Magazin három dimenzióban – The Magazine Hotel

Nagyjából fél éve nyílt meg a Magazin Hotel a Szent István Bazilikával szemben. A butikhotel belsőépítészeti megoldásairól és a szálló fogadtatásáról Rothman Gabriella beszélgetett Strasser-Nagy Orsolya tulajdonossal és Bonta Gáspár tervezővel. 

Budapest egyre előkelőbb helyet foglal el szinte minden városlátogatásra ajánlott kiadványban. Népszerűségét valószínűleg a rohamtempóban fejlődő gasztronómiai felhozatalnak és az egyre magasabb minőségű vendéglátásnak is köszönheti. A kínálat pazar, ám a sikerhez legalább ennyire fontos az okosan átgondolt koncepció és karakteres belsőépítészet is. A város egyik legszebb terén, a Bazilikával átellenben, egy a húszas években épült nagypolgári lakóház első emeletén kialakított Magazin Hotel tökéletes példája ennek a törekvésnek.

A butikhotel vonzerejét azonban nem csupán az első osztályú lokációnak és a térre nyíló lenyűgöző kilátásnak köszönheti. A siker titkáról és a belsőépítészeti koncepcióról Strasser-Nagy Orsolya ötletgazda-tulajdonost és a tervezőt, Bonta Gáspárt faggattuk.

A hotel fiatalos, mégis otthonos tereit a divatmagazinok, valamint a finomszabászat világát is meghatározó minőségi, egyedi megoldások inspirálták. Az ide érkezőket az egyik legprogresszívebb hazai életmódkiadvány, a tulajdonosi kör érdekeltségébe tartozó PS Magazin hasábjain megjelent divatanyagok legjobban sikerült fotói fogadják, s egy hatalmas térkép segíti a az eligazodást a város design szempontból is fontos showroomjai, üzletei és éttermei között. A szobák egyszerűek, ugyanakkor frissek és kifinomultak. A selymes pasztell tónusokat kontrasztos feketék és neonsárgák ellensúlyozzák, a Bazilika építészeti adottságait pedig geometrikus, végletekig leegyszerűsített formák egészítik ki. Az épület múlt századi karakterét a háromdimenziós hatást keltő cementlapok csempészik be az átalakított terekbe, a falra került metrócsempék pedig a kisföldalattit idézik. A bútorzat funkcionális, ugyanakkor stílusos, ez pedig többek között a Position Collectíve ülőbútorainak, valamint a belsőépítész által tervezett egyedi, fémből készült daraboknak is köszönhető.

Rothman Gabriella: Orsi, Te magazinkiadással, szerkesztéssel foglalkozol, a férjed a vendéglátóiparban tevékenykedik. Miért döntöttetek úgy, hogy a vendéglátás mellett a szállodaiparban fejlesztitek tovább a vállalkozásotokat?

Strasser-Nagy Orsolya: Szinte tapintható már egy ideje, hogy Budapest egyre kedveltebb turistacélpont, s az eltelt öt évben nagyon sokat fejlődött vendéglátás terén is - nemrég olvastam egy statisztikát, amely szerint 2015-ben Budapest volt Európa legdinamikusabban fejlődő turistacélpontja. A férjem vendéglátóhelyei a Gozsdu udvarban vannak, nagyon sok külföldi fordul meg ott, és úgy tapasztaltuk, hogy komoly igény van minőségi, design és külcsín szempontjából is figyelemreméltó, de megfizethető szálláshelyekre. Ezért úgy döntöttünk, hogy erre lépünk tovább, s amikor hosszútávú bérleti szerződést kötöttünk az ingatlanra, már biztosak voltunk benne, hogy itt egy butikhotelt nyitunk majd.

RG: Hogyan definiálnád a célcsoportotokat?

SNO: Eleinte egy fiatalokat megcélzó hostelben gondolkodtunk, de később készíttettünk egy piackutatást, amelyből kiderült, hogy a Budapestre látogatók között egyre több a nem kifejezetten „budget” megoldásokat kereső vendég. Ezért fókuszálunk inkább arra a körre, amelynek magasabbak az igényei, többre vágyik a puszta funkcionalitásnál, de tagjai a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. A harmincas, kifejezetten trendérzékeny csoportban gondolkozunk, akik nyitottak arra, hogy Budapestnek ne csupán a turisták által látogatott arcát ismerjék meg, valamint szívesen látogatnak olyan helyeket, ahol a design kiemelten fontos, legyen az egy étterem vagy egy designer showroom.

RG: Meglehetősen határozott koncepciót tükröznek a terek. Mi volt a rendezőelv?

SNO: Egy márka esetében, főként a bevezetés fázisában, nagyon fontos, hogy személyisége, karaktere legyen a brandnek, jól megkülönböztethető legyen a versenytársaktól. A hotel esetében nem kellett túl sokáig keresgélnünk, hiszen az egész életemet meghatározza a PS. Ez alapvetően nem egy divatmagazin, sokkal inkább egyfajta minőségi lifestyle kiadvány, a hotelben mégis a divattal húztunk erős párhuzamot. Egy picit az haute couture világát csempésztük be azzal, hogy a szokásosnál jóval több egyedi megoldást alkalmaztunk. Azt szeretnénk, hogy a vendégeink alaposabban megismerkedjenek Budapesttel: megmutatjuk, hova érdemes elmenni, ha hazai designer holmikat szeretnének venni, illetve hol vannak – szerintünk - kiemelkedően érdekes lokációk. Tulajdonképpen ugyanazokra a helyekre és emberekre hívjuk fel az idelátogatók figyelmét, amelyekről a magazin lapjain olvashatnak.

