Malom, ami játszóház

Négy elemből álló játszóteret alakított ki tervében Gyökér András, Szabó Máté, Zajacz Judit Lévai Tamás mesterükkel. A malom romjába játszó-házat, azaz ugráló várat, az Organica gazdasági területe fölé játszó-teret, valamint környezetében játszó-dombot, játszó-romot telepítettek. 

Arnóth Lajos: A pályázók munkájukat egy tömör szóval indították, és ez címként is megjelenik: "Játékok" névvel illették. Feladatokat kell elvégezni, megoldani s a terv ezeket jelzi is; a tó újra feltöltése, halak telepítése, zöldség termesztése, közösségi kert és ezekkel munkahely teremtése, továbbá két növényház az akvapónia zöldséges ládai + a szennyvíz tisztítótelep növényháza. S csak ezután említi és javasolja a malommal való foglakozást, melyet jelként ítél meg, ami alkalmas arra, hogy a malom épületén a vizet átvezesse és "ugrálóvárként" hasznosítsa. Szükséges a partok könnyű megközelítése, a vízpart aktivizálása, és a két part közötti kapcsolat. Ezek a kívánságok, szándékok a helyszínen 4 darab épített, kialakított négyzetes tömbben realizálódnak. Elhelyezésük esetleges, alaprajzi nagyságuk követi a malom négyzetes alaprajzi nagyságát. Nevet is adnak az egységeknek - funkcióik szerint, melyben a "játék" benne foglaltatik.

A tablókon megjelent rajzi világot megértve a 4 játék valamiféle merevséget szimbolizál. Mintha a terv és az abból majdan keletkező valóság a kitalált 4 játék foglya lenne. Ez az állítás legerősebben a játékromnál jelentkezik. Végül is a rom emlék, nem műemlék, de mégis valahogy a meghatározott épülettömeg malomromként él még ma is. Itt rendbe hozva, kicsinosítva, egy trambulinnak a szerkezete lett. A maradványt a malom hitelesebb emlékeként kellene megőrizni, és talán mégsem ugrálni rajta. A további 3 egységnél a majdani való élet, ha megvalósul, ezt a kijelölt játékhelyet játékossá teszi.

A kiírás többi kívánságai nincsenek megemlítve.

Összefoglalva: a terv a malmot leszámítva kulturált képet mutat és igényes berendezkedést ábrázol, mely a Megbízó számára hasznos javaslatokat tesz. A terv túlzott kívánságokat nem tartalmaz és szakaszolható is, a programok lehatároltsága ezt lehetővé is teszi.

Sipos Gábor: A terv alapvetően a patak menti bicikliútra épülő „teresedésben” kialakuló játszótérre hangolt. A terület közösségi célú használat gondolata jó irány lehet, de ennek kifejtése már nem sikeres.

A malom romjába telepített ugráló vár csak igen szűk korosztály használatára irányul, míg az Organica gazdasági területe fölé telepítendő játszótér a funkciók összeegyeztethetetlensége miatt tévedés. A „bujkáló” domb szintén csak egy szűkebb korosztály használatát teszi lehetővé. A terv nem számol a „régi településrésszel” való kapcsolattal, a telek belső közlekedési rendszerét nagyvonalúan rábízná a használókra. Itt azonban, az összetett funkciók miatt ez nem elfogadható.

A tóban keresztbe álló, terepszint alá helyezett műszaki igényeket kiszolgáló tömeg a természetes vízáramlást erősen megnehezíti.

Összességében a négy játszótér malom alapterületi nagyságának ismétléses telepítése nem kellően kiforrott, bár az üvegház tömege tetszetős.

Dobai János: A vázlatos környezeti elemzés eredője a tervezési területre helyezett négy elemből álló játszótér. Az Organica létesítmény nagy része a föld alá kerül, mivel lényegében műtárgyról van szó, ez rendben is van. Az aktív üvegházrész a környező lakók számára játszótérként bejárható.

A távozó tisztított víz a műtárgy fölé visszaépített tóba érkezik.

