Emberek/Interjú

Magasan tartani a lángot - interjú Illy Gáborral

2014.10.28. 13:07

Bányászati hagyományok ápolása Dorogon, intézményfelújítások, műemléki rekonstrukciók támogatása, színelméleti kutatások, és ezekre alapozott termékpaletta, az Év Homlokzata pályázat támogatása. Csak néhány dolog a Baumit széleskörű tevékenységéből. A Baumit Kft. ügyvezető igazgatójával, Illy Gáborral Lányi András beszélgetett.

Lányi András (ÉF): A jövőre 110 éves dorogi mészkőbánya másfél évtizede a Baumit tulajdonában van. A gyártott termékek mekkora aránya készül az itt bányászott alapanyagból?
 
Illy Gábor (IG): A Baumit termékválasztéka a következőkből áll: habarcsok, vakolatok, ragasztóanyagok, esztrichek, homlokzati hőszigetelő anyagok. Ezeknek, tehát a lényegi termékválasztunk 80%-át a dorogi gyár állítja elő, ez a cég legfontosabb hazai termelőegysége. 
 
ÉF: A kerek évfordulóra való tekintettel egy kőbányászati emlékhely létrehozását határozták el. Hogyan reagáltak erre a helyiek?
 
IG: Amikor kiderült, hogy 2015-ben lesz ez a jubileum, felkerestem dr. Tittmann Jánost, Dorog város polgármesterét, és felvetettem neki, hogy a Baumit egy emlékhely létrehozását kezdeményezné, amibe a várost is szeretné bevonni. Ez azért lényeges, mert Dorogon a bányász hagyományok nagyon erősek. Mária Terézia döntése következtében az 1700-as évektől erősödött fel Magyarországon a bányászati tevékenység. A hagyományok generációkon ívelnek át, itt vannak, itt laknak, sokan köztünk vannak még, akik ezekben a tárnákban munkát végeztek. A Bányásznap Dorogon jelentős szeptemberi esemény a város közéletének szempontjából. Mi itt élünk, itt dolgozunk. A munkatársaink zöme dorogi illetőségű.
 
ÉF: Akkor ez egy hosszabb együttműködésnek a kezdetének tekinthető?
 
IG: Úgy gondolom, igen. A mi felvetésünk az volt, hogy kiírunk egy pályázatot a város bevonásával és a pályázati feltételeket is közösen határozzuk meg. Természetesen az összes anyagi vonzatot a Baumit Kft. magára vállalja. Most egy emlékhelyet avattunk ott, ahova jövőre megépítjük az emlékművet. Úgy gondoljuk, hogy egy hagyományos bányásznapi ünnepség helyszínévé fog válni itt a Baumit Kft. bejárata ezzel a kis térrel és bal oldalán az emlékművel.

 
ÉF: Azt hiszem ezek alapján egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Baumit intenzív CSR tevékenységet (társadalmi felelősségvállalás – a szerk.) folytat.
 
IG: Úgy gondolom, a vállalat nagyságrendje szinte kötelezővé teszi azt, hogy méltón és felelősséggel vállaljunk közéleti szerepet, sőt, példát mutassunk a többieknek is. Szerencsésnek érzem magam, hogy a Schmid család, a Baumit osztrák tulajdonosa ugyanígy gondolkodik erről. Az utóbbi években támogattuk a telephelyeink vonzáskörzetében lévő mentőállomásokat gyógyászati eszközökkel, és – ahol szükséges volt – homlokzati hőszigetelő rendszert adtunk az épületek felújításához az energiaköltségeik csökkentése érdekében. Minden évben támogatunk templomfelújításokat is. Kedvencem ezek közül Esztergomnak egy kevésbé ismert, ámde mégis fontos vallási kegyhelye, egy 17. századi kis kápolna, aminek a felújítása teljes egészében a Baumit támogatásával valósult meg. 
 
Most a sólyi református templom felújítása a kiemelkedő projektünk. A Dunántúlon fekvő Árpád-kori templom egyedülálló történelmi emléke Magyarország korai művészetének, ezért mindenképpen szükségét láttuk annak, hogy segítsünk. Az a probléma, hogy a templom fedélszéke sérült, emellett a műemlékvédelem feltárásokat végez a templomon, ami hihetetlenül pénz- és időigényes. A legjobban és leghatékonyabban technológiai támogatással, műszaki szaktanácsadással és felügyelettel, valamint a kiváló minőségű anyagainkkal tudunk segíteni. A gyülekezetnek van egy szintén nagyon rossz állapotban lévő közösségi épülete, ennek a felújítását is segítjük, de nem vesszük le a napirendről a templom rekonstrukciójának támogatását sem.
Természetes, hogy más építőanyag gyártókkal szövetkezve részt veszünk különböző CSR jellegű programokban, például a Jövővár pályázaton. Továbbá a Baumit Kft. a vörösiszap katasztrófa után egyik alapítója volt az Építőipari Szolidaritási Platformnak, mely az újjáépítés építőanyagokkal történő támogatási összefogását célozta meg. 
 
