Mall, allée, zöld - a paksi új városközpont ötletpályázat II. díjas terve

A nemrég zárult paksi új városközpont városrendezési ötletpályázaton első díjat nem osztottak, de másodikat igen: Bede István, Köves András, és Rádóczy (f) László tervét találták a legjobbnak. Elképzelésük sok gyalogosoknak szánt és zöld területtel számol, illetve alapoz a már meglévő, de az idők során devalválódott épületlemek felvállalására és megújítására.

Városszerkezet

Települési szintű javaslatunk a tervezési terület és környezetének újraértelmezése a tervezési program által involvált új egyensúly függvényében. Az új Városközpont - mely egyszerre folytatása a Dózsa György út mentén felfűződő közfunkcióknak, ugyanakkor városi léptékű új szerkezeti és funkcionális egység is – az új egyensúly vetületében helyét a tervezési terület közepén, illetve attól kissé délre keresi. A Táncsics park kibővítésével új minőséget jelentő, környezetét szervező és önálló szerkezeti elemmé váló Városi Parkot hozunk létre.

A fejlesztési területet szintjén értelmezhető javaslatokat illetően a Városközpontot a megtartandó Konzervgyári csarnok és az Atomcenter épülete szélességében, ezen épületekkel és ezektől délre létrehozandó – ma jellemzően üres – területen javasoljuk létrehozni. A tervezett Városközponttól délre javasoljuk elhelyezni az oktatási funkciókat, melyek így egy markánsan lehatárolódó szerkezeti egységet tudnak képviselni. A Konzervgyári csarnok és az Atomcenter épülete között végigfutó sétáló-bevásárló utca, gyalogos „mall” kialakítását tervezzük, mely felfűzi a Városközpont összes épületét. A Tolnai úton a Domb utcai kereszteződés térségéből indulóan kelet-nyugati irányú új, a tömbbelsőt feltáró utat hozunk létre a meglévő belső út nyomvonala mentén. Fontosnak tartjuk közvetlen – térszint alatti – gyalogoskapcsolat megteremtését a Duna-parti rekreációs területtel.

Fejlesztési terület

Az adottságok és rendelkezésre álló információk alapján építészeti manírban visszafogott, a javaslat lényegére koncentráló megjelenítés alkalmazását tartjuk adekvátnak a jelenlegi tervfázisban. Ezek alapján meghatározó alapvetéseink az alábbiak voltak:

• A Városi Park, a város tüdeje, mely egyszerre szétválaszt és összeköt – a megállás, a dekompresszió helye, referenciapont.
• A meglévő nagy alapterületű, nagy értékű, de építészetileg és funkcionálisan devalválódott elemek felvállalása, megtartása, felújítása mellett állunk ki (pl. Konzervgyári csarnok és az Atomcenter épülete, amely léptékéből fakadóan meghatározó szervező elem, valamint a tervezési terület keleti sávjában lévő kereskedelmi-szolgáltató terület).
• A meglévő térszerkezet (út és közműhálózat) maximális figyelembevételére és (újra)hasznosítása törekedtünk.
• A „mall” két oldalához kapcsolódó (meglévő és új) épületek árkádos kialakítású földszintjén kereskedelmi-szolgáltató funkciókat szeretnénk elhelyezni.
• A Konzervgyári csarnok és az Atomcenter épületén át, a mögöttes tömbbelsőkön keresztül kialakított másodlagos, passzázs-szerű útvonal mintegy „párhuzamos” gyalogos gyűrűbe fonja az épületegyüttest.
• A „mall” a Városháza térségében Főtérré szélesedik.
• A városközponti épületegyüttestől délre tervezett kelet-nyugati irányú új feltáró út és annak déli oldalán lévő sétány zöld sávja tagolja és ugyanakkor fűzi egybe a központot az oktatási együttessel.
• A Vak Bottyán gimnázium térségéből a TESCO parkoló felé irányuló belső utat gyalogos sétánnyá éptjük át – amely egyúttal az egyik gyalogos útvonal a Dunapart felé.

A tervezés során az alábbi fő gondolatokra kerestük a jó megoldást:

• a Központ meghatározó tömbjei közül a B, C és D jelű gyakorlatilag csereszabatos, azaz a bennük lévő iroda és szállásjellegű programok szabadon változtathatók;
• a Konzervgyári csarnok épületének hasznosítása és északi kiegészítése közösségi és kulturális funkciók, valamint a „mall” mentén szolgáltatás számára;
• az Atomcenter épületének megtartása kereskedelmi-szolgáltató funkciókkal;
• a Városközpont fentebb vázolt területén belül olyan vegyes, egymást kiegészítő, gazdagító funkciók koncentrálása, melyek a klasszikus városi élet hagyományos szervező komponensei;
• az egészségügyi funkciók bővítése a meglévő elemekhez kapcsolódóan;
• a tervezési területen lévő kereskedelmi-szolgáltató területet keleti sávjának változatlanul hagyása (benzinkút, Penny Market, TESCO áruház).