A PS egy többrétegű, ugyanakkor személyes szűrön keresztül bemutatott lenyomat Budapestről, s szeretnénk, ha a vendégeink ezt az arcát is megismernék a városnak. Ezt szolgálja a hatalmas térkép is a falon, ahol jó néhány izgalmas célpontot bejelöltünk, valamint a recepción berendezett pop-up bolt, ahol kedvenc hazai tervezőink ruhái, kiegészítői, tárgyai kaphatók.

RG: Hogyan követte az enteriőr ezeket az elképzeléseket?

SNO: Mivel egy hosszú távú befektetésről beszélünk, s egy új brandet szeretnénk bevezetni a piacon, ezért olyan stíusban gondolkodtunk, ami tízéves időtávban is működőképes, nem válik rövid idő alatt avíttá, elcsépelté. Figyelem a trendeket, ugyanakkor fontos számomra, hogy amit létrehozunk, az ne legyen idegen a környezettől, tartsuk tiszteletben az adottságokat és gondoljuk újra annak értékeit. A The Magazine Hotel egy nagypolgári,1920-as években emelt épületben helyezkedik el, fantasztikus panorámával a Bazilikára. Ez egy olyan alap, amire nagyon könnyű építkezni: nem nyomtuk el az épület karakterét, nagyon figyeltünk arra, hogy az enteriőr mellett a kilátás is érvényesüljön, ugyanakkor igyekeztünk a tereket, korszerűen berendezni. Szépen kialakított, finom, de fiatalos összképet adó szobákat szerettünk volna némi polgári ízzel. Fontos szempont volt, hogy a hazai képzőművészet, a design és a divat egyaránt megjelenjen.

RG: Bonta Gáspárral dolgoztál együtt. Ez volt az első közös munkátok?

SNO: Gáspárral a magazin kapcsán találkoztunk, s volt már korábban közös projektünk. Én nem csupán megrendelőként voltam jelen, de nagyon sok ötletet és elképzelést is megosztottam vele, ő pedig nagyon befogadó, nyitott volt az ötleteimre. Persze már a kezdetekkor biztos voltam a közös munka sikerében, hiszen ismertem Gáspár remek stílusát és tudtam, hogy nagyon egy hullámhosszon vagyunk ízlés tekintetében. A hotelt is kettőnk kreatív projektjének érzem.

RG: Mi szükséges ahhoz, hogy a megrendelővel a közös munka inspiratív és hatékony legyen?

Bonta Gáspár: Orsival grafikai és belsőépítészeti vonalon egyaránt működtünk már együtt. Ez egy nagyon reflektív, oda-vissza folyamat sok-sok egyeztetéssel. Kell egyfajta érzékenység is, de ennél talán fontosabb, hogy bízzunk egymásban, tiszteljük a másik tudását, erősségeit, s annál jobb, minél hamarabb megtaláljuk a legproduktívabb együttműködési formát. Orsi nagyon érzékeny, igazi kozmopolita, kifinomult az esztétikai érzéke, és ami különösen fontos, jó döntéseket hoz.

Milyen eszközrendszerrel valósítottad meg a koncepciót?

BG: Olyan tereket képzeltem el, amelyek egyfajta statementként is felfoghatók arra vonatkozóan, hogy mik az elképzeléseim a kortárs belsőépítészetről, ugyanakkor szoros kapcsolatban állnak a magazin filozófiájával is. Alig néhány színnel és csupán kevés anyag felhasználásával dolgoztam. Fontos rendezőelv volt a tiszta geometria is, ezt tükrözik a 3D hatású cementlapok a fürdőszobákban, a sávos burkolat az előtérben és a hatalmas kockaágy a sarokszobában. Ez volt egyébként az első bútor, amit megrajzoltam, ehhez igazodik a többi, általam tervezett berendezési tárgy is: a hajlított fémlapból készült éjjeliszekrény, a fiókos tároló, a sztender és a szobainas. Ezek mind nagyon egyszerű, redukált formavilágú darabok, s mivel itt viszonylag rövid időt tölt a vendég, ezért lényeges, hogy jelzésszerűek, gesztusértékűek, ugyanakkor funkcionálisak legyenek. Különösen vonzódom a fémekhez. Úgy érzem, hogy ez az anyag jól passzol a 21. századhoz, a zártszelvény az én szememben őszintébb és szebb anyag, mint a bútorlap vagy éppen a műanyag. A hűvös fémhez és a tiszta formákhoz tiszta, karakteres tónusok illenek, ezért használtam élénk ciánsárgát és egy különleges rózsaszín árnyalatot. Az összképet pedig a puha és kemény, fakturák és struktúrák ellentéte, játéka határozza meg.

RG: A nyitás óta alig fél év telt el. Milyenek az eddigi tapasztalatok, visszajelzések?

SNO: Meglepően jók a foglalási mutatóink, és ez nem csupán a Bazilika közelségének szól, hanem magának a designnak is. Jó érzés, hogy ennyire rövid idő alatt eljutott a hírünk a célcsoporthoz. Biztosak vagyunk abban, hogy van még tartalék egy ilyen típusú hotelszolgáltatásban. Természetesen sokat számit a lokáció is, de az árképzés legalább ennyire lényeges. A mi áraink az Airbnb lakások és a hotelek árszintje közé esnek, s úgy tűnik, ezt a vendégeink is nagyra értékelik.

Rothman Gabriella