Minden évben segítjük a beteg embereket gondozó intézményeket, Most Kelet-Magyarországon van egy sérülteket ellátó intézet, amelynek felújításához anyagot adunk. 
 
ÉF: Az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a Baumit színelmélettel is. Milyen reakciókat kaptak építészektől?
 
IG: Három éve, a tulajdonosunk döntése alapján, teljesen új színválasztékkal, a Baumit Life színprogrammal vagyunk jelen a magyar építőanyag piacon. Ez 888 új és különleges színt jelent! Sokan értetlenkedtek, hogy építőipari recesszió idején minek változtatni a színkínálaton, de nekünk, mint minőségi építőanyag gyártónak az a véleményünk, hogyha mindig csak az árra figyelnénk és nem pedig a termékekre és a szolgáltatásainkra, akkor előbb-utóbb nem volna értelme ipari, gazdasági tevékenységet folytatni. A Baumit Life egy hatalmas sikertörténetté bontakozik ki, és azóta, a színelmélet képzés pedig oktatási programjaink szerves részévé vált. 

 
ÉF: Önök egyúttal az Év Homlokzata pályázat fő támogatói. Milyen trendeket tapasztalnak a mai magyar homlokzatok kialakításánál, azok színeinél?
 
IG: Az építészeknek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóival együtt a Baumit Life-ra lebontott színdinamikai elméletet ismertetjük. Ha a jelenleg divatos építészeti irányzatokat nézzük, akkor a középületeknél rendkívül sok az üveg- és fémhomlokzat. Úgy látom, hogy a klasszikus épületek felújításánál pedig, finoman szólva is, nem nagyon érvényesül a kreatív építészet. Jellemző tendencia lakóépületeknél a minimalizmus, ami eléggé megosztó. Kinek tetszik – kinek nem. Lakóépületeknél egy másik érdekes, és egy kicsit megmosolyogtató a mediterrán stílus.
 
Ha azt nézzük, hogy a színek tekintetében melyik stílus, milyen tradíciókat visel a színalkalmazásban, akkor bizony azt látjuk, hogy a minimalizmus rendkívül egyszerűen oldja meg a kérdést: fehéret használ. Természetesen a homlokzatképzés esetén azért vannak érdekesebb anyagok, amelyekkel sokkal tetszetősebb épületek jönnek létre. Komplex homlokzatok alakulnak ki minimalista stílusban is, ha megjelenik a fa, vagy ezek a nagyon érdekes anyagokból készülő táblákkal fedett homlokzatok. A mediterrán stílust ismerjük, ott klasszikusan a földszínek jelennek meg. Jelen van még a sajátosan magyar organikus építészet, ami régebbi hagyományokra tekint vissza, de ott is inkább a világos, fehér, csontfehér színek tetten érhetők.
 
ÉF: Itt talán még a panelházak jöhetnek szóba.
 
IG: Igen, ez egyébként egy örömteli tendencia, mert valóban, a panelek egy jól sikerült színtervvel abszolút új életet kapnak. Könnyebben azonosíthatóvá válnak az épületek: „Tudod, én abban lakom, amin a zöld kockák vannak a lila pöttyel”. Azoknak a lakásoknak az ára is elindul felfelé, amelyek egy ilyen szépen felújított panelben vannak. A panelproblémát az jelenti, hogy a döntő többség még mindig nincsen felújítva. Jelen pillanatban nem ismerünk olyan kormányzati programot, ami ezeket a panelházakat valahogy továbbvinné a felújításban. Persze ez egy régi társadalmi vita, hogy közpénzből miért kellene magántulajdont felújítani. A fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem közös érdek. De ezen túl a téma már átnyúlik abba a kérdésbe, hogy a magyar lakásállománynak miért van 90%-a magántulajdonban, és ez célszerű állapot-e a mai jövedelmi és szociális viszonyok mellett. Ez már messzire visz, egy biztos, hogy nagyon jó hatással lenne egy szociális lakásépítési program. Időnként nekifut egy kormány vagy egy önkormányzat, mindig vannak jó szándékú kezdeményezések, de pénz sosincs elegendő rá, és így nem is valósul meg jellemzően túl sok.
 
