő-szennyezettsége miatt bevezetett rendeletet. A korlátozás megszüntetését tiltakozások, tüntetések fogadták, s végül egy július 5-i bírósági döntésnek köszönhetően az autóforgalom korlátozását felfüggesztő intézkedés mindössze 5 napig lehetett érvényben. Igaz, az ügyet a bírósági elé vivő környezetvédő és más civilszervezetek szerint már e rövid idő alatt is érezhetően rosszabbodott a levegő szennyezettsége a spanyol fővárosban. Madrid az első olyan európai város, ahol sor került egy környezetvédelmi okokból hozott korlátozás visszavonására.
A gépjárművek belvárosi behajtását korlátozó szabályok a legrégebbi és leginkább környezetszennyező autókat sújtják. Erről minden autó esetében a kötelező ellenőrzés dönt, amit követően a jármű címkét kap. Akik pedig a tiltás ellenére, jogosulatlanul behajtanak a védett zónába, 90 eurós bírságot kénytelenek fizetni. A hibrid autók, amiket “zöld” kategóriába sorolnak, bemehetnek a védett városrészre és korlátlanul parkolhatnak is ott. A 2006 előtt gyártott, dízel meghajtású járművek, valamint a 2000 előtt készült benzines kocsik csak előzetes regisztráció után mehetnek be és csak akkor, ha magánparkolót használnak, de ezeket az autókat 2020-tól egyáltalán nem engedik be a korlátozás alá eső területre. Az ott lakók bemehetnek az autóikkal, de csak a saját utcájukban parkolhatnak. Az érintett területet kamerák felügyelik, s az úttestre festett piros csíkkal figyelmeztetik a behajtókat a korlátozásra. A szabály egyébként nemcsak a levegőminőség javítása, hanem a zajcsökkentés érdekében is született, és a korlátozás bevezetői a biciklis forgalom növekedését is remélték az intézkedéstől.
Forgalomkorlátozások Európa nagyvárosaiban
A “Madrid Central” néven ismert rendelethez hasonló szabályokat a városok központi részének autómentesítése érdekében más európai városok is bevezettek már.
Londonban a “dugózónába” hétköznap behajtóknak közel 5000 forintnyi díjat kell fizetniük, Svédországban Stockholm és Göteborg központjába szintén csak díj ellenében lehet behajtani: a svéd rendszámú autóknál a fizető kapun áthaladáskor automatikusan elkészül a számla amit aztán később elküldenek az autó tulajdonosának. Külföldi rendszámú autóknál pedig a svéd közlekedési hatóság azonosítja az autó tulajdonosát és számlázza ki neki a díjat.
Milánóban a város úgynevezett “C területére” való bejutásért fizetnek az autósok ahol kamerák olvassák le a rendszámot és azonosítják az autót. A kamerák a jármű adatait egy számítógépes rendszerbe továbbítják, s itt kiszámolják a fizetendő díjat.
Máltán, Vallettában is dugódíjjal igyekeznek segíteni, különösen a nyári időszakban a nagy forgalmon, a parkolási gondokon és a levegőszennyezettségen.
Rómában is vannak az autóforgalom számára csak korlátozottan elérhető városrészek, s a város vezetése további lépéseket fontolgat a közlekedési dugók számának csökkentése érdekében. Berlin ”környezetvédelmi zónájába” pedig csak az alacsony kibocsátású járműveket engedik be. Párizs vezetése sétáló utcákat alakított ki egyes helyeken, teljesen kizárva ezekből a gépjármű forgalmat.
Horn Gabriella
