Varga Csenge diplomájában a Frankel Leó úti volt Népgőzfürdő elhanyagolt területével foglalkozik. Terve az 1890-es években épült fürdő állagromlásának megakadályozását és a Malom-tó közterületté alakítását tűzi ki célul, ügyelve a történelmileg rétegzett környezethez való illeszkedére.
HELYSZÍN
A tervezési helyszín Budapest II. kerületében található, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó út mellett. A II. kerületi tervezési helyszín nem mutat egységes képet: óriási eklektikus bérházak és a hetvenes évek társasházai váltják egymást, ami hirtelen feltűnően harmonikus, klasszicista utcaképbe fordul át. A Császár fürdőtől a Margít híd felé haladva jellemzően historizáló bérházak sorakoznak, melyek közé kisebb, kétszintes, klasszicizáló-romantikus lakóházak ékelődnek.[1] A területsáv legfontosabb adottsága a gyógyforrásokra települt, a Duna-parthoz ősfás parkkal kapcsolódó fürdőkomplexum (Lukács fürdő, Császár fürdő, Veli Bej). Ennek meghatározó elemei a későklasszicista és romantikus, valamint a Malom-tó melletti historizáló, mór sítlusú fürdőépületek. Korábban a város ezen részére, „fürdőváros" néven is utaltak.
TELEK
A tervezési telken belül megtalálható az 1890-es években épült ál-törökfürdő romja (Népgőzfürdő), amely Magyarország egyik legkorábbi vasbeton kupolás épülete.
A Rózsadomb környéke, az egykor Felhévíz néven emlegetett terület gazdag a termálkarsztos barlangokban. Ezek egyike a Molnár János-barlang, melynek vize egészen a 19. századig liszt-, majd lőpormalmokat is hajtott.2 A jelenlegi Frankel Leó úton található Malom-tó nevét ezekről az általa működtetett malmokról kapta. A Malom-tó, amely közvetlenül a fürdő romja mellett helyezkedik el, a környező forrásokkal szoros összeköttetésben van (Lukács, Császár, Rudas és Rácz fürdők forrásaival). A tó tulajdonképpen a források közötti „biztosíték", valóságos közlekedőedény szerepét tölti be.
A telken továbbá az 1860-as években épült egy bisztró is, amely a múlt századi kultúrális élet találkozópontjaként funkcionált, amit mi sem bizonyít jobban mint Kassák Lajos írása: „Itt születik meg legtöbb költeményem, itt keresnek fel barátaim, hogy elvitatkozzunk a világ dolgairól."[3] Néhány évtizede azonban nem üzemel.
JELEN
A telek jelenleg nem szerves része a városszövetnek. A hatalmas plexi kerítés vizuálisan elzárja a telket a Frankel Leó út mentén. A Népgőzfürdő épülete folyamatosan romlik, a múltbeli bisztróé szintén. A növényzet, illetve az épületek állapota hanyatlást sejtet.
KONCEPCIÓ
A fentebb említettek szerint, ezen a területen rengeteg történelmi emlék megtalálható. A diplomamunkám célja ezeknek az értékeknek a felszínre hozása, megismertetése a jelen városszövetbe integrálva. A tó „szabadon engedése", azaz mindenki számára elérhetővé tétele, egyben a Frankel Leó út autóforgalmának leszűkítése, a tó környezetének köztérré alakítása elsődleges szempont volt a tervezés során. A rom (korábbi Népgőzfürdő) műemlékvédelem alatt áll, így szándékom a további állagromlás megakadályozása, illetve az épület kiegészítése egy hasonló léptékű épületrésszel, mely előadótérként és kiállítótérként funkcionál.
Ez a funkció megfelelően egészíti ki az újonnan létrehozott közteret a tó körül. A korábbi bisztró lebontásra kerül, helyette egy más szerkezetű és geometriájú, azonban azonos funkciójú épületrész épül, amely a múlt pezsgő kultúrális életének felelevenítésére szolgál. A tó körüli part kiépítése, ezáltal könnyebb megközelíthetősége is része a tervnek. A telek nyugati részén, a Rózsadomb meredek lejtőin, egy gyalogos ösvény is helyet kap, ami szintén a múltbeli közlekedési rendszerre utal vissza, illetve a mai városi szövetben is fontos útvonalként funkcionálhat. Zöld közlekedőfolyosót biztosít a Rózsadomb felső pontja (Vérhalom utca) és a telek 30-40 méterrel lejebbi pontja között (Frankel Leó út).
BEÉPÍTÉS, TÖMEGFORMÁLÁS
A fürdőépület bővítésével, illetve a korábbi bisztró épületének megváltoztatásával a Frankel Leó út térfala megszakad. Az újonnan tervezett épületek ennek a szigorú zártsorú beépítésnek a megtörését és egyben lezárását eredményezik. A kiállítótér léptékében megegyezik a szomszédos épületekkel, támfalként befordul, míg a bisztró épülete a természeti adottságokat kívánja kiaknázni geometriájával. A homlokzati erőteljes téglaívek összefogják a tervezett beépítést, megidézik a történeti, illetve környező épületek homlokzatát. A tó körül köztér alakul. A Frankel Leó út autóforgalmának csökkenése tovább erősíti a köztér jelleget. A Malom-tó és a Lukács fürdő közötti városrész gyalogosan átjárhatóvá válik. Az urbanisztikai koncepció tovább tagolódik a térburkolatba illesztett vizes elemekkel. „A kulturális funkciók galériás kiállítóterekkel folytatják a műemléket, teljes mértékben igazodva a régi épület traktusaihoz. A kompozíciót az iszlám építészet centrális térsorát idéző, nyitott előudvar zárja az út felől. A terv a hegy lába elé fordított különálló támfalépületben műhelysorral és kávézóval, lépcsős terasszal színesíti a kulturális funkciókat."[4]
ANYAGHASZNÁLAT
Az épületek anyaghasználatánál fő szempont a környező épületek anyaghasználatára való reflektálás volt. A puritán téglafelületek alkalmazása elősegíti a homlokzatok és a belső terek egységes megjelenítését. A perforált téglarács a nehéz homlokzatot kívánja kikönnyíteni, továbbá a törökfürdők fényjátékát idézi a belső terekben.
ZÁRSZÓ
A terv egy végnapjait élő épületet tölt meg tölt meg újra funkcióval, az épület aktív használatával kívánja megakadályozni, hogy a múltbeli, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró Népgőzfürdő elpusztuljon. A tervezett kultúrális intézménnyel alternatívát kínál a fürdőváros funcionális gazdagítására, turisztikai fejlesztésére, és a városhasználóknak lehetőséget teremt egy elfeledett hely újrafelfedezésére. A közlekedés radikális csökkentésével a telket térré alakítja, így az ismét a városi élet színterévé válhat.[5]
Varga Csenge
[1] http://archiv.masodikkerulet.hu/data/cms163878/TAK_171220.pdf
[2] https://mjcave.hu/hu/barlang/
[3] www.hang.hu - Ficsor Benedek
[4] beépítés, tömegformálás - Csendes Monika, opponencia
[5] zárszó - Nagy Márton DLA
Szerk.: Winkler Márk