A terv bonyolult és költséges megoldást javasol az Organica elhelyezésére. A malom fenntarthatatlan alibi-funkciót kap. Környezetrendezési javaslata, játszótere a jelenlegi állapothoz képest fenntarthatatlan illúzió.

Roth János: Csak a szűken vett tervezési területtel foglalkozik, ezért a tervezett játszótér tényleges „közösségi használata” sem került bemutatásra. Amennyiben a kerékpárút az egyetlen városi kapcsolódási lehetőség ez a funkció fenntarthatatlan. Hiányzik a nyilvános WC, a játszóhelyek felügyelete stb. Az élővilág, a patak revitalizációjához értékes javaslat az akvapóniás rendszer ötlet szintű felvetése. Az üvegház vízfelületben tükröződő víziója szép építészeti gondolat.

Kund István Patrik: Vonzó felvetés a malomépület koordinátarendszerére helyezett négy elem által szervezett téri rendszer, és sok lehetőséget hord magában. A hozzárendelt játék-funkció legfeljebb gondolatjátékként értelmezhető, egyoldalúan kiterjesztve minden elemre kevésnek bizonyul, és a konkrétumoknál - azt gondolom - elbukik. Hasonlóan vonzó vízió a vízen úszó üvegdoboz, ami az Organica látogatható tereit fogadja, de a sugallt könnyűséggel ellentétben nagyobb beavatkozást és áldozatot igényel, a hatékony zöldfelületet rejtett módon csökkentve. A biológiai szennyvíztisztítóval párhuzamban működő akvapóniás rendszer és zöldségtermelés jó ötlet, szerepét kissé megkérdőjelezi a környezet falusias, termelő hagyománya és jelene. A rom alulhasznosított, jövőbeli szerepe hangsúlytalanná válik.

Arnóth Ádám: Környezetrendezési szempontból új rendet hoz létre, és ebbe az egységes rendszerbe foglalta a malmot is. Funkciója alibi-funkció – „trambulin” – használja ugyan a romot, de ez a funkció kissé kevés, kissé méltatlan, és így a malom önmagát igazából fenntartani nem tudja: túlélését talán biztosítja, de nem az értelmes életét.

Baranyi-Csaba Kata: A terület közvetlen környezetével foglalkozik, összekötőkapocsként a játékot használja, de a különböző funkciók összekeverése megkérdőjelezi a használhatóságot. A malom romba települő játék adhatna újfajta érzékelhetőséget a romépületnek, de a trambulin funkciója inkább eltávolítja az épülettől az embereket, a háló alatti területet kiüresíti, nem tudja tényleges használattal megtölteni, ezzel sorsára hagyja a romot.

A vízen lebegő üvegház épület könnyed formai megoldásának érdekében az épület jelentős részét a föld, tó vízfelülete alá süllyeszti, mely a funkciótól nem idegen, de a környezetrendezési célokkal ellentétes.

Szép gondolat, hogy a patakot és tavat rekultiválja a terv, a víz körforgásába beilleszti az akvapónia rendszerét.

Csillik Barbara: (Organica - Csillik Barbara építész): A telep technológiailag kisebb módosításokkal működőképes lehet. Elképzelhető föld alá süllyesztett üzemi terület és a konténerek kiemelése a felszín alól, így az üvegház vízen lebegő önálló üveg elemként megjelenő kubusa uralja a környezetet. A tisztított víz felhasználása, mint tájépítészeti elem is mindenképpen támogatandó gondolat. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy ezt az üzemi területet (főként a konténer kiemelés helyén) játszótér funkcióval lehetne párosítani. Az FCR és a konténer kiemelő területek szeparált területei közötti közlekedés egy kicsit nehézkes, elválasztódik egymástól a két technológiai tér. A tartályok arányai nem sikerültek a legkedvezőbbre, a reaktorok mélysége nem megfelelő, előkezelés és konténertárolás terei kicsinek tűnnek, azonban ez egy felszín alatti bővítéssel megoldhatónak mutatkozik. A bevezető gazdasági út / udvar és a vendégfogadás terei sem jelennek meg egyértelműen.