Magdolna negyed szociális város-rehabilitációs program
A programot a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából készítette Rév8 Rt.
A programot a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából készítette Rév8 Rt.: Alföldi György, Sárkány Csilla, ifj. Erdősi Sándor, Apró Attila, Csete Zoltán, Kolossa József Helyzetértékelés
A Magdolna negyed a fővároson belüli kedvező elhelyezkedése ellenére az épített környezetéből fakadó adottságai, korábbi gazdasági szerepének leértékelődése, történeti, társadalmi fejlődésének negatív alakulása miatt Budapest vélhetően legnagyobb összefüggő krízisterületévé alakult át, s egyes - jelentős kiterjedésű - részei kifejezetten a nagyvárosi szegénynegyedek jellemző arculatát mutatják.
A negyed egymásra halmozódó kedvezőtlen adottságai címszavakban a következőképpen foglalhatók össze:
- Az akcióterületen koncentráltan élnek a hátrányos helyzetű családok és a hátrányos helyzetben lévő családok körében felülreprezentált roma népesség.
- A kerületben itt a legmagasabb a munkanélküliség, legalacsonyabb a gazdaságilag aktív népesség aránya.
- Az iskolázottságot tekintve is itt a legnagyobb a lemaradás: magas az általános iskolai végzettséget sem szerzők aránya, alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
- A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban.
- A negyed gazdasági, szociális helyzete ellenére a segítő szakma önkormányzati és civil intézményei csak igen korlátozottan vannak jelen a területen.
- A terület környezeti állapota erősen leromlott, az épületállomány korszerűtlen összetételű és rendkívül rossz minőségű, nagy az aránya a kis alapterületű, nem komfortos lakásoknak.
- Az ismertté vált bűncselekmények száma az érezhetően javuló közbiztonság ellenére magas. Súlyos problémát jelent a kábítószer élvezet és terjesztés, valamint a történeti hagyományokra visszanyúló, bár a közterületekről napjainkra lényegében eltűnt prostitúció.
- A fizikai környezet folyamatos romlása és az évek óta tartó lefelé mozgó társadalmi spirál következtében a városrész egyre jobban leszakad a kerület többi részétől.
- A városrész szegénynegyed jellegéből adódóan az egészséges közösségi lét hiánya, a kiúttalanság érzékelhető.
- A terület "halmozódó hátrányai" mellett néhány kedvező elem, jelenség is jellemző:
- a negyed területén (is) dolgozó önkormányzati intézmények
- az itt működő - néhány - civil szervezet (pl. az Oltalom Karitatív Egyesület, illetve a Wesley János Lelkészképző Főiskola) komoly szakmai felkészültséggel és elhivatottsággal végzi segítő tevékenységét.
A hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja "elfogadóbb" közeget jelent a fizikai és / vagy mentális állapotuk miatt sérült, etnikai hovatartozásuk miatt megkülönböztetett emberek, magyar és nem magyar bevándorlók, stb. számára. Ez az "elfogadás" azonban - a szegénynegyedekre jellemző módon - nagyon sok esetben együtt jár a gyengék kihasználásával, ellehetetlenítésével és a "különcök", a kitörni vágyók kirekesztésével.
A negyedben továbbra is jelen van egy keskeny középréteg, amely nem akart vagy nem tudott a városrészből elköltözni. E réteg egy, a negyed megújítására vonatkozó program megkezdésekor könnyebben mozgósítható, mint a legelesettebb családok tagjai. E réteg megtartása és a lehetőségek szerinti szélesítése kulcsfeladata a programnak.
Tekintettel a városrész lakókörnyezeti adottságaira, gazdasági lehetőségeire, a lakosság társadalmi, etnikai összetételére, képzettségére hosszabb távon sem várható, hogy a Magdolna-negyed ingatlanpiaci pozíciója olymértékben felértékelődik, hogy az "őslakosságot" fokozatosan kiszorítva a közép és magas státuszú lakosság lakóhelyévé váljon.
A realitások figyelembe vétele mellett az akcióterületi programnak kifejezetten nem ez célja.
Az akcióterületi program feladata
Megakadályozni azt a fenyegető veszélyt, hogy az akcióterület a város legnagyobb, összefüggő nagyvárosi szegénynegyedévé, a szó szigorú értelmében vett szegény-etnikai gettóvá váljon.
ennek elkerülése érdekében megindítani azokat a társadalomfejlesztő, közösségépítő és gazdaságélénkítő programokat, amelyek hosszú távon lehetővé teszik, hogy a negyed élhető, biztonságos és egészséges lakóhelyet biztosítson a társadalom alsó és alsó-középosztálybeli csoportjainak.