Építészet

A program szerinti funkciók a javaslatban többnyire egy épületen vagy épületegyüttesen belül vegyesen jelennek meg. 

Új építés:

• Városháza – A jelű tömb
• Szálloda és iroda – B jelű tömb
• Lakóépület – C jelű tömb
• Lakó-, iroda és parkolóház – D jelű tömb
• Tolnai úti lakóépületek – I és J jelű tömb
• Egészségügyi központ bővítése – G jelű tömb
• Oktatás:
  • I. István Szakképző Iskola – E jelű tömb
  • Energetikai Szakközépiskola Kollégiuma – F jelű tömb

Konzervgyári csarnok meglévő épületének átalakítása és bővítése – H jelű tömbben:

• Városi Kulturális Központ – H1 és H2 jelű épületben
• Városi Sportközpont:
  • Vak Bottyán Gimnázium tornaterme és edzőtermek – H2 és H4 (új) épületben és
  • Tanuszoda, wellness – H2 és H3 (új) épületben.

Szolgáltatások, egyéb közfunkciók: A központ földszintjét át- és átszövik a szolgáltató jellegű funkciók, melyek az itt élők ellátásának és a városközponti életnek szerves részei. A tömbök – a Városházát kivéve – földszintjükön minden esetben kereskedelmi-szolgáltató funkciókat tartalmaznak. 

Közlekedés

Úthálózat és parkolás: A tömb külső kapcsolatait tekintve új, meghatározó elem a Tolnai úton a Domb utcai kereszteződés térségéből egy új körforgalmon keresztül induló új kelet-nyugati irányú, a tömbbelsőt feltáró út. Ebbe köt be a tömböt feltáró két észak-dél irányú meglévő út, melyek keleti és nyugati irányból közrefogják és feltárják a Központ területét. Az A, B, C és D, valamint az I és J jelű tömböknél a térprogram meghatározó részét képzik az önálló komponensként kialakított hátsó, azaz a forgalmi útról megközelíthető tömbgarázsok. 

Gyalogos utak hálózata: Az új Városközpont gerince a sétáló-bevásárló utca, a „mall”, minden erre szerveződik. A „mall” északról kapcsolódik a Városközpontot a Városi Parktól elválasztó kelet-nyugat irányú gyalogos sétányhoz, mely direkt módon kapcsolja össze a Dózsa György utat a Duna-parti rekreációs területtel. Ez az útvonal a Duna-parton dél felé haladva visszacsatol a Kollégium déli oldalán és betorkollik a Városközpont déli oldalát lezáró gyalogos „Allée”-ba. A Városi Park gyalogos szempontból elsősorban elosztó szerepű: minden irányt összekapcsol.

Tájépítészeti kialakítás

Az adottságokból adódóan elsősorban a terület zöldterületi hálózatára helyeztük a hangsúlyt. Ennek a hálózatnak két kulcspontja a Táncsics park térsége és a Duna-parti szabadidős, rekreációs terület.

Javaslatunk meghatározó eleme az immár városi jelentőségű, mintegy 4,5 hektáros Városi Park, amelyet a ’70-es évek állapotát visszaidéző, jegenyesorral szegélyezett gyalogos sétány zár le. A Park középvonalának déli meghosszabbításában alakul ki egy zöldsávos-fásított gyalogos „mall”, melynek déli végén, a Központ lezárásaként egy kelet-nyugat irányú, hangsúlyos, fásított „Allée”-t javaslunk, amin keresztül (a „mall” folytatásaként) a Kollégium együttese mögött juthatunk el a másik Duna-parti kapcsolathoz. A zöldterületi hálózat szerves része dél felől a Szakképző iskola és a Kollégium nagyméretű udvara.

Tervünkben kísérletet teszünk a visszatérő igényként és hiányosságként megfogalmazott Duna-kapcsolat újrateremtésére két felszín alatti átjáró beillesztésével, a töltés és a folyó közti sáv szabadidős-zöldfelületi karakterének megfogalmazásával, ezáltal vonzóvá tételével (úszóház-kikötő, víziszínpad, sportpályák, kalandpark).

Bede István, Köves András, Rádóczy (f) László