 
ÉF: Sokat beszélt arról, milyen típusú épületekkel találkozik. Az Év Homlokzata Pályázat a mai magyar építőipart jól reprezentálja, a legutóbbi pályázatra hányan jelentkeztek?
 
IG: Idén több 210 pályázat érkezett, több, mint az előző versenyekre. Az érdeklődés és az aktivitás azt mutatja, hogy tekintélyes pályázat lett immár a tizenéves kezdeményezés. A független, szakmai zsűri által kiválasztott nyerteseket október 9-én díjazták a Budapest Kongresszusi Központban. Az öt kategóriában (családi ház, társasház, középület, panelfelújítás és műemlék) kiosztott díjak egy-egy millió forinttal jártak. Fő támogatóként a Baumit is létrehozott egy egymillió forintos keretet, melyet három pályázó közt osztottunk szét.
 
ÉF: Zárásként árulja el nekünk, hogy hogyan alakult az elmúlt időszakban a Baumit hazai helyzete!
 
IG: 2013-as árbevételünk 10,8 milliárd forint volt, és ez idő alatt 163-an dolgoztak a Baumit Kft.-nél, ami számomra azért nagyon örömteli, mert ezek nagyon nehéz esztendők. A 2008 utáni éveket a Baumit is megsínylette, hiszen a klasszikus termékekből – gépi vakolat és falazó habarcs – a korábbinak körülbelül a felét tudtuk csak eladni. Ezek új építés alapvető termékei és az új építés elég rossz helyzetben van ma Magyarországon. Mi valahogy megőriztük az árbevételünket és a pozíciónkat erősítettük, úgy, hogy alapvetően elbocsátásaink nem voltak. A tulajdonosnak hála, a válság évei alatt nyitottunk egy új gyárat Visontán, a mátrai hőerőmű területén. Ez 14 millió eurós beruházással valósult meg, és az ott megtermelt alfa-gipszeknek gyakorlatilag a kilencven százaléka megy exportra. Úgy gondolom, hogy a Baumit erősödött ebben az időszakban. Sokat tanultunk a válság alatt, tudjuk, mi az, amivel igazán magasan lehet tartani a lángot. Ha a kollégáimat megkérdezi, mindenki azt fogja mondani, hogy minőség, szolgáltatás, tisztesség, elkötelezettség.
 

Dorogi Kőbányászat Emlékmű

A Baumit tisztelettel adózik a több mint 100 éves történelmű dorogi mészkőbányászatnak, ennek kifejezésére döntött a dorogi önkormányzat bevonásával az emlékmű létrehozásáról és művészeti pályázat kiírásáról, megvalósításáról, amelyre ötmillió forintos költségfedezetet nyújt. A mű felavatását a jövő évi Bányásznapra tervezi a vállalat.

Az emlékmű pályázati kiírására 16 pályázó 20 alkotás-tervvel jelentkezett. A bíráló bizottság tagjai voltak: Dankó Kristóf, Dorog városi főépítésze; Gleviczky István és Dr. Korompay Péter az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szakosztályának elnöke, illetve titkára; valamint a Baumit részéről Cseresznyés Erzsébet műszaki vezető és Illy Gábor ügyvezető.

A 200 ezer forinttal járó első díjat Maurer-Klimes Attila nyerte, az ő tervéből készülhet el az emlékmű. Az alkotás a tájba helyezve jeleníti meg a bányát. Három osztatú mű, középen a kőtömböket egy óriás ék hasítja szét, bal oldalt egy acél éken áll a következő felirat: Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik!

A zsűri a beérkezett terveket nagyon színvonalasnak találta, és javasolta a kiíró Baumit Kft-nek, hogy adjon lehetőséget több pályázó elismerésére. A vállalat ezért, az eredeti 370 ezer forintos keretet 700 ezer forintra emelte, így a kétszázezer forintos első díj mellett négy, egyenként százezer forintos díjat nyertek el a legsikeresebb pályázók: Restyánszky Attila, Széri-Varga Géza, Varga Anikó és Végh Sándor. Alapítottak egy közönségdíjat is, melynek szavazói a bányásznapi ünnepség résztvevői és a Baumit dolgozói voltak. Ezt a díjat Kocsis Miklós terve nyerte el.

Az emlékmű a vállalat központjának bejáratánál lesz, mindenki által látogatható területen. Majdani helyére a szeptember 5-i Bányásznapon egy emlékkövet avatott fel Illy Gábor, dr. Völner Pál országgyűlési képviselő és dr. Tittmann János dorogi polgármester.