A program területe és helyzetértékelés (részletek) (pdf)
A negyed városfejlesztési stratégiája
A kerületfejlesztési stratégia Józsefváros fejlődésének legfontosabb irányának a gazdasági - társadalmi helyzet erősödését, a jelentkező társadalmi problémák oldását határozta meg. A kerületi stratégiában kiemelt helyen szerepel Magdolna negyed megújítása, város regenerációja.
Cél, hogy a negyed újra Józsefváros lakható részévé váljon, mely képes befogadni és hosszútávon megtartani, otthont teremteni a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegek, generációk számára. Identitásának fejlesztésével a Magdolna negyed önálló, egyedi arculatú, de a környező területekhez szervesen kapcsolódó városrésszé váljon.
Stratégiai célok
Hosszú távú társadalmi cél: a negyed életminőségének fejlesztése, megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása. A negyed fejlődését a társadalom bevonásával, a helyi társadalom kohéziójának erősítésével, a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett kívánja elérni.
| 12. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt társadalmi célok | |
| célok | lépések |
| mindenki számára megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása | lakásfenntartási támogatás biztosításával el kell érni, hogy a lakók 80%-a megfizethető lakásköltségű, egészséges lakásban lakjon az önkormányzatnak 1000 lakás korszerűsítését kell megoldania |
| lakosság társadalmi státuszának növelése az itt élők képzettségének javításával | legalább kétszer annyian szerezzenek felsőfokú végzettséget, és minden 40 év alatti lakónak legalább 8 általános végzettsége legyen |
| szegregáció csökkentése, szegénység oldása | A szegények aránya csökkentése foglalkoztatási programokkal, az új fejlesztések eredményeként magasabb státuszú lakók beköltözésével. A munkanélküliek arányának lecsökkentése a kerületi átlagra. |
| társadalmi kohézió erősítése | Magdolna negyed szomszédságába a lakók legalább 25%-ának a bevonásával. |
Rövid távú társadalmi cél a romló társadalmi folyamat megállítása:
- A negyedben élő, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlődés lehetőségének megteremtése, egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása.
- A lakók közötti kapcsolat, civil szerveződés elősegítése szomszédsági egyesület, szervezet kialakításával. Ennek érdekében fórumokat, találkozó helyeket kell létrehozni, működtetni.
- A fiatal korosztály számára esélyt teremteni a tovább tanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a hátrányok fokozatos leküzdéséhez.
- A szegregáció és előítélet csökkentése, a negyedről alkotott negatív kép áttranszformálása egyedi és sajátos akciókkal.
Gazdasági cél
Hosszútávú gazdasági cél: a terület gazdasági pozíciójának erősítése, a gazdasági aktivitás élénkítése. Ezért a programok megcélozzák a terület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését.
| 13. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt gazdasági célok | |
| célok | lépések |
| a kerület gazdasági aktivitásának erősítése | működő kisvállalkozások, kereskedések forgalmának folyamatos kismértékű növekedését, üres üzletek arányának 10%-ra történő csökkenését |
| önkormányzati ingatlanvagyon (lakás, üzletek) értéktelenedésének megállítása | épületek felújításával. lakások korszerűsítésével, üzletek kiadásával el kell érni, hogy a vagyon működtetéséből származó bevétel finanszírozza a vagyon működtetését |
| elősegíteni a munkahelyteremtő beruházásokat, | 15 év alatt legalább 500 új munkahely jöjjön létre |
| a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítása | a lakosság és a működő vállalkozások jövedelme legalább a kerületi átlagnak megfelelően növekedjen! |
| munkaképes korú lakosság szakképesítésének, munkaerő piaci pozíciójának javítása | képzési - átképzési, szakképzési programokkal el kell érni, hogy a szakképzetlenek aránya a 25%-kal csökkenjen |
Környezeti cél
Hosszútávú környezeti cél: A terület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, fenntartható lakókörnyezet létrehozása a lakóépületek folyamatos, kis lépésekben történő felújításával, az építészetileg értékes épületek megőrzésével, új lakóépületek építésével.
| 14. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt környezeti célok | |
| célok | lépések |
| általános környezeti minőség javítása | a közterületek állapotának javítását a közterek felújításával és folyamatos rendben tartásával |
| épületek állagának javítása, a romlás megállítása | el kell érni, hogy a lakóházakban az állékonyságot és az üzemeltetést veszélyeztető szerkezeti meghibásodásokat kijavítsák, a berendezéseket kicseréljék |
| közterületek, zöldfelületek minőségének és mennyiségének növelése | a felújított utcákban új fasorokat létesítsenek, a 253 tömbben új nyilvános közpark épüljön meg, |
| az építészeti értékek megőrzése | az építészetileg értékes épületek felmérését és értékmegőrző program kidolgozását, védett épületek felújításának megindítását |
Operatív városfejlesztési koncepció (pdf)
A program elemei (pdf)
Megvalósíthatósági terv (pdf)
